GPS-t akarok!

Aztán meg jól kiderült, hogy de bizony: egész szériák készültek távol keleti optikai gyárakban.
Ebben a kommunikációban egyébként az volt a furcsa, hogy nem is volt túl nagy titok az egész: a műszerek oldalán, vagy a belső címkéken ott virított a China, vagy éppen a Singapore felirat. Meg persze, a világ másik oldalán működő gyártók weblapjain is fellelhetők ezek az infók…
 

Mikor ez sem jött be, előkerült az egységes konfigurációk kérdése a kínai műszercsomagok kapcsán: érkezzen minden egy helyről, a hardver utolsó csavarig és a szoftver is! Előadások épültek arra, hogy a 3rd party szoftver használata nagyon rosszat tesz a földmérőnek, hiszen csak az egységben van az erő és csak a Puffin ad Neked erőt és mindent lebíró akaratot!
Ez akár igaz is lehetne, de egyrészt sehol nem igazolódott be semmiféle teljesítményesés (tekintve azok a szoftverházak, akik ezeket írták, azért értik a dolgukat), másrészt az új gyártók nagy része idővel szépen megjelent saját programfejlesztéssel is…így aztán nemhogy egy szoftverrel, hanem akár több terepi alkalmazással ki tudják szolgálni az ügyfelet, akár három operációs rendszerre is.
 

Mindeközben a kínaiak tényleg minőségi, ütőképes eszközöket kezdtek gyártani korszerű OEM board-okkal. Ez egy nagyon gyorsütemű fejlődés (volt), ráadásul nagyon kedvező árakkal kísérve. Nem csoda, hogy a jurakori óriások bepánikoltak.
Árverseny? Suta reagálás minden egyes versenytárs piaci megjelenésére? Hetente változó szemléletű hirdetések a műszerkonfigurációk összeállításában? Olvasók letiltása a közösségi médiában? Nem lehet, hogy ez a totális meghasonulás?

Eközben mi újság a kínai eszközöket forgalmazó kisebb cégekkel? Semmi, simán teszik a dolgukat, publikálják újdonságaikat…talán, még jót is tesz nekik ez a kis herce-hurca.

Marketinges szemmel egyébként kifejezetten érdekes figyelni ezeket a piaci tendenciákat: olyan kortünet rajzolódik ki, ami 15 évvel ezelőtt egyszerűen elképzelhetetlen lett volna.

​

De miért is e bő lére eresztett, egyéni véleményemet pőrén leleplező bevezető? Nos, mert a mai bemutató alanya vastagon hozzájárult a piac ilyetén felpörgetéséhez.
Persze, „szerénység, ne tömjénezze magát, szerénység!”

​

A RUIDE R6P PULSAR nem új eszköz, hiszen a 2019. hófödte év elején már íródott róla cikk. Akkor egy Windows10 tablettel, valamint a FieldGenius-szal került bemutatásra.
(Mellesleg jegyzem meg, hogy az akkori 3rd party szoftver alkalmazásakor nem éreztem elviselhetetlenül hátborzongató használhatatlansági és kompatibilitási problémát, amivel riogattak, sokkal inkább az elégedettség dominált.)

Ezúttal a PULSAR egy A8003 Android terepi tablettel és SurvX alkalmazással érkezett.

Persze, ez még nem indok egy új anyag születésének a blogon.
Az igazi oka a mai cikknek az un. RIMU technológia megjelenése.

Nevét, saját feltételezésem alapján a RUIDE IMU szavakból kaphatta.

​

Az e-buborékokról, dőléskompenzációról számos cikkben értekeztem már. Kissé túlhájpolt és mesterségesen gerjesztett problémának érzem azt a cirkuszt, ami körülötte kialakult az elmúlt időben.

Tény, hogy nagy segítség lehet terepi alkalmazása: nem kell függőleges botállással, az igazi libellát figyelve, külpontos méréseket végrehajtani egy-egy, egyébként nehezen mérhető pont meghatározásához, hanem egyszerűen ferde árboccal is megtörténhet az észlelés. Nem kell továbbá minden pont mérésénél különösebben ügyelni a bot függőleges helyzetére.
Oké, ez tiszta sor, sőt király koncepció, amely valóban hasznos, hatékonyságnövelő megoldás a mindennapi geodéziában.

