Spectra SP60 RTK GNSS vevő
A GNSS technológia mellett, mint annak kiszolgálója, az RTK korrekciók szolgáltatásának módja szintén folyamatosan fejlődik.
A legkorábban, vevőpároknál (vagy esetleg több vevő közt) alkalmazott URH-s adatátvitelt, követte/kiegészítette a hangalapú, GSM-en keresztüli adatközlés. Mindkettőnek megvoltak/megvannak a maguk előnyei és korlátai.
Aztán az ország egész területét felölelő fix telepítésű GNSS referenciaállomások hálózata, illetve a mobilnetes telekommunikációs szolgáltatások robbanásszerű kiépülése lehetővé tette, hogy interneten keresztül töltsünk le korrekciókat, valamely szerverről (pl.: FÖMI, Geotrade CORS). Gyakorlatilag, a terepi cm-es geodéziai megbízhatóság eléréséhez, már nincs feltétlen szükség saját bázisvevőre, mindössze egy adatkártyára a rover oldalon… nomeg, jó adag szerencsére.
Fortuna segítségére azért van szükségünk, mert bizony a hangzatos reklámok ellenére, nagyon sok helyen elégtelen a szolgáltatók adatforgalmi lefedettsége.
Természetesen, ez enyhíthető, ha kis hazánkban fellelhető valamennyi mobilcég kártyájából tartunk magunknál egyet.
(Ez persze rögtön három előfizetési díjat, állandó kártya,- és mérési konfiguráció cserélgetést von maga után.)
Úgy tűnik, az utóbbi időben a rossz mobilnet lefedettség sem lehet többé akadály! Több nagy műszergyártónál jelent meg már egy új szolgáltatás: az RTK korrekció egyenesen az égből érkezik.
„Mit rózsának hívunk mi: Bárhogy nevezzük, éppoly illatos.” –így pl. ezt a szolgáltatást Leica-éknál SmartNET-nek, a
Trimble-nél CenterPoint RTX-nek hívják.
Miért ez a rövid kis bevezető?
Nos, mai alanyunk a Spectra SP60 vevő pont azon műszerek családjába tartozik, mely képes az ilyen égi korrekciók vételére, s szerencsémre, egyet módomban állt ki is próbálni!
Mivel Spectra Precision eszközről beszélünk, nem meglepő, hogy mindenféle Trimble huncutság elérhető benne.
Így tehát az RTX is. (A Trimble-Spectra sztoriról egy korábbi cikkem elején már meséltem: ITT!)
Az RTX egy, a Trimble egész világra kiterjedő, földi műholdkövető rendszerére (Global Tracking Station Network) támaszkodó szolgáltatás.
Ezeknek a földi állomásoknak az adatait egy központi rendszer (Control Center) tárolja és szolgáltatja. Egyrészt egy fix IP című szervernek, ahonnan az általunk is megszokott módon, GPRS-en keresztül tölthető le a korrekció. Másrészt, ezek az adatok feltöltésre kerülnek az „L-Band” kommunikációs műholdra, ahonnan aztán lesugározva az előfizetők élvezhetik a szolgáltatást.
Ismerős megoldás? Nem csoda, lényegében ez a jó öreg OmniStar-nál megismert történet!
(Olyannyira, hogy úgy fest, az RTX-nek ők képezik az égi szegmensét!)
Az RTX legfőbb erénye a globalitása. Lényegében bárhol a világon bekapcsoljuk GNSS vevőnket, némi inicializálás után – ez hozzávetőlegesen 30 perc – 4cm-es vízszintes megbízhatósággal tudunk dolgozni.
Persze, mindennek ára van, az RTX-nek bizony nagyon is: 1.500€/év.
Az előbbiekben a globalitás kapcsán kissé csúsztattam. Mint írtam, a szolgáltatásnak két ága van.
A mobilneten történő korrekció letöltés és a műholdas megoldás. Az előbbi az, ami teljes világszintű lefedettséget vállal (viszont itt függeni fogunk a helyi mobilszolgáltatóktól).
Az utóbbi, a telekommunikációs műhold pályájához van kötve. Az alábbi lefedettségi térképeken látszik a zongorázható különbség.
(Fentről lefelé: Trimble RTX műholdas szolgáltatásának, a Trimble RTX mobilnetes szolgáltatásának és a Trimble RTX FAST szolgáltatásának lefedettségi térképei)
A műholdas RTX szolgáltatásnak van, egy un. RTX FAST változata is. Ennél a Nyugat- és Közép Európában alkalmazható megoldásnál, az inicializálási idő jóval kevesebb az írt 30 percesnél, <5 percre tehető.
Tesztjeim során azt tapasztaltam, hogy e tekintetben a világ boldogabbik feléhez tartozunk és ez a néhány perces inicializálási idő ránk is vonatkozik!
No, de beszéljünk végre az Spectra SP60-ról!
A kisméretű puhafalú táskában a világosszürke-kék RTK GNSS fejezet és a Spectra Juno T41 terepi vezérlő foglalt helyet, a kiegészítő kegyszereikkel.
A 240 csatornás, 90 dkg-s SP60 fejezet igazán dizájnos, tetszetősen lapos.
Alján, az 5/8”-os menetnél van egy cserélhető lezáró elem. A vevő ugyanis rendelhető mindenféle adatátviteli modem nélkül (mint maga a tesztalanyunk is), illetve 10Hz-es integrált URH egységgel is. Ebben az utóbbi esetben, a lefelé álló URH antenna belecsúszik a bot felső részébe, így kerül megvédésre a letöréstől.
Az URH modem egyébként utólag is beszerelhető.
Ha több SP60 beszerzésében gondolkodunk, az URH rádiónak nagyon kis (!) bázishosszakon (néhány száz méter) alternatívája lehet a Long Range Bluetooth.
Őszintén szólva, sosem hittem abban igazán, hogy a LR Bluetooth kiváltja az URH-t, így nem bíztatnék senkit, hogy az URH-n spóroljon annak ellenében!
Az SP60-nak van egy RS232 és egy mini USB konnektora. Az elsőn NMEA mondatok küldhetők ki, mely hasznos lehet pozíciószolgáltatásra, külső rendszerek felé (pl.: talajradar, mélységmérő szonár).
Az USB-n a GNSS vevő belső memóriája olvasható ki.
A 256 MB-os belső tárba bőven lehet statikus mérést rögzíteni. Az exporthoz szükség van az SP File Manager ingyenes alkalmazásra. A statikus adatok saját formátumban rögzülnek, így azt kimentés után, ha nem Spectra szoftverrel dolgozzuk fel, - egy szintén díjmentes programocskával - RINEX-be kell konvertálni.
A fejezet alsó részén a bekapcsoló gombnál 5 db visszajelző LED található: BT kapcsolat/Statikus adat rögzítés/Bekapcsolás állapot/Műholdak/Korrekció.
Terepállósága IP67, amit meg tudok erősíteni: a pár napos teszt alatt vagy a szakadó esőben ázott, vagy a 32 fokban aszalódott.
Most nézzünk rá a terepi vezérlőre: íme hát a Juno T41!
IP65 terepállóságú, Windows-os oprendszerű, kapacitív, gorilla-glass-os kijelzővel rendelkező kis energiabomba.
Terepi kezelőnél szokatlan nagy sebességéről az 1GHz-es processzor és az 512MB RAM tehet, belső tárhelye a maga 16GB-jával igazán tekintélyes.
Mondjuk viszonylag kis mérete mellett 40 dkg-s súlya is az. Van benne egy nagyon fürge HSDPA+ adatátviteli modem, 8MP-es kamera, SBAS képes integrált GPS, külső antenna csatolási lehetőséggel.
A Juno képernyője jól szemlélhető mindenféle fényviszony mellett, az egész kütyü kézre áll, élvezetes dolgozni vele – érződik, hogy van benne anyag!
Amivel mondjuk kissé felbosszantott, hogy USB madzagon kívül nem találtam rajta könnyen elérhető, más média lehetőséget. Egész pontosan van egy, két csavarral lezárt gumifül, ami a SIM kártya és a microSD slotokat rejti, ám a terepi csavarhúzózgatást nem nevezném igazán hatékony megoldásnak.
Igazából nem lenne baj ezzel az USB kábeles megoldással sem, ha a kábel Juno-s fele nem valami spéci csatlakozóban végződne! Ugyanis az nem a hagyományos konnektor – dugó ám! Persze, ha valaki otthon felejti a kábelét, akkor sem kell megijednie, a vezeték nélküli megoldások működnek: WiFi vagy BT.
A felhasználható terepi szoftverekből minden felhasználó a pénztárcája és ízlése szerint választhat. A tesztpéldányon megtalálható volt a Spectra saját szoftvere, a Survey Pro, a gyártó által háziasított SurvCE, mely a FAST Survey nevet viseli, maga a Carlsson SurvCE, illetve a Field Genius is.
Én a Survey Pro-t és a SurvCE-t próbálgattam.
Nem csak az szól egyértelműen a Survey Pro mellett, hogy az a Spectra Precision saját fejlesztése!
Ha valaki az RTX technológiát választja és műholdról vesz korrekciót, a SurveyPro-nál látja, hol tart éppen a fázistöbbértelműség feloldása. Akkor kezdheti meg a mérést, ha az RTX ikon zöldre vált, azaz a mérés a vállalt 4 cm-en belül FIX-nek tekinthető.
A SurvCE esetében a méréskor, ahol eddig a földi korrekcióknál megszoktuk a képernyőn az „Autonomus/Float/Fix” kijelzéseket, most mindössze az RTX (ITRF2008CE) feliratot látjuk és a HRMS/VRMS maradék hibákból kell következtetnünk, hogy a vevő esetleg már elvégezte az inicializálást.
Elég sok mérést hajtottam végre, mindkét szoftverben az SP60-sal. Az eredmények igazán bíztatóak voltak: az „égi” inicializálási idő 5-10 perc között volt, az azonos pozíciókban meghatározott pontok egymáshoz viszonyított szórása 3-4 cm-en belül maradt.
Volt azonban valami, ami megzavart.
Persze, Érsek Ákos Úr szokásos lelkes és korrekt supportja aztán mindent a helyére tett.
Tehát történt, hogy egy adott pontot megmértem a FÖMI korrekciókra támaszkodva, sőt statikus mérést és utófeldolgozást is hajtottam végre rajta. A két módszerből származó eredmények 7mm-re fedték egymást. Ám az RTX-szel végrehajtott mérésekben következetesen 40-50 cm-es eltérések mutatkoztak.
Kiderült, hogy az RTX ITRF2008 dátumot használ, míg a FÖMI a világ innenső végében, az általunk megszokott ETRS98/ETRF2000-t. Éppen ezért, ahhoz, hogy az itthon mért pontjaink a helyükre kerüljenek, némi transzformációra szorulnak még. Ennek paraméterei hamarosan elérhetőek lesznek a GPSCOM Kft.-nél. Kisméretű munkaterületeken, közös pontok mérésével egy sima site-kalibrációval orvosolható a probléma.
Azt viszont el kell ismerni a „SurvCE/FAST Survey” javára, hogy minden pont mentése előtt figyelmeztet, hogy a pontos meghatározáshoz szükség lesz még egy helyi eltolásra.
Engedtessék meg, hogy így a végére összefoglaljam Spectra SP60+Juno kombóval kapcsolatos tapasztalataimat!
Igazán jól kezelhető, kis súlyú műszerkonfiguráció, melyből a felhasznált anyagok minőségétől, az üzembiztos működésig sugárzik a Spectra/Trimble profizmus.
Mindent tud, amit egy piaci játékosnak a jelenben, vagy a jövőben tudnia kell!
Az RTX szolgáltatás pedig egy olyan plusz, ami egy elsősorban nemzetközi porondra kilépő földmérő cégnek kellő biztonságot nyújt ahhoz, hogy bárhol a világon, (ahol van műholdas RTX lefedettség), cm-es megbízhatóságot legyen képes megrendelői felé produkálni!
Legvégül, ezúton szeretném megköszönni Érsek Ákos úrnak, és a GPSCOM Kft.-nek a kipróbálási lehetőséget.
Kiegészítés! Érsek Ákos Úr jelezte, hogy a SurvCE/FastSurvey alapértelmezetten is rendelkezik olyan beállítással, mely segítségével válthatunk dátumot. Ennek megfelelően, helyes RTX konfiguráció esetén, további helyi eltolásra, site kalibrációra nincs szükségünk!
Képgaléria:
