top of page

Stonex S990A RTK GNSS vevő és UT30 tablet

Stonex S990A

„Végre valaki fricskát mutatott a nagyoknak, a naaagy prémium gyártóknak. Mert kit érdekelnek innentől kezdve?” - hangzott el egy országos tv-adó autós magazinjában, a TESLA III kapcsán. Persze, távol álljon tőlem, hogy csak hasonlóan kemény gondolatokat is megfogalmazzak, ám van abban valami sorsszerű, hogy éppen aznap, mikor jelen tesztalanyunkról írtam, ez a műsor szólt a háttérben…főleg, mert egyáltalán nem szoktam autós tesztműsorokat nézni.
 

Jöjjön hát a Stonex S990A sztori!

A Stonex számára – ahogy maguk is kommunikálják – a 2020 valóban a fejlesztések éve. Gondoljunk csak az idén megjelent R80 Robot mérőállomásra, az ahhoz kapcsolódó integrált OnePole megoldásra, az SC600 bázisállomásra, az S700A és S850A RTK GNSS vevő szériákra, vagy éppen az S900 család ráncfelvarrására.

Azt gondolhatnánk, ennyi elég is lesz a UniStrong olasz csapatának idénre, hiszen újdonságból ez is bőven elégséges. Nos, ők nem így gondolják.
Májusban ugyanis a gyártó további két vevővel rukkolt ki: az S980 és S990A integrált megoldásokkal.

Az S980 egy 555 csatornás, egyébként máshol is már alkalmazott NovAtel OEM729 board-dal szerelt, IMU-val rendelkező vevő, mely roverként is kiválóan funkcionál. A Stonex, illetve a forgalmazó mégis inkább bázis vevőnek ajánlja.
 
Az S990A azonban más tészta.
A Hemisphere Phantom 40 board-dal ellátott, 800 csatornás, ATLAS és aRTK képes RTK GNSS vevő egy igazi csúcsragadozó. Külcsínben és belbecsben egyaránt.

Az egész multi-konstellációs mérőrendszer egy kisméretű hordládában érkezett. Kiemelve a fejezetet, érezhető, hogy bizony van benne anyag. Annak ellenére, hogy mindössze 15 cm-es átmérőjű és 9.4 cm magas,
tömege 1.4 kg.
Maga a kialakítása is kifejezetten robosztus, ami egyébként megfelel a MIL-STD-810H katonai szabvány által támasztott követelményeknek.

Homlokpanele egy érintőképernyő, melyet hat színes LED (Bluetooth, működési állapot, IMU állapot, műholdak, adatkapcsolat, akkuállapot) keretez két oldalról.
A kis kijelző a legfontosabb információkat mutatja, abban a mérési módban, amelyben éppen a vevőt használjuk. Emellett innen ujjal konfigurálható, illetve indítható statikus észlelés, vagy URH bázismód is.

Energiatakarékossági okokból egyébként ez a kis tv idővel lealszik. Ha mégis szükségünk van rá, csak röviden meg kell nyomni a bekapcsoló gombot. A vevő ilyenkor hangüzenettel is tájékoztat arról, hogy éppen milyen módban van.
Hogy szükség van-e erre a képernyőre az S990A-n?
Meglátásom szerint hálózati RTK alkalmazásnál nagy jelentősége nincs. Ám ha a vevőt URH bázisként indítjuk, nem árt, ha a mellette hagyott kolléga rá tud nézni időnként, hogy ad-e még korrekciót a műszer. A teszt során pedig, a kert közepén végeztem statikus észlelést s annak állapotát pl. ezen a kijelzőn ellenőriztem, tekintve a vezérlőt a töltőn hagytam.

A fentiekből viszont máris három dolgot vetítettem előre:

  • igen, a vevő tartalmaz integrált LTE modemet hálózati megoldáshoz,

  • igen, tartalmaz Tx/Rx adatátviteli rádiót, hálózat független, páros, vagy többes vevő használathoz,

  • igen, lehetőség van vele statikus mérésre.

Az S990A vevő nevében az „A” jelzés az ATLAS jelvételre, illetve az aRTK szolgáltatásra utal.

A UniStrong amerikai Hemisphere ágának köszönhetően, a Stonex vevők majdnem mindegyike így érkezik.

 

Ezekről is számtalanszor írtam már, így csak röviden pár gondolat.
Az ATLAS műholdrendszer RTK korrekcióinak előfizetésével bárki függetlenítheti magát a földi CORS hálózati és mobilnet szolgáltatásoktól. Persze, ez hazánkban, a hazai viszonyok mellett nem feltétlenül szükséges, ám expedíciós projektek esetén nagyon hasznos lehet. Így ha valaki nem akar külföldön helyi SIM kártyákkal és NTRIP szerződésekkel bíbelődni, akkor akár egy hónap erejéig is előfizethet az ATLAS szolgáltatásra.


Az aRTK is egy hasznos kis kiegészítője a Stonex „A” vevőknek. Ha földi korrekcióvesztés történik, pl. a bázis adatátviteli rádió hatókörén kívülre kerülünk a roverrel, elégtelen a mobilnet szolgáltatás vagy CORS hálózati hiba lép fel, a műszer 20 percig még tartani képes a FIX megoldást. Ha pedig időközben megszűnik a probléma, a mérőrendszer automatikusan visszaáll a földi korrekciók használatára. Az aRTK szolgáltatás egyébként alapnak tekinthető a műszerben, azaz nem jár plusz költséggel.

Térjünk vissza a műszer külső bemutatására és fordítsuk meg!

Öt vízzáró gumifület találunk.
Az első a nanoSIM foglalatát rejti, melynek elérése, illetve a kártyacsere nem igényel semmilyen szerszámot.
Aztán itt van a 1PPS (PulsePerSecond) csatlakozó. Ezzel a műszer alkalmazható olyan terepi észleléseknél, ahol több mérőrendszer működik együtt és nagy jelentősége van a pontos időszinkronizálásnak.
Következik az 5-tűs LEMO konnektor, melyen keresztül külső energiaellátást, vagy rádiót csatolhatunk a műszerhez.
A vevő nagy teljesítményű, 10.200 mAh-s, kb. 10 órányi munkaidőt biztosító belső telepét az USB Type-C csatlakozón keresztül tölthetjük, ami szintén itt foglal helyet.
Az utolsó a sorban, (de nem utolsósorban) az adatátviteli rádió antennájának TNC csatlakozója.
Ja, és persze a bekapcsoló gomb is itt lenn, csak éppen a színes érintőképernyő alatt található.

Feltűnhetett, hogy nincs GSM/GPRS antenna dugó. Nem csoda, az ugyanis – mint már több helyen láthattuk, itt is – integrálva van a vevőben. Ez hasznos, hiszen egyrészt nem felejthetjük otthon, másrészt nincs mit letörni a bozótosban.

Visszakanyarodva az energiaellátáshoz: egy korábbi cikkben már fejtegettem a beépített akkumulátorok előnyeit és hátrányait. Ez tényleg ízlés dolga. Az S990A-ba integrált energiaforrás teljesítménye igazán meggyőző. A két napos vizsgálódás során alig merült. Ha pedig valaki 10 óránál többet szeretne folyamatosan dolgozni vele, az USB Type-C konnektoron keresztül akár powerbank-ról is etetheti a műszert.

Az S990A fej(é)be bármilyen WiFi képes, web böngészővel rendelkező okos eszközzel belenézhetünk, operációs rendszertől függetlenül. A WebUI kifejezetten gusztusos kinézetű, logikus és áttekinthető. Itt van mód a vevő munkamódjainak konfigurálására, firmware frissítésére, de szemlélhetjük a követett műholdakat is, akár skyplot formájában.

No, és persze itt kezelhetjük statikus észleléseket. Nekem nagyon tetszett az elkészült mérési adatok menedzselése. Egyrészt mert jól áttekinthető felületen valósul meg és akár helyben szerkeszthető, másrészt már itt átalakítható a nyers DAT többféle RINEX verzió formátumba. Ezzel máris megspóroltunk egy irodai konverziót.

Térjünk át kicsit az S990A hálózatos RTK használatára! Ezzel persze együtt jár a terepi vezérlő hardver és szoftver bemutatása is.

A UniStrong nagy erőssége mindig is a terepálló tabletek voltak, világhódító útját is ezek a katonai szabványoknak megfelelő, törhetetlen eszközök alapozták meg.

A teszt során egy UT30-t volt szerencsém kipróbálni, aminél úgy fest a nyolcas szám a domináns.
A táblagép Android 8.0 operációs rendszerrel és 8-magos procival bír, 8” kapacitív kijelzője pedig igazi színes, szélesvásznú kezelést biztosít.
4 GB-nyi RAM-mal szinte válaszidő nélkül teljesíti a Felhasználó minden kívánságát.

 

Számos érzékelőjéből megint csak az iránytűt emelném ki, aminek képe megjelenik a vezérlő szoftverben, így az északi vagy déli irányhoz tájolt kitűzéskor tényleg hathatós segítséget nyújt.  

A tablet 8.200 mAh-s akkujának töltése, illetve a kábeles adatátvitel a vevőéhez hasonlóan USB Type-C konnektoron keresztül valósul meg.


Kábel nélküli kapcsolatként ott van neki a Bluetooth és a WiFi. Így aztán a GNSS fejezet klasszikus vezérlése, illetve a WebUI elérése is megoldható erről az egyetlen eszközről.
Persze, az UT30 is rendelkezik LTE modemmel, így aztán RTK mérőrendszerünk akár duál SIM-esé is tehető.

A teszt során használt vezérlő szoftver a már szintén többször bemutatott, CUBE-A volt.

A Stonex saját fejlesztése egy kifejezetten kézreálló, jól kezelhető és áttekinthető alkalmazás.

 

Természetesen, ezúttal is kipróbáltam a klasszikus mérési módszereket, a vonalműveleteket, a kedvenc Fotó&Vázlat funkciót.

A kitűzésben jópofa lehetőség az északra és délre tájolt mozgás mellett a Nap, vagy árnyékunk irányú kitűzési mód. A Nap helyét egy napocska piktogram jelzi, irányát egy karika. A botot úgy kell forgatnunk, hogy ez a kettő egybevágjon, s már mozoghatunk előre hátra, ahogy a CUBE-A utasít.

Persze, mindenképpen szólnom kell mostanában szakmánk tényleg egyik legneuralgikusabb kérdéséről is, a dőléskompenzálásról, illetve annak módjáról.
A Stonex S990A-ban ez IMU alapú, azaz immunis (éééérted???) az elektromágneses zavarokra.

Megnyugvás lehet tehát ez mindenki számára, akinek esetleg eddig gondot okozott a sima libella használata pl. egy atomvillanásban.


Viccen kívül, tényleg kiválóan működik a cucc, az IMU nagyon fürge benne.

Mikor mégis nagyon megkínoztam s kitakart helyen erőltettem a mérést, vagy otthagytam hosszabb időre a műszert, egy Stonex-logós, kantáros gatyás emberke jelent meg a kijelzőn, kobakban s jelezte, hogy meg kell rázni az árbocot. Ez az animáció, tekintve ritkán jön elő, meg úgyis tudjuk mi a dolgunk, akár ki is kapcsolható.

 

Maga az antennarúd ferdeségének kezelése három módba kapcsolható.

Az első, hogy nem foglalkozunk vele, azaz letiltjuk. Ilyen tényleg nagyon műholdszegény helyen fordulhat elő, mikor a FIX megoldás nem éri el a kompenzációhoz szükséges értékeket. Persze, a módszer feltételezi az analóg, boton látható libella használatának ismeretét. A nagypontosságú, többszörös újrainicializálást végrehajtó un. kontrollpont mérések egyébként csak ebben a módban működnek .

A második az „E-buborék”. Ez a beállítás nem engedi rögzíteni a mérést, ha nem függőleges a rudunk. Ilyenkor megjelenik az elektronikus libella a képernyőn. Ha azt középre játszottuk, a mérés mentése automatikus. Ugyanebben a módban van egyébként lehetőség a három döntött rúdállással végrehajtott mérésre is, mikor a tényleges pozíció ezekből számolódik vissza hátrametszéssel a jelmagasságok ismeretében. Ez nekem személyes, márkafüggetlen kedvencem valamennyi ilyen képességű GNSS vevőnél. Elegáns és tényleg mérnöki megoldás szagú programrész.

A harmadik a „Botdőlés korrekció”, mikor szabadon húzhatjuk, nyúzhatjuk a vevőt, ahogy akarjuk, nem kell ügyelnünk a bot helyes, iskolában tanult tartására. Ez nagyon kényelmes és hatékony munkavégzést tesz lehetővé.

A kompenzátor munkatartománya 60°, ám szerintem nem életszagú ilyen dőléssel mérni. Ami nekem még épeszűnek tűnt, az a 30-35° volt.
A pozicionálás tesztelésére azért mértem 50° dőléssel is, ám a tényleges koordinátától a legnagyobb eltérés  vízszintes értelemben 33 mm /  44 mm, magasságban 39 mm volt.
A bot dőlésének pontos értékét a mérési képernyő fejlécében akár folyamatosan szemlélhetjük.

Node, beszéljünk a megbízhatóságáról is egy cseppet!

A pozícionálás megbízhatósága a prospektus szerint RTK NETWORK módban, <30km bázison

Hz RMS: 5 mm + 0.5ppm, V RMS: 10 mm + 0.5 ppm.
Ez azért döbbenetesen jó így első olvasatra, hiszen a távolságfüggő hibák összeadódása esetén, ideális körülmények között, 30 km-es bázison is mindössze 20 mm Hz és 25 mm V hibát vállal RTK észleléskor.