​

Ahol azonban ez az egész számomra erőltetetté válik, az a dőlés kompenzálás módja körüli birkózás: magnetikus vs. IMU-s.
Az egyik oldalról műszaki szakembereket (akik jó része azért látott már igazi libellát) „riogatni” elektromágneses zavarokkal, havi kötelező kompenzátor kalibrációkkal, a másik oldalról meg azzal „stresszelni”, hogy folyton meg kell mozgatni a GNSS vevőt, az IMU inicializálásához…ne már, most komolyan?
Erre a „kősziklára” fel lehet építeni globális helymeghatározó technológiákkal kapcsolatos marketingkampányokat?
A kompenzátor megléte egy vevőben még simán lehet beszerzési érv.
….no de annak még a megoldási módszere is?

Nyugalom!
A RUIDE feloldotta ezt az antagonisztikus ellentétet: neki van mindkettő megoldás a portfólióban….tessék szépen választani! Füstszűrőset vagy füstszűrő nélkülit?

Szóval a RIMU és az R6P PULSAR…
Röviden? Egyszerűen bekapcsoltam és működött.
A függőleges, majd a döntött botállással többször mért tesztpontok pozíciójában 12-21 mm-es eltéréseket tapasztaltam. Igaz nem fektettem le az árbocot, inkább életszagúbb dőlésszögeket választottam, pl. épületsarok méréskor.

Akárhogy kínoztam a kompenzátort, nem sikerült annyira kizökkentem, hogy 5-6 másodpercnél tovább tartson az IMU újrainicializálása. Természetesen, ezt mindenképpen meg kell, hogy előzze az RTK GNSS ciklus többértelműség feloldása.
Így történhetett, hogy mikor néhányszor teljesen tótágasra állítottam a rovert (roppant életszagú terepi helyzet), majd vissza, a FIX pozícióra 4-6 másodpercet kellett várni, majd a kompenzátorra, további 3-5-öt. Előadódott tehát, hogy egy ilyen vevő lefordítással akár teljes 9-12 értékes másodperc is elszaladt az újabb teljes készenlétig.

​

Ha azonban nem az a cél, hogy kiszúrjunk a saját eszközünkkel, nincs mitől tartani.
A SurvX-ben megszokott lándzsarázó emberke, összesen háromszor jelent meg a kijelzőn a másfél napos teszt alatt, hogy mozgassam már meg a fejet, mert az IMU végképp bedurcizott. Abból az egyik pont a kiszúrás következménye volt: egy két irányból és felülről is zárt sarokban döntögettem (volna) a műszert.
 

Maga az R6P fejezet bemondja, ha FIX a megoldás – a korábbi verzióban is így volt. Ez most azzal egészült ki, hogy az kompenzátor állapotáról is kapunk hangüzenetet a fejünk fölül.
Természetesen, ezt a SurvX terepi alkalmazásban is szemlélhetjük: a pontmérés kijelzőn látható mérésgomb piros, ha az IMU nincs készen, zöld, ha már igen.

​

Egy korábbi cikkben, írtam a FORGEO F90 GNSS vevőről, illetve annak IMU-s tapasztalatairól.
Összevetve, ez a RIMU gyorsabb.
Igaz, éppen jelen cikk kapcsán, beszéltem F90 Felhasználóval, aki azt nyilatkozta, egy firmware frissítés azóta jelentősen felhúzta a kompenzátor addig sem rossz teljesítményét. Érdekes lenne egy összehasonlítás a témában.

​

Mint írtam, az R6P egy viszonylag friss vevő, így jogosan merül fel a kérdés a korábban beszerzőkben, hogy mi van, ha Ők is RIMU-s verziót szeretnének már meglévő eszközükbe. Ezzel sincs semmi gond!

A RUIDE R6P PULSAR ugyanis hardveresen upgradel-hető!

Így ha valaki mágneses kompenzátorát IMU-sra cserélné, simán megteheti!
Ebben a FORGEO Kft. hazai szervizháttere nyújt segítséget.

​

Természetesen, az új RIMU csak egy apró szelete a PULSAR tortának.

Korábban már leírtam őket, de néhány fontos információt megosztanék róla, felsorolásszerűen:

​

• multi-konstellációs műholdkövetés

• L-Band jelvételi lehetőség (előfizetés függő, Trimble CenterPoint RTX korrekcióvétel)

• xFILL (földi korrekcióvesztés esetén, 5 perc)

• dupla akkukamra, menet közben cserélhető akkumulátorok

• integrált LTE modem és URH rádió

• 8 GB SSD belső memória, WebUI

• Bluetooth, WiFi

• RIMU, E-libella, hőmérő

• külső energiaellátási lehetőségek: PoweRod rúdakkumulátor, PowerHub akkuszett

• szabadon választható terepi vezérlő, operációs rendszer és alkalmazás (SurxX, SurvCE/PC, FieldGenius Mobile/PC)
   

Az utolsó ponttal át is térhetünk a terepi vezérlőre.
Látható, hogy az R6P – csakúgy, mint valamennyi RUIDE GNSS a portfólióban – eléggé testreszabható vezérlők és alkamazások tekintetében.

A csomag ezúttal egy Android operációs rendszerű, 8 magos terepi táblagéppel érkezett.
8” képernyője és karcsú kialakítása ellenére kifejezetten törhetetlen darabnak tűnik.

Az ezt megelőző RUIDE N80T RTK tablet cikkben már szóba került ez az eszköz. Hátán lévő fejlesztői csatlakozósorának köszönhetően akár GNSS modul is rögzíthető rá, így akár 2-frekis kézi RTK GNSS-ként is alkalmazható lenne, szigorúan GIS feladatokra.

Kikapva az akkumulátort, látható egyrészt, hogy 64 GB-os belső tárhelye microSD kártyával tuningolható, valamint, hogy duálSIM-es kialakítású. A teszt során egyébként én is az LTE modemét használtam, hogy a GEODÉTANET-ről RTK korrekciókat töltsek le.

​

A tableten futó SurvX-et talán már nem kell bemutatnom.
Nagyszerű kis alkalmazás, számos funkcióval, szép felülettel, ami ezen a 8” kijelzőn különösen jól kijött. Egyszerű kezelhetőségű, jól konfigurálható.
Számos grafikus elemet már méréskor képesek vagyunk vonalműveletként létrehozni, de 2D/3D CAD alprogramja tényleg azonnali terepi rajzolást tesz lehetővé.

Többször írtam már a hasznos vázlatfunkcióról, amivel szabadkézi rajz, fotódokumentáció is rögzíthető a mért ponthoz.

Kifejezetten jópofa, hogy a mérési eredményeket egy „share” paranccsal azonnal e-mailben is megküldhetjük terepről, amennyiben van adatkártya a vezérlőben. Én is így tettem a teszt végeztével a mért koordinátákkal s így még kábelezgetnem sem kellett kiolvasáshoz.

​

Megmondom őszintén, a teszt során a GEODÉTANET-et használtam, de mindenképpen végére akartam járni egy s másnak. Így az RTK műszerkombót felkonfiguráltam FÖMI GNSSNET-re is.
Az R6P mindkét CORS-szal kiválóan együttműködött, az inicializálási idő mindkét esetben 10 másodperc alatt maradt, a tesztpont pozíciók is egybe vágtak. A GLONASS jelvételt egyik esetben sem kellett kikapcsolnom, hogy FIX megoldást kapjak.

​

Végezetül mivel is zárhatnám a mai cikket? Noha nem a RUIDE gerjesztette ezt az egész – a régi idők csatornaháborújára hajazó – magnetikus vs. IMU-s dőlésérzékelős kumitét, de tény, hogy ügyesen ült fel az az által keltett hullámra.
Az új PULSAR fejlesztés ráadásul nem járt különösebb áremelkedéssel, így aztán a magyarázkodás sora sem a RUIDE-on áll egy esetleges árversenyben.

​

Ezúton szeretném megköszönni a RUIDE R6P PULSAR ismételt kipróbálási lehetőségét a FORGEO Kft.-nek, valamint Forgó Zoltánnak.

​

Képgaléria: