RUIDE N80T RTK Android tablet

Ruide N80T

Mai cikkünket kezdjük egy kisebb múltidézéssel!

Mióta annak idején beindultak a minden-a-boton kialakítású RTK GNSS vevők, valamennyi gyártó azon munkálkodik, hogy minél kisebbé és könnyebbé tegye sajátjait.
Ez nem is csoda, hiszen a korábban hátizsákba pakolt súlyos rendszerelemeket kellett egyetlen antennarúdra rágyógyítaniuk.
Persze, voltak olyan gyártók, akik egyből integrált fejezetekben gondolkoztak (vevő + antenna + adatátviteli egység + BT) és voltak, akik a szó szoros értelmében kivették a hátizsákból az eszközöket és azokat összekábelezve erősítették a botra.

No de, ez már történelem.

Mint ahogy az is, hogy 2009-ben a számos, bőven 3 kg összsúlyú integrált megoldás között, a Topcon megjelent a GRS-1 RTK GNSS vevővel.
Ennek az volt a bája, hogy a bot tetején újra csak egy könnyű passzív antenna volt, magát a GNSS vevőt és a GSM modemet a vezérlő tartalmazta. A konfiguráció tömege 2.4 kg, súlyelosztása a passzív antenna miatt kiváló volt. Igaz ennek „ára” a sérülékeny csatlakozójú antennakábel újbóli megjelenése volt.

 

Miért hozok szóba egy tizenegy évvel ezelőtti eszközt?
Nos, mert az említett műszer amellett, hogy 2-frekvenciás GNSS vevővel bírt, geodéziai összeállítás létére, már tartalmazott egy 1-frekvenciás integrált GNSS antennát is. Így külső passzív antenna nélkül GIS képességű L1 kézi adatgyűjtő műszerként is funkcionált.
Hamarosan a Stonex, illetve aztán Trimble tett újabb nagy lépést előre a kézi RTK vevők világában.
A Stonex S7G-ről, ami már 2-frekvenciás vevővel és integrált antennával is rendelkezett, 2012-ben jelent meg cikk itt a gpstakarok.hu-n. Látható, tehát hogy ez a technológiai elképzelés nem új keletű a szakmánkban.

Sőt, ha valaki átböngészi a Műszertesztek rovatot, láthatja, hogy az évek folyamán számos publikáció is született már kézi RTK vevőkről itt.

Visszatekintve, ezekben azért egy vezérgondolat közös: úgy igazán egyiket sem ajánlotta sem a forgalmazója, sem a Szerkesztőségünk geodéziai munkálatokra.

Nem véletlenül: a 2-frekvenciás kézi RTK készülékek inkább a deciméter pontosságigényű GIS feladatokban alkalmazhatóak hatékonyan.

Tévedés ne essék!

Ez nem azt jelenti, hogy az ilyen eszköz – gyártótól függetlenül – megfelelő kilátással, műhold konstellációval és valósidejű korrekciókkal ne tudná a centiméter nagyságrendű pozíció meghatározást!
A megoldás FIX lesz, mint a 2 m-es rúd tetején ücsörgő társainál. Csak éppen azt nem fogjuk tudni pontszerűen megmutatni, hogy hová is esik pontosan ez a FIX pozíció a „talajon”.

 

Egy „hagyományos” GNSS fejezet használatakor árboccal történő mérés esetén, az antenna fáziscentrum normálisa (ha függőlegesen tarjuk a botot) egybeesik az antennarúd tengelyével, azaz merev vetítőként funkcionál.
Ez hiányzik egy nagyjából derékmagasság felett, kézben tartott eszköznél.

Belátható talán, hogy a felszíni pont mérése nem csak a kézmozgásból eredő magassági bizonytalansággal terhelt, hanem vízszintes értelemben is jócskán „kilenghet”, hiszen csak szemre tudjuk megállapítani az antenna fáziscentrumának függőleges vetítési pontját a talajon.


(A Spectra, a kézi SP20-nál egyébként erre a fix magasságú un. mono-pole rudat, valamint egy szellemes vetítőkamerás és e-libella kijelzéses megoldást dolgozott ki: a képernyőn a mérendő pont helyzetére kell mozgatni a fáziscentrum vetítési pontját szimbolizáló kört úgy, hogy az e-buborék képe is középen maradjon.)

Persze, lehet azt mondogatni, hogy „a geodéziai munkák nagy részére, elég ez a pontosság”, ám meglátásom szerint, csak azért, mert a jogi háttér szerint elég valamit 70 cm-re megmérnünk, az nem azt jelenti, hogy annyira is mérjük meg! Gondoljunk csak az utánunk érkező földmérőre, aki majd abból a szakmai örökségből fog dolgozni, amihez nevünket adtuk, amit a földhivatalba leadtunk. Márpedig, ha Ő pontszerűen, „valódi” geodéziai roverrel mér, nem fog tudni mit kezdeni a fél méteres eltérésekkel.

No, de zárjuk le a hosszúra nyúlt bevezetőt s nézzük meg a mai zsákmányt, a RUIDE új, N80T tabletjét, melyet forgalmazója is elsősorban GIS feladatokra ajánl!


Megjelenése ebben az idősíkban nem véletlen: egyre másra tűnnek fel a 2-frekvenciás GNSS megoldással szerelt terepi tabletek.

Kialakításukban általában kétféle irányt képviselnek.
Az egyik megoldás, hogy maga a tablet nem tartalmaz 2-frekvenciás GNSS vevőt, azt egy külső modul formájában, antennástól kell rögzíteni rá. Ehhez általában a tábla PC hátlapján van egy csatlakozósor előkészítés.

A másik megoldás – ami a mai tesztalanyunkra is igaz – hogy magában a tabletben eleve benne van a 2-frekvenciás vevő, s csak egy külső antennát kell hozzá csatlakoztatni.

Ez a kézi vevős kialakításnál egy aprócska helix antenna, aminek rövidke kábelcsatlakozóját a tablet hátuljában lévő aljzatba kell dugni. Az antennát magát egy csavarral megköthető csíptetővel rögzítjük a tableten. Úgy van kialakítva az egész, hogy álló képernyőnél ez a jobb felső sarokban legyen.

 

Maga a ma bemutatott tablet egy masszív, ugyanakkor kifejezetten karcsú kialakítású, napfényben is jól szemlélhető, tükröződésmentes 8” képátmérőjű terepi számítógép.
Túl sok gomb nincs rajta, összesen öttel kell beérnünk.


A műszer akkutöltése és a madzagos adatátvitel C típusú USB konnektoron keresztül valósul meg.
A négy helyen, körben lezárt akkufedél eltávolításával előtűnik a plusz retesszel még biztosított lapos, 8.500 mAh-s Li-Ion telep.


Ez alatt találjuk a dupla SIM slotokat, illetve 128 GB-ig tuningolható microSD kártya helyet. Ez utóbbira nem lesz feltétlen szükség, tekintve a N80T a családja „felhúzott” tagja, így eleve 128 GB belső memóriával bír. A 8 magos, 2.0 GHz-es processzor, a 6 GB-nyi RAM, az Andorid 8.1 operációs rendszerrel szinte válaszidő nélküli kezelést tesz lehetővé. Tényleg brutális egy jószág.

Nagyon kíváncsi voltam, hogy mit lehet kihozni a mérőrendszerből, főleg fentebb a kézi RTK vevőkről leírtak alapján.

Felhelyeztem hát rá a hélix antennát. A terepi tableten a már jól ismert és valóban professzionális SurvX fut, melyben első lépésként a „Belső GPS-t” a „soros portra” kell váltani. Az előzetes NTRIP konfigurációnak köszönhetően, melyek a GEODÉTANET-re voltak állítva, a műszer elég gyorsan megelevenedett.

Az első inicializálásra 24 másodpercet kellett csak várni.

Megkezdtem vele az észlelést. Stabilan tartotta a FIX megoldást, ha kikényszerítettem az újrainicializálást, azt mindig <10 mp alatt elvégezte. A geodéziai szoftvernek köszönhetően pedig minden olyan mérési és számítási funkció elérhető volt, amit megszokhattunk a napi munkában.

Fontos, hogy a legnagyobb hurráoptimizmus mellett sem feledkezhetünk el arról, hogy a precíz, pontszerű mérés a kézben tartott vevő esetén nem valósulhat meg igazán.

Mivel az nekem kevés, hogy a kijelzőn FIX van, meg 15 mm-es középhiba, ezért elkezdtem tesztelgetni az eszköz tényleges megbízhatóságot is.

Ezt két napon keresztül, többféle konstellációban és különböző kitakarások között végeztem úgy, hogy egy másik, árbocos RTK GNSS vevővel előre megmértem tesztpontokat.

Magam is meglepődtem, hogy a RUIDE N80T az aprócska helikális GNSS antenna milyen jól szerepelt.

 

A precíz méréshez volt, hogy teljesen életszerűtlen módon lekuporodtam és letettem a földre a mérőrendszert úgy, hogy a helix antenna éppen a tesztponton legyen, nullás jelmagassággal.

Döbbenetes, de jó műhold konstellációnál volt, hogy vízszintesen 1.4 /1.7 cm-re visszaadta a tényleges pozíciót.

Rosszabb konstelláció esetén viszont a pontra visszahelyezve Hz-ben már 6 / 11 cm-es hibát mutatott. Ebben a magzatpózban végrehajtott mérésnél futottam bele kétszer ál-FIX-be is, mikor is másfél méterekkel dobta el magát a vevő. Ezen a kitakarás miatt egyáltalán nem lehet csodálkozni.

Majdnem hibátlan mérést – mily’ meglepő – a kocsi tetején, azaz csaknem fejmagasságban elhelyezett pontban tapasztaltam. Ott nem volt semmilyen direkt kitakarás, így nem volt ritka < 1 cm-es koordináta eltérés.

 

Ez így túl szép, ugyanakkor ugye milyen életszagú egész nap a fejünk felett, vagy legalábbis vállmagasságban tartott tablettel geodéziai méréseket végrehajtani?
Mivel a gyakorlatban derékmagasságban hordozzuk a vevőt és mérünk, a fenti megbízhatósági értékek bizonyára jelentősen romlanak majd.

Beszélgessünk kicsit a magasságról! Szintén kellemes csalódás volt.

A kontrollpontokon az látszott bebizonyosodni, hogy a kis rúdantenna fáziscentruma magasságilag valahol
8-9 cm környékén lehet. Ha ugyanis 10 cm-es jelmagasságot állítottam, gyönyörűen 2-5 cm-re visszajöttek a harmadik koordináták.

Persze, tudjuk, hogy a GNSS mérés Achilles-sarka a magassága, így előfordult, hogy a többször megmért pont magasságába is bizony belecsúszott 18 cm hiba.

 

Lássuk be, egy kézben tartott mérőműszernél a magasságról beszélni elméleti dolog, így a helix antenna fáziscentruma is csak egy rögeszme. De hogy a nap végére 18-20 cm alsó hangon fog szaladozni a jelmagasságban az egészen biztos.

Mivel ehhez a műszerkombóhoz nem tartozik a Spectra-nál írt „mono pole”, egy sima antennarúdra rögzítettem.

A külpontosság így az árboc hegye és a rúdantenna elméleti középpontja között jelentős. Ráadásul meghatározása a híresztelésekkel ellentétben nem egyszerű.

Természetesen, nem a megmérése, hanem az elmélete miatt. Hiszen valamilyen koordinátarendszert választanunk kell, amiben lemérjük a külpontossági adatokat. Ráadásul ezekhez a térbeli tengelyekhez minden egyes pontnál tartani kell magunkat, azaz mindig ugyanúgy kell, hogy álljon a boton a mérendő pontok felett, pl. a lenyugvó Nap felé, vagy északra.

Persze, mindent ki lehet találni, mindent meg lehet oldani. Kérdés meg kell-e? Meg ki fogja ezt minden mérés elején eljátszani?


Úgy gondolom erre az eszközkonfigurációra érdemes inkább kézi RTK-ként gondolni, elfogadva, hogy nem lehet és nem is kell vele úgy mérni, mint egy árbocossal.

Geodétáknak a GIS pontosságigényű feladatoknál ajánlott.

 

Ilyenek ugranak be hirtelen, mint pl. közművek pozíciójának felmérése (pl.: tűzcsapok), erdészeti lehatárolások, AKG földhasználati határok felmérése, gyógyszertárak kötelező minimumtávolságainak lemérése, régészeti lelőhelyek felmérése. Jó kiegészítője lehet egy már meglévő eszközparknak, de teljesen önálló geodéziát építeni rá nem biztos, hogy szabad.


Ha pedig valaki eleve teljes RUIDE rendszerben gondolkozik, GNSS fejezete mellé vezérlőként választhatja a N80T-t s a hélix antennával máris egy kézi RTK vevőhöz is hozzájutott.

Ezekkel is zárom mára soraimat!

Ezúton szeretném megköszönni a teszt lehetőséget a FORGEO Kft.-nek, valamint Forgó Zoltánnak, a RUIDE N80T kipróbálása valóban nagyon különleges élmény volt.

Képgaléria: