Természetesen, az antenna fenti tulajdonságából következtethetünk arra is, hogy adatátviteli eszközként, a fejezetbe integrálva van egy URH rádió és egy GSM/GPRS modem is. Így, ahol nem elégséges a GPRS lefedettség, ott saját rádiós bázis is tud korrekciót szolgáltatni rover vevőnknek!
A vevő alján elhelyezett 6 db LED elég nagy, jól olvasható, adatportjai (2db soros, 1db USB, 1 db Ethernet) pedig különleges alkalmazásokhoz is jól használhatóvá teszik. Kábel nélküli kapcsolathoz adott a Bluetooth és a WiFi lehetőség.
A műszer energiaellátását belső Li-on akkumulátorral oldották meg, ami a „menet közbeni” tölthetőséget nem támogatja (igaz 15 órai folyamatos munkára is képes, egyetlen töltéssel).
A vevőbe 2 db SIM kártya helyezhető el, hogy a felhasználó melyiket használja a helyi viszonyokhoz igazodva, az csupán konfiguráció kérdése. Az egyik SIM viszonylag gyorsan, imbusz kulcs segítségével cserélhető, akár terepen is, a második kártya azonban csak a
burkolat leemelésével hozzáférhető.
A GNSS számítás a fejezetben történik, a vezérlőbe a kész adat kerül „letöltésre”. Ebben az esetben, a kezelő lefagyása, elemének kimerülése, stb., miatt történő újraindításakor nem kell a teljes mérőrendszert újraindítani, a mérést, inicializálást elölről kezdeni.
A 100Hz-es GNSS fejezetben, a statikus mérést szoftveresen, 2Gb-ig felszabadítható belső memória segíti.
A kalibráltnak éppen nem mondható, de már erre a célra (is) bevált, fürdőszobamérlegen lemérve, a teljes mérőrendszer (Triumph-1, URH/GSM antenna, Archer vezérlő, teleszkópos bot, tartó és bilincs) nem érte el a 3kg-ot.
Nosza, meleg zoknit húztam és kivonultam a pusztába, a megszokott helyre, műszert tesztelni.
A mérőrendszer gyorsan összeszerelhető. A tesztműszerben Vodafone-os kártya volt elhelyezve, ennek használatával érhető el a FÖMI szerver.
Bekapcsolva a fejezetet és a vezérlőt, hidegindítás után el kezdtem mérni az időt: SurvCE nyitása, munkaterület létrehozása, VITEL grid betöltése, stb. – ahogy azt a korábbi tesztnél is csináltam.
A Geomentor Kft. által, nagyon szépen és precízen magyarított Carlson szoftver rendben csinálta a dolgát…csak éppen FIX megoldás nem akart születni.
Először egy-bázisos módszerrel próbálkoztam, kb. 18km-es bázishosszon, GLONASS alkalmazásával. Túllépve a 180 másodpercet, elkapott a harctéri ideg – noha a számított koordináták csak cm-es szórást mutattak, a megoldás maradt FLOAT. Érdekes módon a
HRMS értékek bíztatóak, sokszor már centiméteres nagyságrendűek, azonban a VRMS értékek méteres szórásúak voltak. Az adatkésés 0 és 1 mp között ugrált, tehát a GPRS hálózat tette a dolgát.
Gyorsan a telefonos segítséget választottam és felhívtam Varga Zoltán urat, a Geomentor Kft. ügyvezetőjét.
Elmondása szerint új firmware került telepítésre a fejezetre és lehet, hogy ez okozta a galibát. Abban maradtunk, hogy újraindításokkal és Glonass-os VRS mountpoint-tal próbálkozom, amit meg is tettem.
A következő indításkor sem jártam sikerrel, leállítottam az időmérést: a kijelzőn egyre csak a „Lebegő” megoldás világított, ami megmondom őszintén, némileg elkeserített.
Aztán a VRMS értéke közelíteni kezdett a HRMS értékéhez és beugrott a FIX megoldás.
Ekkor megcsördült a telefonom, Varga Zoltán úr volt, aki hívásomat követően Pécsett elkezdett kontrollméréseket csinálni velem, egy SOKKIA GSR2700 ISX RTK vevővel. Neki is hasonló tüneteket produkált az eszköze.
Ellenőrizve a www.gnssnet.hu–n, kiderült, hogy a mérésünk időszakában az ionoszféra maradékhibája jóval meghaladta az 5cm-t!
Az esélytelenek nyugalmával sétálgattam a tesztterületen. Némi idő elteltével az ionoszféra megemberelhette magát, mert a műszer is megelevenedett: stabilan volt képes tartani a FIX megoldást, kitakart helyeken is. A hideg indítások a fázis többértelműség feloldásáig,
mindössze 58-65 másodperceket vettek igénybe.
Próbálkoztam a vevő „fejreállításával”, az újrainicializálás mérésére. Ez egy újabb ionoszférikus „hullámvölgyben” 48 másodpercig tartott, majd a maradékhiba javulásakor csak 12 másodpercet. Végül a rendszer „beállt” egy 18-20 másodperces tipikus újrainicializálási időre.
Sajnos, az ionoszféra az utóbbi időben, a megszokottnál is kedvezőtlenebbül befolyásolja a GNSS méréseket. Hatása előreláthatólag, csak még rosszabb lesz – ezek elsősorban a kora délutáni órákban csúcsosodnak ki. Nagy pontosság igényű műholdas méréseket –
csökkentendő az ionoszféra káros hatását – este 10:00 és hajnali 4:00 óra közötti időszakra ütemezni. (Az ionoszféra hatása évszakonként is és napszakonként is változik, részletes kifejtése nem ezen cikk tárgya!)
Fontos tanulság, hogy – műszertípustól függetlenül – a terepen a jelenlegi helyzetben nem csak a műhold,- és bázisállomás állapotra, DOP értékre, GPRS lefedettségre kell odafigyelnie a geodétának, de az ionoszféra állapotára is gondolnia kell!
Mindazonáltal, a Javad Triumph-1 nagyon jól vizsgázott és bebizonyította, hogy egy kiváló geodéziai eszköz, tele olyan extrával, amik speciális feladatok elvégzésére is alkalmassá teszik.
Ezúton szeretném megköszönni Varga Zoltán úrnak, és a Geomentor Kft.-nek a segítséget és a kipróbálási lehetőséget.
Képgaléria:
JAVAD Triumph-1 RTK GNSS vevő
A különleges legömbölyített, mégis négyszögletes formájú Triumph-1 keményfalú, PeliCase műszerkofferben, Carlson feliratos Archer kezelőegységgel és SurvCE vezérlőszoftverrel érkezett. A vevő négyszögletes formája a falnak támaszthatóságot segíti, a gömbölyített „sarkok” gumierősítést kaptak.
A Javad innovatív szellemiségét hirdeti továbbá a műszer és a szénszálas bot közé, – mint egyfajta toldóként – becsavarható, 5/8” menettel ellátott, URH/GSM antenna. A strapabíró speciális anyagú, "cső” jellegű antenna így rádiótechnikai szempontból jó helyen, magasan van, attól mégsem kell tartani, hogy letörik, rongálódik terepen.
