top of page

FORGEO E-600 SIRIUS és UniStrong UT12

Elokep.png

Mikor kézhez kaptam a FORGEO újabb sajátcímkés eszközét, az E-600 SIRIUS-t, gondolkodóba estem, hogy milyen újdonságot fogok tudni írni róla.

Habozásom nem véletlen, hiszen jelen alanyunk a korábban már tesztelt FORGEO F90-es ráncfelvarrásának tekinthető. Aztán – ahogy mindig – most is találtam azért néhány olyan eltérést és szakmai gondolatot, amikből összeállhatott egy rövid cikk.

 

A műszer házazása nagyon is ismerős lehet annak, aki követi a piaci trendeket. És itt most nem a már említett, csak a színeiben eltérő FORGEO F90-esre gondolok.
 

Ilyen felépítéssel ugyanis elsőként a Stonex S900/S900A műszercsalád jelent meg 2018-ban. De míg annak külcsínyét és belbecsét azóta pl. a Carlson BRx7 egy-az-egyben, szőröstől-bőröstől „levette”, addig az E-600 SIRIUS (és elődje az F90) egy nagyon fontos változtatást azért eszközölt.
Ez pedig maga a GNSS alaplap.
Ugyanis a fent nevezett gyártókkal ellentétben, a FORGEO címkés mérőrendszerek nem Hemisphere P40, hanem Trimble BD-990 board-dal rendelkeznek.
Természetesen, egyik eszköznek sincs szégyellni valója (sőt!!!), ugyanakkor ez is  jól rámutat arra, hogy milyen széles is tud lenni a GNSS vevők univerzuma, a külső páncélon belül is.

 

A minap a közösségi média szakmai csoportjában merült fel a board-ok, firmware verziók és álFIX megoldások kérdése. Ezeken órákig lehetne polemizálni. Ne felejtsük el azonban, hogy a pozíció meghatározás, a ciklus többértelműség feloldása egy statisztikai számítás, mely folytonosan változó adatokból áll össze, illetve a matekhoz számos külső feltételnek kell folyamatosan együtt állnia.
A hagyományos geodéziában egzakt bemeneti adatokkal dolgozunk és az euklideszi geometria miatt egzakt eredményeket is kapunk. Ha mégis hiba keletkezik, az sohasem magából a számításból ered. Ehhez szoktunk hozzá a szakmánkban.
A GNSS esetében viszont a technológia jellegéből adódóan mindig is lesznek hibás megoldások. Ezt a gyártók fel is vállalják, pl. azzal, hogy a ciklus többértelműség feloldásának konfidenciaszintjét feltüntetik a prospektusaikban.

Ha valaki reprezentatív mintát szeretne kapni bármilyen szabályosság vagy szabálytalanság kimutatásához, sok százezer tesztészlelést kell végrehajtania, piszkosul ügyelve a mérési környezetre, valamennyi változó dokumentálásával. Véleményem szerint még ezek után sem jelenthet ki feltétlenül bizonyosságot, az egész folyamat - már említett - statisztikai volta miatt, maximum valószínűsíthet empirikus eredményeket.

Azért vagyunk műszaki szakemberek tehát, hogy átlássuk ezt és vegyük tudomásul, a GNSS nem egy varázsdoboz!
Ha átlátjuk, hogy mi van mögötte, akkor, ha bosszankodva is, de helyén fogjuk tudni kezelni az álFIXek lehetőségét. Természetesen, a számítási algoritmusokat folyamatosan finomítják, így a vevők firmware frissítései nagyon hasznosak. Ám ezek figyelését és piaci menedzselését bízzuk egész nyugodtan a helyi forgalmazókra, mert azért hazánkban mindegyik ért a szakmájához!

 

Mielőtt valaki félreértené közbeszúrt, rövid szösszenetem: nem azt állítom, hogy minden vevő egyforma. Sőt! Ám egy eszközbeszerzés is bezony sokváltozós, kezdve a feladat jellegétől, amire beszerzik, a műszer tervezett és valós kihasználtságától, a vezérlőszoftver „kézre állóságán” át, a műszerforgalmazó személyéig és az által nyújtott support-ig.
…és bizony, noha az ár nem tulajdonsága egy műszaki terméknek, sok függ a pénztárcánktól is. Ha nem így lenne, egyetlen gyártó alaposan „kitesztelt” eszközével rohangálna minden földmérő Világszerte.  
Szóval, mint az Élet minden területén, így itt is meg kell tudnunk harapni valamelyik ujjunkat.

 

No de, vessük vigyázó szemünket a SIRIUS-ra. A színválasztáson kívül, ráncfelvarráson esett át a vevő homlokpanele, illetve a tetőkialakítása.
336 csatornás, multi-konstellációs vevőről beszélünk….hopp, álljunk itt is meg egy szóra!

Olyan könnyedén használják már ezt a kifejezést minden prospektusban!
Ugyanakkor a GALILEO és BeiDou használata hazánkban még mindig az úri huncutság kategóriába esik – az NTRIP-en szolgáltatott valósidős korrekciók (hiánya) miatt. Persze, aki GeodétaNET-et használ, az ezeket is csapágyasra hajthatja terepen, csak hát a földhivatali leadáskor kell jogszabály értelmezési kurzust tartania.
Tény, ami tény, hogy mindmáig hajlamosak vagyunk a GALILEO-ra és BeiDou-ra „új” rendszerekként hivatkozni.

Jó reggelt!

Az 1999-ben megálmodott európai rendszer első holdja 2011-ben került fellövésre, a kínaiak kísérleti rendszere pedig az első három holdjával 2000-2003 között indult el. Repül az idő, ha mulat az ember!
Tehát, mint látszik, ezek a rendszerek már korántsem mai gyerekek, így az ő holdjaik is generációváltásokon, frekvenciafejlesztéseken mennek – mentek keresztül.
Szóval, ha legközelebb prospektust vesz a kezébe a nyájas olvasó, vessen egy pillantást ezekre az információkra is!
Spoiler Alert! Előre lelövöm a poént: az E-600 ismeri az E6 és B3 jeleket is…!

Az RTK méréshez szükséges adatátvitel mai műszerünknél párban, vagy többes alkalmazásakor megvalósulhat URH rádión keresztül, illetve hálózati használata esetén, a 4G modemen.

A BD-990 board lehetővé teszi az L-Band jelvételt is, így előfizetés esetén a CenterPoint RTX műholdas korrekciószolgáltatás is elérhető a SIRIUS-szal a Világ bármely pontján.

Természetesen, a hazai földi CORS rendszerek mellett nem hiszem, hogy különösebben kapós lenne ez a megoldás, pedig– a GeodétaNET-hez hasonlóan – az RTX is GPS+GLO+GAL+BDS korrekciókat szolgáltat…

Mondjuk, lennék légy a falon, egy RTX-szel (vagy egyéb égi korrekciós megoldással) észlelt munkarész földhivatali átadásakor! Mert ugye földmérő igazolvány, vizsga, ingatlan rendezői minősítés, rendszeres éves továbbképzés kell ehhez a sporthoz, ám a fejlettebb technológiai megoldások szóba sem jöhetnek…ehhh…elnézést, elkalandoztam!

 

Az xFILL technológiát szintén a BD-990 hozta magával: a földi korrekcióra támaszkodó inicializálást követően, a szolgáltatás szakadása, kiesése esetén a vevő még 5 percig tartani képest a FIX megoldást. Ha időközben a korrekció „visszajön”, a vevő automatikusan visszaáll annak használatára.
 

A FORGEO E-600 SIRIUS kettős akkumulátorkamrával rendelkezik, így menet közben, a vevő leállítása nélkül lehet benne cserélni az intelligens telepeket.
Ha valaki ennél többre vágyik (pl. bázist üzemeltet), az külső akkut csatlakoztathat a műszer 5-tűs LEMO konnektorába. Ha már szóba kerültek a csatlakozók: van még egy 7-tűs LEMO-ja is NMEA mondatok külső eszköz felé való közléséhez (szkenner, szonár, stb.), illetve egy TNC kiállás az URH antennának.

 

Az eszköz természetesen hozza a 8 GB-nyi belső memóriát is, valamint kezeléséhez a manapság már kötelező, bármilyen WiFi képes eszközről megszólítható WebUI-t.

A vevő rendelkezik dőlésérzékelővel, illetve –kompenzátorral is. Megnyugtatásul közlöm, hogy ez IMU alapú.
A már előcitált F90-es cikkben a széria első generációjának első tagját volt szerencsém nyüstölni.
A dőléskompenzálásra már akkor sem volt igazán panasz, ám nem egyszer előjött a „lándzsarázó” emberke a képernyőn, aki azt mutatta, hogy az IMU igényli a bot rángatását.
Emlékszem, utána beszélgettem is a forgalmazóval, aki elmondta, hogy egy firmware frissítés már az F90-esnél is visszaszorította ezt a jelenséget.

Az E-600 esetében pedig tényleg csak hosszas kínlódásra tudtam a fotózás erejéig előcsalogatni a vevő mozgatását bemutató kis animációt.
Érdekes módon, ez sem a műszer indításakor történt, hanem mikor a vevőt a kertben huzamosabb ideig magára hagyva, ittam egy kávét. Visszatérve, a mozdulatlanságra ítélt IMU (éééérted, az inerciális referencia-koordinátarendszer három tengelye mentén, a térbeli gyorsulás és elfordulás mérésére alkalmas egység) a vevő megmozdítását követően reklamált.
Mire azonban kihúztam a vasfiguránsból a botot, a kompenzálás vissza is kapcsolt.
Azt kell mondanom, ez tényleg egy markáns újítás így az egy év távlatából.

 

A SIRIUS mellé egy UT-12 terepi phabletet kaptam vezérlőnek.
Az angol phablet elnevezést a telefonnál nagyobb, de tabletnél kisebb méretű, azok közt átmenetet képző kézi számítógépre használjuk.

 

Aki járatos a vezérlőkben, annak ismerős lehet az eszköz. Igen, ez valóban egy UniStrong termék, mely cégóriásnak része a Stonex és a Hempishere is. Bezony, ahogy a fejezeteknél megszokhattuk, a kezelőegységek esetében is komoly átfedések vannak a gyártók és portfólióik között.

Egyébként ezt a vezérlőt sem csak ebben szürke, de ezüst és sárga színben is fellelhetjük a piacon. Nem is akárhol! Ezüstösen Handheld Nautiz X6, sárgán pedig Trimble TDC600 néven ismeretes.
Ugye, milyen kicsi a világ?

Maga az UT-12 egy jól kézre álló, okos kis jószág. DualSIM kialakításával mindjárt akár 3-mobilnet szolgáltatóssá varázsolhatja az E-600-zal alkotott mérőrendszert.

6” multi-touch érintőképernyője szép, ellenfényben is jól látható képet ad.
Android operációs rendszere a mindennapos, okostelefonnál megszokott kényelmet biztosítja. Van benne egy-frekvenciás GNSS, illetve mindenféle egyéb szenzor. 13 Mpx-es kamerájával szép fotódokumentáció készíthető. Ugyan nem próbáltam, de meggyőződésem, hogy digitális fotogrammetriai észlelésre is, ill. ennek kapcsán pontfelhő előállításra is alkalmas.

Ami nagyon fontos egy vezérlőegységnél, hogy katonai szabványnak megfelelő, IP68 por,- és vízállósági besorolással bír – tulajdonképpen teljesen vízálló.

Szétkapva a hátulját, a kettős zárral biztosított, cserélhető akkumulátor alatt találjuk a SIM, illetve microSD kártya helyeket.

Persze nagy csodák nincsenek!

Az UT-12-n a SurvX/SurPAD alkalmazás (igazából a nálam lévőnél speciel az utóbbi) futott. Ez egy kiváló, igazán felhasználóbarát, látványos és logikusan megírt kis terepi alkalmazás.

Bekapcsolt IMU-val nagyon lehet darálni vele a munkaterületen.

Számomra kifejezetten tetsző sportértéke a CAD eszköztár, melyben térképet rajzolgathatunk kedvünkre, sőt az egész projektet szemlélhetjük 3D nézetben is.


A job-unk egyébként nagyon igényes mérési jegyzőkönyvként is kiírható, HTML formátumban, amit akár már a vezérlőben is megnyithatunk, illetve a kábelnélküli adatkapcsolatok valamelyikén el isküldhetünk az irodába.

Ami még inkább meg tudja pörgetni a terepi munkavégzést, az a Szauron-gyűrűje szerű kis ketyere, amit még szintén a műszercsomagban találtam. Ezt az UT12-vel Bluetooth-on összefütyült kis gyűrűt pl. szabad kezünk mutató ujjára húzva és nyomogatva végezhetjük a mérést/rögzítést. Jópofa, de nem feltétlen hiánypótló megoldás.

Összegezzük a végére a FORGEO E-600 Sirius+UT12 tapasztalatokat!

Lényegében a korábbi FORGEO F90 átszínezett és IMU téren felhúzott változata.

Kifejezetten komoly cucc, magasabb terepi elvárások kielégítésére, ennek megfelelően a forgalmazó portfóliójában a magasabb árkategóriát képviseli.

Persze, nem kell megijedni, az 1.9m Ft nettót egyik hozzá választható terepi vezérlővel sem éri el (csak majdnem)!

Ezúton szeretném megköszönni Forgó Zoltán Úrnak és a FORGEO Kft.-nek, hogy a műszerkonfigurációt kipróbálásra biztosították számomra.

bottom of page