Ruide R6i RTK GNSS vevő és X11 vezérlő
Gyorsan lelövöm a poént, mert egy hosszabb bevezetőt tervezek:
Ma a Ruide NOVA R6i RTK GNSS vevő kerül bemutatásra.
Remélem, ezek után senkit nem fog váratlanul érni, ha majd rátértek!
Node bemelegítésként, időutazzunk egy kicsit!
Ha valaki figyelemmel követi a GNSS technológia közelmúltban mutatott robbanásszerű fejlődését, az tudja, hogy a fejlesztésekben időről időre felbukkan valami olyan gumicsont eszköztulajdonság, amin a gyártók elversenyezgethetnek, leginkább azért, mert a versenytársaiknál már látták.
Ezek nem feltétlen szolgálják a geodéta terepi túlélését, vagy legalábbis nem abban a mértékben, ahogyan azt kommunikálják a piac felé.
Mire gondolok? Egy példa:
Emlékszem kb. 10 évvel ezelőtt dúlt a csatornaszám véres háborúja. A magasabb csatornaszám állati jól mutatott a vevők orra alá dugott prospektusokban: „kié a nagyobb” alapon.
Lényeg, hogy az idő tájt beindult a „12 – 24 – 72 – 240 – 500 – ’felső határ tényleg a csillagos ég’ darab csatorna…!” versenye.
Tegyük a szívünkre a kezünket (vagy bárki máséra): a hazai CORS viszonyok között (é.: FÖMI/GEODETA_NET/GEONET/stb.) a mai napig NAVSTAR+GLONASS jelvétellel elegendő lenne, (mivel másra nincs mobilneten korrekció) kb. a < 60 csatorna. Ez így is 30 (!) műhold követését jelenti két frekvencián, amire valós korrekciószolgáltatás üzemel. Látunk egyszerre ennyi ÉRTÉKELHETŐ holdat?
Jó-jó… erre lehet jóindulatú válasz a „saját bázis – saját rover” URH/Web szerver kombó, ahol a vett amerikai-orosz műholdrendszerek mellett GALILEO (hahaha) és BeiDOU rendszerekre is sugározhatunk magunknak korrekciót.
Így a több mindkét oldalon vett műholdrendszer, magasabb csatornaigénnyel jár(hatna). Rendben, be is írok egy ceruzás kisötöst pirossal – ha nem is a gyakorlati jelentősége, hanem az elméleti lehetőség miatt.
Node, mára, hogy minden vevő minden égi jószágot követ, több lehetőség van a korrekció vételre (GSM/GPRS, URH, L-Band), minden eszköz ultrakönnyű, víz-por-tűz-atomcsapás álló, mivel lehet gyártói oldalon előrukkolva versenyezni?
Nagyobb pontossággal?
A ciklus-többértelműség 100%-os konfidencia szintjével?
Nem!
Azzal, hogy a geodéta képtelen függőlegesen tartani az antennarudat!
Másfél-két éve megérkeztek az első – mondjuk ki: kínai, vagy Kínában gyártott – GNSS vevők, melyek dőlésérzékelővel voltak felszerelve.
Ezek egyrészt rásegítenek a hagyományos libellára (a vezérlő kijelzőjén látszik az E-buborék), másrészt bizonyos tűrésen belül kompenzálják a rúd ferdeségét.
Ha pedig olyan helyet akarunk megmérni, ahová eddig nem tudtunk függőleges rúddal beállni és COGO-val kellett metszeni, oda most ferdén betoljuk a rudat és a vevő jellemzően 15-30° dőlésig kompenzálva végzi el a mérést.
Ezek az első fecskék mágneses északhoz képest végezték a dőléskompenzálást, ezzel teret engedve az olyan gyártók támadásainak, akik még egyáltalán nem rendelkeztek ezzel a technológiával.
Jómagam is voltam több konferencián, ahol elhangzott: ez a technológia kiforratlan és főleg pontatlan, mobiltelefonokban használatos filléres szenzorokat tesznek a (kínai) GNSS fejezetekbe.
Biztos így volt, én nem vasfűrészeltem szét egyet sem, mások bizonyára megtették helyettem.
Aztán a mágneses kompasz megoldásoknál gyorsan előkerült a zavart környezet kérdése. Nagy fémes berendezések mellett ugyanis az ilyen dőlésérzékelő megbolondul, ebből adódóan a pozíció rossz helyre kerül számításra.
Egy elkényelmesedett földmérő meg rá sem néz az „analóg” libellára, csak megy - megy befelé a konténernyi transzformátorházak közé, a nagyfesz vezeték alá, ferde antennarúddal és már kész is a baj!
Természetesen, az évek folyamán rohamléptekkel majd’ minden lemaradó gyártó megjelent a saját megoldásával – tessék szépen elolvasni az ezekből született tudományos cikkeket!
