TITAN TR7 GNSS és THC30 vezérlő
A legutóbbi két cikkben egyre csak a főszereplő GNSS vevők kis méretét és tömegét méltattam.
Most ettől a trendtől elütő vevőt fogok bemutatni, ami természetesen nem azt jelenti, hogy mai vendégünk nagy, vagy nehéz lenne.
Ám az tény, hogy a fejlesztők nem szálltak be a „kié a kisebb” versenybe, így a mai paciens sokkal inkább a klasszikus műszermegjelenések táborát erősíti. Szóljon tehát a mai publikáció a hazánkban tavaly megjelenő TITAN TR7 mérőrendszerről, avagy nomen est omen!
Leszögezem, nem kell megijedni tőle. Pontosan ugyanakkora és ugyanolyan kialakítású merevfalú hordtáskában érkezett, mint minap az iRTK4, vagy annak idején az iRTK5.
Az említett két Hi-Target vevő nem elszólás.
A hongkongi alapítású TITAN 2018-ban jött létre, mint a SatLab Geosolutions leányvállalata. Az itthon is ismerősen csengő, svéd SatLab Geosolutions pedig a Hi-Target-tel hozott létre Svédországban egy közös céget még 2015-ben.
Ilyenkor nyer értelmet a „Kicsi a Világ!” kifejezés, illetve az, hogy a TITAN fejezet alján „Powered by SatLab Technology” feliratra, a műszerkonfigurációban pedig itt-ott Hi-Target logóra bukkanunk.
Kézbe véve a kissé hengerre emlékeztető szürke-kék-fehér műszert, a maga - akkuval együttes - 1.35 kg-jával igazán robosztus érzetet kelt. Persze, ez nem véletlen.
Jókora, 6.800 mAh-s cserélhető intelligens teleppel rendelkezik, ami 9 órányi folyamatos munkát tesz lehetővé. A felhasznált anyagok minősége jó, amit mi sem bizonyít jobban, mint az IP67 por- és vízállósági besorolás, illetve a -40° - +75°C működési hőmérsékleti tartomány.
A 440 csatornás fejezetben helyet kapott egy 4G modem (nanoSIM-mel) és egy URH rádió az NTRIP/RTK üzemmódokhoz, valamint egy 16 GB belső memória is statikus észlelésekhez.
Mint azt megszokhattuk, sőt manapság elvárjuk, a TITAN is multi-konstellációs mérőrendszer, azaz valamennyi műholdrendszer jeleinek vételére képes.
A másik újdonság, - ami egyelőre a kínai műszerek sajátja - a Unicore Communications-től származó UB4B0M GNSS board. Ez teszi lehetővé az un. UGypsophila RTK megoldást, melynek lényege, hogy vevő a valósidejű pozíciószámításba nem csak azokat a műholdakat vonja be, amelyekre korrekciót kap a bázis(ok)tól, hanem úgy általában az összes követett műholdat. Ettől a számított pozíció pontosabb és biztosabb.
Maga a Gypsophila a fátyolvirág latin neve. Kiguglizva „buglyos” változata kifejezetten légies, az apró virágok mintha felhőt alkotnának. Szeretném hinni, hogy párhuzamot vonva a műholdsokasággal amit használ, ez ihlette az új technológia nevét…de ez csak az én elméletem, szóval semmiféle gyártói/fejlesztői megerősítés nincs mögötte.
A vevő homlokpanele két gombból (be-kikapcs/funkció), három LED-ből (műhold/akku/adatátvitel) és egy nagy fényerejű, informatív 1.5”-es OLED kijelzőből áll. Ez utóbbi kék, pont-mátrixra hajazó megjelenése érdekes retró külsőt kölcsönöz a TITAN-nak.
A GNSS fejezet alján találunk egy URH rádió antenna kimenetet, valamint egy RS232 és egy USB konnektort.
A TR7 nem rendelkezik manapság oly’ divatos dőléskompenzálás funkcióval, ám e-buborékkal és dőlésérzékelővel igen. Ennek köszönhetően vele is végre lehet hajtani ferde botállású észleléseket, igaz nem közvetlenül korrigálva azokat. A terepi alkalmazás ugyanis tartalmaz egy olyan mérési módot, melynél a megdöntött antennarúddal kell köröző mozdulatokat tenni. Ha elégséges információ gyűlik össze (ezt a program százalékosan, illetve skála kijelzéssel is mutatja), a pontunk javított pozíciója tárolásra kerül. Én ezt, az egyébként több gyártónál is elérhető megoldást, kifejezetten kedvelem, úgy érzem, kölcsönöz még némi szakmaiságot a terepi méréseknek.
A teszt végrehajtása során sajnos még nem állt módomban kipróbálni, ám azóta megjelent az un. Hi-FIX megoldás is a TITAN-ban. Ezzel a módszerrel a rover 10 percig képes tartani a FIX megoldást a valósidejű földi korrekciók megszakadása után.
A forgalmazó nemrég publikált cikket a témában „Hájfix és dzsipszifóbia” címen, illetve kaptam tőle egy videót, amiben bemutatják a megoldást.
Láttunk már ilyet? Meglehet.
Ám ami engem megdöbbentett, hogy a videóban szereplő Felhasználó lefordítja a vevőt, az inicializálás természetesen elveszik, majd felállítva a vevőt a ciklus többértelműség feloldása újra megtörténik. A pozíció megint FIX és nincs jelentős eltérés a korábban mért koordináták közt.
No de térjünk át a terepi vezérlőre!
Igen, ez a hardver a numerikus billentyűzetes, már jól ismert és bevált iHand30, csak most THC30 volt ráírva és bekapcsoláskor a TITAN logó jelent meg a kijelzőjén.
A kezelő szoftver is nagyon-nagyon ismerős, csak Hi-Survey Road helyett itt SatSurv nevet kapott. „Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk, bárhogy nevezzük, éppoly illatos.” – én pedig többször is bemutattam már.
Kiváló dualSIM kialakítású kézi számítógépen egy kiváló, nagyon komoly eszköztárral bíró alkalmazás.
A szokásos funkciókon kívül számos koordináta geometriai megoldás kapunk a pénzünkért.
A műveletek végrehajtását a szoftver majdnem mindenhol leírással és magyarázó ábrákkal támogatja.
Ki kell emelnem a kitűzésnél a 3D megjelenítés lehetőségét, valamint a szintén itt választható un. AR funkciót.
Olyan sok helyen futunk bele az Augmented Reality, azaz a kiterjesztett valóság hívó szóba, hogy itt az ideje, hogy az általános geodéziában is alkalmazzuk!
A SatSurv-ben ez azt jelenti, hogy a hátlapi kamera valósidejű képén, egy iránytű segítségével tájékozódhatunk és végezhetjük el a kitűzést. A durva iránytartást a videó képen megjelenő vonalak, illetve a képernyő jobb felső sarkában egy látómező grafika is segítik.
Hogy objektív alapot nyújtsak műszerbemutató tesztjeimhez, illetve, hogy mindegyik alanyból a maximumot hozhassam ki, jómagam mindig a GeodétaNet-ről érkező multi-konstellációs korrekciókat használom. Tény, hogy ezzel ott is megbízható és megismételhető pozíciót kapok, ahol pl. egy két-konstellációs CORS szolgáltatással a FIX megoldás nyögve-nyelős lenne.
Mivel tehát mindenre IS kaptam korrekciót, így a korábban ismertetett UGypsophila RTK megoldást nem igazán hajtottam csapágyasra a teszt során.
A TITAN konfiguráció ilyen háttérrel kifejezetten jól és pontosan tette a dolgát.
Hidegindításkor az első FIX eléréséhez nem kellett egész egy perc. Az újrainicializálások időtartama sosem érte el a 14 másodpercet, jellemzően 4-6 másodpercesek voltak.
Összevetve a TR7-t a korábban bemutatott, de egy időben vizsgált iRTK4 műszerkombóval, összességében tényleg csak 1-3 másodperccel maradt le mögötte.
A visszamért pozíciókban az RTK észlelés technológiájából adódó 3-5 cm-es eltéréseket tapasztaltam csak. Szóval jól vizsgázott!
Összefoglalásul elmondható, hogy a TITAN TR7 egy kiváló e-buborékkal rendelkező, multi-konstellációs mérőrendszer, az újdonságnak számító fátyolvirágzással, valamint Hi-FIX megoldással, amit 1.2 m Ft alatti ára is igazán vonzóvá tehet a hazai piacon.
Végezetül, ezúton szeretném megköszönni Varga Zoltán Úrnak és a Geomentor Kft.-nek, hogy a műszer konfigurációt kipróbálásra biztosították számomra.
Képgaléria:
