GPS-t akarok!

Sokáig érte az a vád a Leica-t, hogy erősen zárt rendszert alkot (mint a régi Japán volt), hogy vezérlőin, műszerein csak a világán belüli szoftver rendszerek futottak.

Bizony, erőteljes változás állt be Heerbrugg háza táján: melyet a Leica ZenoConnect alapszoftver támogat. Ezzel a rendszerrel mód nyílik arra, hogy bármely Leica hardverre bármilyen un. 3rd.party, azaz harmadik szereplős szoftvert telepítsünk (DigiTerra, Surv CE, stb.) és ezzel a drágának mondható gyártó a hazai árérzékeny piac vékonyabb pénztárcájú rétegeit is megcélozhassa. Lényegében a ZenoConnect ugyanis egy köztes réteg a Leica hardver és bármely külső szoftver között.

Hogy mennyire így van, szerepe mennyire fontos, arra lejjebb részletesen kitérek.

Ezek után, vessük bele magunkat a Leica-Hexagon "Easy Surveyor" RTK GNSS gyakorlati ismertetőjébe!

A mérőrendszer nagyobbacska retikül méretű, szivacsos hordtáskában érkezett. Ebben kellett elférnie az antennának, vezérlőnek és a hozzá tartozott kegyszereknek.

A szoftveresen fejleszthető Leica GG03 antenna dizájnjában a szürke-fehér színek dominálnak, melyet csak a kalligrafikus logo és a bekapcsoló gomb pirosa tör meg.
A három homlokpaneli LED (pozíció kijelzés, Bluetooth kapcsolat és akku töltöttségi állapot) szinte puritánnak mondható. Mivel az eszköz messze nem egy passzív antenna, így 8 órányi RTK mérés energiaellátását 2600mAh Li-Ion, a Leica univerzumban hagyományosnak tekinthető GEB212 akkumulátor biztosítja.

A 800 grammnyi antennán egyébként még mindössze egy USB/power LEMO aljzat található. 
Az árbóc 5/8" menetes csatlakozását az antenna saját anyagába marták bele, ami dicséretes a súlycsökkentés szempontjából, bízzunk benne, hogy ez az igyekezet nem megy a tartósság kárára! Reméljük, néhány 2 m-es elborulás után nem töri ki az antenna műanyag menetét az antennarúd fém csavarja.

Fogásra, érzésre az IP67-es antennánál felhasznált anyagok hozzák a nagy múltú gyártótól elvártakat, az antenna test és a peremén körbefutó gumírozás kibír jó pár ütést (ettől a tesztben eltekintettem).

Az igazi buli a csomag másik fő darabja a Zeno5 terepi kontroller. 
Őszintén szólva, a neten elérhető képek alapján nekem a videójátékok világát idézte, de tessék kézbe fogni: szó sincs ilyesmiről! 
Igazi robosztus kis jószág. 
A gyártó mindig is jó érzékkel állt a visszafogott, de ízléses eszközdizájnhoz!
A vezérlő nagy részén a 3.7" érintőképernyő terpeszkedik. Alatta egy kb. 7cm x 4.5cm-es területre egy teljes QWERTY billentyűzetet zsúfoltak be, navigációs és egyéb gombokkal.
Ez, azt kell mondjam, a mai "virtuális billentyűzetű" terepi kezelők világában üdítő.

A mindössze 375 gramm súlyú vezérlő, 3600MAh-s Li-Ion akkumulátorát a hátoldalon távolíthatjuk el egy rugós zár ellenében.

Alatta található a modem SIM és az alatt pedig a microSD kártya. Az előbbi az akár a 3.8G HSPA+ sebességű terepi adatátvitelre, az utóbbi a 2Gb-os belső memória megtuningolására hivatott.

Noha a microSD alkalmas adatátvitelre is, egyszerűbb az eszköz USB-s adatforgalmazása.
Ezzel el is érkeztünk az un. bölcsőhöz, melybe dokkolva a vezérlőeszközt nem csak "ringatá és a kart terjeszti ki", de lehetővé teszi kezelőnk hálózati/autós töltését, illetve adatcseréjét.

Adatátvitelkor, választhatunk, hogy a bölcső aljában lévő új típusú USB konnektorhoz "Apu" vagy "Anyu" végű USB csatlakozót illesztünk. "Apu" a direkt ActiveSync jellegű PC-s adatátvitelt teszi lehetővé, az "Anyu" végű kábelrész közvetlen Pendrive 
kezelésére alkalmas.  

Az aprócska Leica Zeno5 fel van szerelve 3.2 Mp-es, vakus fényképezőgéppel, WiFi és Bluetooth kábelnélküli kapcsolattal, digitális iránytűvel, valamint gyorsulás, fény,- és közelség mérővel. Mivel fogalmam sem volt, ez a legutóbbi mire való, így rákérdeztem a forgalmazónál. 

Nos, mivel a tenyérnyi eszköz telefonként is eladható/alkalmazható, hívás esetén, ha a kijelző teljes felületéhez (pl.: arccal) "nagyon" közelítünk, kis távolságtól ideiglenesen lekapcsolja az érintőképernyő funkciót.
Érdekes, árat nem emelő, de a földmérési gyakorlatban talán nem napi problémát megoldó funkció...

A Zeno5 rendelkezik továbbá beépített SurfStar4 GPS vevővel is. Használatával lehetőség nyílik a 2-5 méter megbízhatóságú pontfelkeresésre.

Kapjuk fel a "nagy Manitou-s" sapkát és szereljük össze a mérőeszközünk!
A forgalmazott műszercsomag hivatalos összsúlya 2.4 kg, mely karbonszálas antennarúddal értendő. Én a tesztre aluminium árbócot kaptam kölcsön - de a rover a fürdőszoba mérlegemen így sem haladta meg a 2.5-2.6 kg-ot.

Az antenna nagy piros gombbal való bekapcsolását követően, figyelmem a vezérlőnek szenteltem.
A teljesen kikapcsolt állapotból való indításkor jó néhány másodpercet várni kell a Microsoft Windows® Embedded Handheld 6.5.3 bootolására, addig a kijelzőn a Leica logo díszeleg.

Ezt követően kell indítani a már említett ZenoConnectet. Egy egyszerű kis ikonsáv fogad, amin balról jobbra haladva lehet/kell "kapcsolgatni" a funkciókat.
Az első ikonnal csatlakozunk az antennához, a másodikkal felépítjük a kapcsolatot a nettel és a szerverrel. A harmadik megnyomásával bonthatjuk a már meglévő kommunikációs vonalat. 
Kicsit manuális érzés egy egyébként automatizálásra törekvő világban, de jobb híján megszokható.

A következővel igény szerint statikus adatgyűjtést indíthatunk, az ötödik ikon egy információs sávot jelenít meg a kijelző alján (műholdszám, korrekció állapot, stb.).
Az utolsó piktogramm rendszer konfigurálásokat, mérési profilok beállítását teszi lehetővé.

Hogy miért tértem ki ilyen részletesen ezek ismertetésére? Nos, mert így ebből is látszik, hogy ez a Leica szoftver több, mint egy egyszerű interfész alkalmazás - lényegében Ő végzi a számításokat és adja át azok eredményeit a felhasználó szájíze szerint beszerzett és a kezelőre telepített "dobozos" vezérlőszoftvernek.
Mondhatjuk úgy is, hogy az EasySurveyor esetében a MicroSurvey FieldGenius-a a "megjelenítő", tároló réteg.

Az antennával és a szerverrel való telekommunikációs kapcsolat felépítését követően, indíthatjuk a FieldGenius-t!
Ha szerencsés terepviszonyok között vagyunk, a Job beállítások végére, már van is RTK FIX pozíciónk és neki is futhatunk a mérésnek.

Munkavégzés közben egyébként a két "szoftverréteg" között egy-egy gombnyomással (egész pontosan 3 gombnyomás) tudunk átváltani. Erre akkor lehet szükség, ha például korrekciós szolgáltatást akarunk váltani a FÖMI repertoárjából, vagy valami probléma futunk.

A FieldGenius maga egy kifejezetten gusztusos, áttekinthető, korrekt magyar felülettel rendelkező vezérlőszoftver.

Nekem az EasySurveyor csomag, az első hidegindítási procedúrája (Windows boot, Zeno Connect csatlakozás, Field Genius munkaterület és VITEL beállítás), NAVSTAR+GLONASS VRS FÖMI szolgáltatással 84 másodperc alatt adott geodéziai pontosságú pozíciót. Persze, ez a fővárosi T-mobile lefedettség mellett el is várható.

A mérés innentől kezdve a vezérlőszoftver felfedezése volt.
Húztam benne vonalakat, számítattam alapvető COGO funkciókat, területet. Ezeket a grafikus felület, a térképről történő kiválasztás nagyon leegyszerűsíti. A felmért pontok 3D nézete látványos (Advenced modulnál közvetlen térfogatszámításra alkalmas), az egyik fotón talán kivehető, hogy a mért pontokhoz képest mennyivel magasabban jelenik meg a kék háromszög által reprezentált, magasra kiemelt antenna.

Ezzel meg is érkeztünk a kábel nélküli adatátvitel témaköréhez.
Igyekeztem feszegetni az antenna és vezérlő közötti "láthatatlan" kábel hatótávolságának határait.
Kertváros "nyílt" terepen, lombozattal terhelt összelátáskor ez esetemben 174 méter volt, ugyanakkor, mikor 20-egynéhány méter után tűntem el a masszív tégla garázsom mögött a "légvonalból", a kapcsolat megszakadt.

Mindenesetre elgondolkodtató az, hogy a GG03 anetennánkkal ott is tudunk mérni, ahol  rossz a mobilnet lefedettség, hiszen a pozíció meghatározását végrehajthatjuk tőle, akár kb. 200 méterről is a Zeno5 vezérlővel, mellyel olyan helyen állunk, ahová még érkezik korrekció, illetve van mobilnet!

Persze, itt is játszottam a vén betyárt, aki nem fokosát, hanem GPS-ét forgatja...a vevő lefordításait követő újrainicializáláshoz 8-13 másodpercnyi idő kellett.

Aztán belementem a kitűzésbe. Igazából, a korábbi terepi szoftveres tapasztalataim alapján nekem ebben a témakörben a "kincskereső" változat jön be: mikor a keresztet kell a karikára bejátszani.

Itt a módszer és megjelenítés kicsit más filozófiájú - mozgásunkat a ponthoz képest egy vektor mutatja, aminek egyik végén (mozgás esetén) a teli kék háromszög mi vagyunk, a sárga kitöltésű karika meg a kitűzendő pont.
Időről-időre érdemes frissíteni a képernyő kijelzést, mert ha elértük a hibahatárt, a sárga karikát egy koncentrikus zöld  telekarika egészíti ki. A kitűzési adatok 3D-s numerikus kijelzése is a beállított tűrések szerint váltanak színt: ha pirosak, még dolgozni kell az ügyön, ha feketék akár le is verhetjük a karót!

A fenti leírás a jó két napos teszt során tapasztalt, szubjektív véleményem tükrözik.
Összességében azt kell mondanom, a hazai piacra specializált Leica-Hexagon EasySurveyor egy, a gyártó portfóliójában olcsónak mondható, terepen könnyen hordozható és kezelhető kompakt eszközcsomag, annak ellenére is, hogy a bemutatott szoftverek kezelése, manuális kezelése némi odafigyelést igényel terepen...

Végezetül, ezúton szeretném megköszönni a lehetőséget Gombás László úrnak, a Leica Geosystems Hungary Kft. ügyvezetőjének, hogy tesztelhettem az általuk forgalmazott, geodéziai GNSS RTK vevőt.

Képgaléria (a galéria alján, a "Show More"- ra kattintva további képek érhetők el!):