Van ahol maradt a mágneses iránytű megoldás, simán a műszaki felhasználóra bízva a terepi gondolkodást. Van, ahol több technológiát is ötvöznek, valamivel nagyobb befektetésért, van ahol pedig nagypontosságú és nagysebességű, ám igencsak borsos árú IMU-t (Inertial Measurement Unit) alkalmaznak, valós idejű kompenzációhoz.
És van aaaa (nagy levegő, dobpergés!!!) Ruide NOVA R6i...
A kínai Ruide gyártóról korábban már értekeztem. Ő negyedik tagja a Sanding, South, Kolida kvartettnek. Ennek megfelelően az általa kínált megoldások eléggé áthallásosak a másik három testvér portfóliójával.
A Ruide legújabb zászlóshajója, a sok jópofa újdonságot tartalmazó, 220 csatornás R6i
és terepi vezérlője, az X11Pro.
Mindketten egy félkemény falú – kézipoggyásznak beillő – hordtáskában érkeztek a Szerkesztőségbe. A kézitáska egyébként – a Trimble S-szériás mérőállomások ládáinak mintájára – egy ügyes trükkel, rejtett hevederekkel hátizsákká alakítható.
Maga az R6i egy jó fogású, felhasznált anyagok tekintetében hibátlan, robosztus fejezet. Megmondom őszintén egyedül a színével nem tudtam kiegyezni: végül családom hölgytagjait kértem fel színkódja azonosítására. A türkizkéktől, a mentán át az oliváig sok minden elhangzott.
Maradjunk abban, hogy olyan zöldes!
A vevő alján három csatlakozó található. Egy külső URH antenna, egy USB LEMO és egy soros LEMO.
A legutóbbin keresztül külső perifériának képes NMEA mondatokat küldeni vagy mód van ezen keresztül külső akkumulátorról meghajtani a vevőt (pl.: statikus mérés, URH bázis módban).
Az USB konnektoron, OTG átalakítóval pendrive-ra lehet a belső memóriában rögzített adatokat kimásolni, illetve ez alkalmazható Ethernetes kapcsolat esetén is.
Ha már szóba került a statikus mérés!
A mindössze 970 grammos vevő 8 GB-nyi belső SSD memóriával bír. Rendelkezik saját IP című WebUI-val, ami bármilyen WiFi képes, internetböngészővel rendelkező eszközzel (laptop, okostelefon, tablet) megszólítható, konfigurálható és statikus méréskor vezérelhető. Ha valaki ódzkodik a fejezet ilyetén babrálásától, a terepi vezérlőről, a Field Genius-ban is indíthat el statikus mérést.
A Ruide R6i ismeri az új NFC (Near Field Communication) megoldást, amihez első körben annyit tudtam hozzáfűzni, hogy „hurrá”. Úgy gondolom, a Bluetooth és WiFi kábelnélküli kommunikációs lehetőségek mellé nem baj, ha ez is megvan, de különösebb gyakorlati jelentőségét nem látom.
A szürke homlokpanel nincs túlbonyolítva: egy bekapcsoló gomb, három háttérvilágított ikonnal (Bluetooth, adatkapcsolat, műhold jelvétel). Az akkukamra fedele mögött egy cserélhető 3.400 mAh-s Li-ion energiaforrás és a SIM kártya slot lelhető fel.
Maga a NAVSTAR+GLONASS+BeiDOU+GALILEO képes GNSS fejezet tartalmaz egy belső URH rádiót és egy HUAWEI modemet is. GPRS antennája egyébként integrált, így nem kell annak letörésétől tartani sem a bozótban, sem felborulás esetén.
A fejezet egyébként folyamatosan beszél üzem közben: egy férfihang szép angolsággal szórja a státuszjelentéseket.
A rendszer GPS alaplapja egy Trimble BD970, mely eleve biztosítéka lehet a megbízhatóságnak.
Az eddig leírt tulajdonságok is figyelemreméltóak, de ami kiemeli ezt az eszközt a tömegből, az a kompenzátor megoldása, aminek a korábbi hosszú bevezetést köszönheti a nyájas olvasó.
Úgy gondolom, a Ruide R6i vevőnek nagyon jót fog tenni a korábbi E-buborékos/dőlésérzékelős versengés és hírverés a piacon.
Minden szakmai csapból a mágneses megoldás hibáinak taglalása, annak gyengéinek bizonyítása folyt.
Nos, kérem, úgy tűnik a Ruide rákészült ezekre s elkészítette saját megoldását, s ezt a Tőle megszokott nagyon kedvező árfekvésben kínálja.
A vevő maga tartalmazza a mágneses megoldást is – ilyenkor a kompenzáció folyamatos, ám ez igény szerint, a mérési környezet függvényében kikapcsolható (lásd: fent).
Marad az IMU, azaz az elmozdulás mérő, melyet az újdonságnak számító „Shake Measurement”, illetve a „Tilt Offset Measurement” opció használ.
Persze, ezt nem csak a fejezetnek kell tudnia, hanem a kezelő alkalmazásnak is. A Field Genius pedig tudja, ami mindenképpen a MicroSurvey éleslátását és logisztikáját dicséri, hogy pillanatok alatt lereagálta ezt a hardverváltozást és ráfejlesztett a South/Ruide eszközökre!
Mérési módként, mindkettő fent írt megoldás kiválasztható ebben az egyre inkább népszerű, jól kezelhető, gusztusos kinézetű vezérlő szoftverben.
Hogyan működik?
A „Shake Measurement” indításakor mozgatnunk kell a botot. A vevő folyamatosan méri a pozíciókat, az antenna dőlést, jelzi, hogy hány százalékos az adatok feldolgozottsága. Ha az eléri a 100%-ot, menthető a mérés.
Itt véletlenül sem kell hosszú percekre gondolni – a mérés így is csak néhány másodperc, ám a számított pozíció kiejti az antennabot ferdeségeket.
Persze, a módszer egyszerű: a dőlési értékekből vannak szögértékeink, az antenna rúd hossza ismert, az adja a távolság értékeket s a keresett pont pozíciója hátrametszésként számítódik.
A „Tilt Offset Measurement” ugyanez pepitában, ám ahogy az előbbinél „folyamatos mérést” alkalmaztunk a bot mozgatásával, itt kettő, illetve három „botállást” kell megmérnünk mozdulatlan helyzetben. Az elv ugyanaz a hátrametszés jellegű megoldás. A két pontos mérésnél két pozíció keletkezik, amelyek közül a felhasználó dönti el, melyik a helyes, a három pontos mérésnél egy metszés keletkezik.
Én a teszt folyamán többször végigpróbálgattam az összes variációt – mindegyik nagyon tetszett.
Az utóbbinál a három pontos megoldást találtam a legcélravezetőbbnek.
S ha már a Field Genius-nál tartunk: ebben műszerkonfigurációban az X11PRO vezérlőn fut.
Én most már teljesen elbizonytalanodtam!!! Most akkor a Ruide szállít a Leica-nak, vagy a Leica a Ruide-nek?
Ugyanis az X11PRO-nak még a színe is azonos a Leica CS07-esével. Annyi eltérést sikerült felfedeznem az előlapjaikon viruló gyártónéven kívül, hogy ez utóbbi billentyűi fehérek, tehát valószínűleg háttér-világíthatók.
Persze, ez a terepi vezérlő forma már nem újdonság a piacon: a Stonex-nél saját, kék színében másfél éve elérhető, S4II-jelöléssel. Az olaszoknál többféle modell, C és H is létezik.
Az X11-hez két darab 3.400 mAh-s Li-ion akku jár. Ezek töltöttsége egy gomb megnyomásával, LED-soron ellenőrizhető. Tölteni őket a tesztelésre kapott csomagban, csak közvetlenül a kezelőben lehetett, egymás után.
MicroSD és SIM kártya slot az akkukamrában található. Ez utóbbiba adatátviteli kártyát helyezve, az R6i-vel két mobilnet szolgáltatós konfigurációt alkot.
A vezérlő fenekén klasszikus soros port, mikroUSB konnektor található. Kábelnélküli adatátvitelhez a Bluetooth mellett, WiFi is elérhető. A kijelző fényereje megfelelő, ellenfényben is jól szemlélhető.
A Field Genius jó sebességgel fut el a Windows Mobile 6.5-ön.
Ami nagy előnye ennek a 3rd party szoftvernek a ma bemutatott csomagban, hogy a Ruide-n felül az összes más gyártó GNSS eszköze is kiválasztható és vezérelhető vele, illetve pl. mérőállomás beszerzésekor, up-grade-t követően gyártótól függetlenül, bármely műszer kezelhető vele.
Magát a mérést a ForGeo Bt. CORS-áról (GEODÉTA-NET) letöltött RTK single base korrekcióvétellel hajtottam végre, hol a fejezetben (Voda), hol a vezérlőben (Telenor) elhelyezett kártyáról.
Budapesten nagy kihívást egyiknél sem okozott a FIX megoldás.
Most a Field Genius-ról nem is írnék többet – én nagyon kedvelem, mert logikus, jól áttekinthető. Egy hibája azért van: nem jelent még meg Androidra!
Hosszúra nyúlt ez a cikk, zárom soraim, nyitom söreim!
Ám összefoglalva tapasztalataimat egy gondolat: a Ruide R6i nagyon jól vette a dőlésérzékelős/kompenzátoros/E-libellás akadályokat, meggyőződésem, hogy ezzel a műszaki húzásával, a Field Genius-szal és kedvező áraival jelentős piacot tud nyerni a közeljövőben.
Aki pedig a reklámot keresi: szeretném jelezni, hogy árakról, szállítási időkről, részletes műszaki leírásokról a hazai Ruide forgalmazót, azaz Forgó Zoltánt és a ForGeo Bt.-t kell megkérdezni, akiknek ezúton is köszönöm a tesztelési lehetőséget.
Galéria: