A „minőség” szó marketing szempontból, – csak úgy, mint az akció – elnyűtté vált a mindennapjainkban. Túl azon, hogy mindenre ráaggatják jelzőként, őszintén, ki nem azt várja el, hogy minőséget kapjon a pénzéért?

Mindenkinek jogos igénye egy beszerzésnél, - legyen az szolgáltatás, háztartási gép, üzemanyag, élelmiszer, geodéziai eszköz és gyakorlatilag bármi, amiért pénzt kell kiadni, - hogy az ellenszolgáltatás a lehető legjobb minőségű legyen?

Mondhatnánk azt, hogy az ár némileg mutatója a felhasznált anyagok tulajdonságainak, ráfordított energia értékének, de lássuk be, manapság azonos termékkörökben hatalmas eltérések nem nagyon lehetnek.
(Gondoljunk csak az autógyárakra: szinte követhetetlen, éppen ki kit vásárol fel, a főbb alkatrészek azonos gyártósorról jönnek le. Árukat, „minőségüket”(?) az embléma határozza meg!)

Persze a minőség mindenkinek, mindenhol mást jelent.

Maradva az autós vonalon: egy Forma 1-es autó az ipar remeke, minőségi anyagokból összeépítve, akár 320km/h végsebességgel. Mégis egy földmérő mit kezdene vele terepen? 
Neki a munkavégzéshez egy magas felépítésű 4x4-es terepjáró a minőségi megoldás, amivel a járhatatlan terepen is elboldogul, amivel nem akad el. Persze, ez a választása nem a gyorsulási versenyekre termett!
Mindkét termék gépjármű, mindkét termék minőséget képvisel, mégsem vethetőek össze!

Elmondhatjuk tehát, hogy a minőség egy termék olyan tulajdonsága, amit egy adott szituációban a felhasználhatósága határoz meg, így nagyon relatív fogalom.
Megítélése így nem a forgalmazó feladata, hanem a felhasználóé, aki saját igényei és céljai alapján el tudja dönteni, hogy egy roadster vagy egy terepjáró képviseli neki a minőséget!  

Néhány gondolat a "korrekt árról":

Új helyemen, új pozíciómban a közigazgatásban, egy oktatáson szóba került a „korrekt ár” kérdése.

A résztvevők egy megvásárolt lábbeli kapcsán azt nehezményezték, hogy kiderült, a termék beszerzési ára negyedannyi volt, mint az eladási ára.
A felháborodás arra irányult, hogy ilyen magas árrése mellett a forgalmazó árai bizony nem korrektek.
Rákérdeztem, hogy amíg nem tudta a beszerzési árat, addig jó üzletnek érezte-e a beszerzést. A válasz igen volt, az ügyfél addig az eladási árat kifejezetten jónak találta.
Akkor vajon, mi változott meg az új információval?

A korrekt ár az, amit a vevő is és az eladó is jónak talál! Ami mindkettejük számára megéri, amin az üzlet „jószívvel” megköttetik!

A vevő oldalról természetes, hogy a lehető legkisebb áron szeretne hozzájutni a termékhez, míg az eladó szeretne minél nagyobb árréssel értékesíteni.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kereskedő az árrésből él. Ebből fedezi azokat a költségeit, adóit és járulékait, amik ma minden magyar vállalkozót terhelnek: az üzemanyag,- és bérköltségtől a cégautó-adóig. Éppen ezért, túlzóan alacsony áron már nem éri meg neki az eladás. Erről további gondolatokat az Akciók és Alkuk cikkben olvashat.

Remélem, fenti cikkemmel sikerült új megvilágításba helyeznem a "minőség" és a "korrekt ár" 
kérdését!

Kérdés, észrevétel esetén a gpstakarok@gmail.com címre várom a leveleket!

A "minőség" és a "korrekt ár" fogalma

Beszélgetős kapcsolatfelvétel:

E-mailes megkeresésre...

Gépelgetős kapcsolatfelvétel:

Információkérés: gpstakarok@gmail.com

Észrevételek: gpstakarok2@gmail.com

Közösségi ingyom-bingyomok:

  • facebook

Lesz ám jogi ejnye-bejnye, ha az itt fellelhető képek, cikkek, előadások, modellek továbbpublikálásáról nem kapok értesítést!

Stratégiai partnerem az oktatásban:

GeoEdu Magyarország Kft.

VIZSLAT Rendszer(C)
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now