Persze, gondolom, ez kizsírozott mérőpályát feltételez, azaz csodálatos kilátást az égre, valamennyi műholdrendszer követését és használatát, nagyszerű konstellációban, szép DOP értékekkel.

Ezt én sajnos nem tudtam vizsgálódásaim alatt prezentálni…

A Stonex vevőkbe jó ideje megtalálható az un. SureFIX algoritmus, ami most a CUBE-A-ben „Szigorú mód” elnevezést kapta.
Megmondom férfiasan nincs arról információm, hogy ennek van-e valamilyen köze a ciklus többértelműség feloldásának konfidencia szintjéhez. Az egyébként szintén a prospektus szerint, az S990A-nál 99.9%, azaz a statisztika szerint 10.000 mérésből 10 mérés eredménye lehet ál-FIX.

Papír ide vagy oda, én mindenesetre egy kis tesztelésbe fogtam.

Létesítettem egy alappontot, egy meglehetősen mostoha helyen: déli irányból egy jókora tujasor figyelt be, illetve egy napfénytető és annak vasszerkezete. Északról kétszintes épület, nyugatról egyszintes épület, keletről némi lombos fa rontotta a kitakarási ábrát.


Háromféle mérési módszert alkalmaztam NAVSTAR+GLONASS műholdrendszerekkel, a Geotools Europe GNSS Kft. GeoNET CORS adatainak használatával.

A mérések délelőtti órákban zajlottak.

Először is többször mértem a „Normál mód”, majd „Szigorú mód” NTRIP mérési módszerrel.

Minden mérés friss, ropogós, fizikailag kikényszerített inicializálással történt.

A normál módok között az újrainicializálás 5-7 másodperc volt.
Ugyanez a szigorú módban 8-16 másodperceket vett igénybe.

Természetesen, a SureFIX lassabban adott FIX megoldást, ám az érdekes volt, hogy a kijelzett maradék ellentmondások sok esetben már rég centiméter közelében (sőt alatta) voltak, ám a FIX jelzésre még várni kellett. Volt, hogy az inicializálási idő túlhaladt az általam önkényesen választott 16 másodpercen, így inkább újra fizikailag kikényszerítettem az inicializálást.

Ezt követően a SurFIX 8-10 másodperc alatt ugrott be. Nekem ebből az jön le, hogy a vevő tényleg komolyan matekozott a megoldásokon.


A koordináták egyébként nagyon szépen igazodtak egymáshoz az RTK mérési módokon belül, illetve egymáshoz képest is.


Az RTK mérést 26 percnyi statikus észleléssel egészítettem ki, amit másnap utó-feldolgoztam.

A mérések közel azonos időben, ugyanazon a 7,3 km-es bázisvonalon és bázisállomásra történtek, így a távolságfüggő hibák hatásait is azonosnak tekinthetjük.

Az RTK módszerekkel, illetve a statikus észleléssel kapott pozíciók koordináta eltérései:

deltaY (normál mód): 13 mm     deltaY (szigorú mód): 12 mm
deltaX (normál mód): 23 mm     deltaX (szigorú mód):15 mm
deltaM (normál mód: 0 mm       deltaM (normál mód): 5 mm

Persze, itt két mérési módszer összehasonlítása történt meg, azaz nem egy független pont abszolút meghatározásáról beszélünk.


A magassági eltérések ilyetén szép alakulásán meglepődtem, így több hozzáértő kollégával is konzultáltam az eredményekről. Az volt a tapasztalatuk, hogy jó műhold konstelláció esetén bizony lehetséges, hogy a magasság jobb, mint a vízszintes értékek. Mondjuk, visszanézve az észlelési fájlokat, a statikus mérés alatt a PDOP 1.7-1.4-re javult, ami igazolja, hogy a konstelláció tényleg jó volt.

Száz szónak is egy a vége, szerintem a Stonex S990A szépen vizsgázott: tetszetős, intelligens és megbízható.


Mivel is lehetne zárni a mai cikket?

Ez a műszerkonfiguráció sok tekintetben is nagyon magasra tette a műszaki lécet a GNSS vevők piacán.

Ennek megfelelően, ne is a 2 milliós árkategóriában keresgéljük az olasz gyártó portfóliójában!

Az ára jelenleg 2.750.000 Ft nettó, ami meglehet a Stonex univerzumban a magasabb befektetési kategória,
ám a piacon komoly kihívója lehet bármilyen professzionálisnak kikiáltott versenytársának.

Ezúton szeretném megköszönni Stonex S990A kipróbálási lehetőségét a Geotools Europe GNSS Kft.-nek, valamint Nagy Géza Úrnak.

Képgaléria:

bottom of page