EMLID Reach RS2 RTK GNSS vevő

EMLID Reach RS2

Megmondom őszintén, az EMLID névvel az egyik Facebook szakmai csoport bejegyzésben találkoztam először.

Az akkor ismeretlen eszköz és gyártója némi polemizálást váltott ki a komment szekcióban.

 

Éppen ezért is tekintettem nagy várakozással a műszerteszt elé, mikor a hazai forgalmazó – nagyon megtisztelő módon – felkereste a Szerkesztőséget egy GNSS vevővel.

Szóval Egly Ádám, a RoaData Kft. üzletfejlesztési menedzsere megérkezett és kiszállt a kocsiból, én pedig egyből engedelmesen hátrasétáltam a csomagtartóhoz.
Ő a másik oldalról követett és türelmesen megálltunk egymás mellett az autó hátulját bámulva. Vártam, hogy kinyitja, Ő meg várta, hogy kiderüljön, mit is csinálunk. Aztán levett a válláról egy aprócska fényképezőgép tokot, amit én az autóstáskájának véltem. Na, az volt az EMLID Reach RS2 műszercsomag.

 

A cikk megírása előtt kicsit utánanéztem a gyártónak.
A Hong Kong-i illetőségű, alig 200 főt foglalkoztató céget 2014-ben alapították. Portfóliójuk a Reach RS+, RS2, valamint a Reach M+ és M2 vevőkből áll. A „pluszosok” az L1 egy, míg a „kettesek” a több frekvenciásak. Az M sorozat kifejezetten UAV-kre lett kifejlesztve.

 

Az adatátvitel egyik közös jellemzője valamennyi eszközüknél az un. LoRa (azaz Long Range) rádió.
Ez egy 1 GHz alatti (Európában 868 MHz), rádióengedélyhez nem kötött megoldás, mely alacsony energia felvétel mellett nagy hatótávolságú (akár 8 km-es) adatközlést biztosít.

 

A Reach RS2 – akár repülőre, fotós cuccként is felvihető – kisméretű hordtáskája mindent rejt az üzemszerű működéshez: az RTK vevőt, egy USB-C kábelt és egy LoRa antennát.
Kiemelve a poli-karbonát házazású műszert, érezhető a felhasznált anyagok jó minősége.
Maga a futurisztikus, egyedi dizájn is kifejezetten üdítő és tetszetős, nincs az az érzése az embernek, hogy „ezt már láttam valahol”.

A NAVSTAR+GLONASS+GALIELO+BeiDou jelvételre képes, mindössze 950 grammos műszer lefelé néző csatlakozóit gumifülek védik.
Találunk itt USB-C aljzatot, LoRa antenna csatlakozót, nanoSIM slot-ot, valamint külső meghajtáshoz LEMO dugót.
A homlokpanel nincs túlbonyolítva: WiFi kapcsolat állapota, műholdállapot, illetve 5 LED petty mutatja az akku töltöttségét.

A nagy teljesítményű belső telep töltése USB-n keresztül történik. Ez egy 6.400 mAh-s, un. LiFEPO4 energiaforrás, ami folyamatos, belső adatkártya használat esetén is 16 órányi munkát biztosít.
 

A Reach RS2 RTK lehetőségei a manapság általánosan megszokottak: ahogy írtam, saját bázis-rover kialakítás esetén működik LoRa kommunikáció, hálózati roverként pedig ott a 3.5G-s modem.

Node, térjünk át a nem megszokott megoldásokra – megígérhetem, ebből lesz a több!

Az Android-os RTK GNSS vezérlés okos eszközről ma már nem tekinthető újdonságnak.
Amiben viszont az EMLID jópofa, hogy a vezérlőszoftvere – a Reach View – díjmentesen letölthető a
Google Play-ről. Ha valaki ezzel sem akar fáradni, nem akar programokat telepítgetni a telefonjára, ugyanezt a szoftvert elérheti bármilyen webböngészőben, a fejezet IP címén megszólítható WebUI-n.

 

Persze, felmerül a kérdés, hogy hogyan!
Úgy, hogy a kezelőegység – nevezzük telefonnak, hiszen én is azt használtam hozzá – WiFi-n keresztül kapcsolódik az RS2-hez! Mi van akkor az eddig minden gyártónál megszokott Bluetooth-szal?

Később rátérek.

Tehát ott tartunk, hogy WiFi-n keresztül kapcsolódtunk a vevőhöz.
Maga a szoftver konfigurálhatósága egyszerű, jól áttekinthető. Hálózati beállításnál gyönyörűen muzsikál az adatkártya.

Igen ám, de mi van akkor, ha a SIM kártya szolgáltatójának lefedettsége nem megfelelő a munkaterületen? Most jönne az, hogy egy másik hálózatot használó telefonból csinálunk hotspot-ot és arról WiFi-n töltjük le az adatokat…csak hát a Reach RS2 esetében telefonunk WiFi-je már foglalt!   

Itt jön az egyedi megoldás! Ilyen esetben ugyanis magát a vevőt lehet hotspot-tá alakítani s a két telefon, valamint a fejezet máris egy vezeték nélküli hálózaton van. Az RS2 az egyik telefonról veszi a korrekciókat, számolja a pozíciókat és küldi az eredményeket a másik telefonra WiFi-n keresztül.

Nem kell aggódnunk amiatt sem, hogy megtelik telefonunk memóriája, ugyanis az adatmentés az EMLID fejezet 16 GB-os memóriájába történik. Ekkorát pedig tényleg nehéz telelőni.
Ha kezelőként használt okos eszközünk tárhelyét még adatkiolvasáskor sem szeretnénk terhelni, exportkor közvetlenül e-mailben is kiküldhetjük adatgyűjtésünk eredményét. Ilyen esetben a telefonunk csak „átfolyatja” magán az adatokat, mentés nélkül.

Maga a Reach View terepi alkalmazás egy nagyon egyszerű program. Mint írtam, könnyen és rugalmasan konfigurálható. A mérési modul egyelőre azonban még csak mérésre és kitűzésre korlátozódik.

Az viszont jól paraméterezhető, illetve alá Open Street Map tölthető.

Sajnos, egyelőre a VITEL-re várni kell, de a forgalmazó 2020 első negyedévére ígéri.

A program fejlesztése egyébként folyamatos és mivel a gyártó informatikusai Szentpéterváron ülnek, feltehetően hamarosan kinövi magát.

Addig is marad a FÖMI-s (lm.: Lechneres) online EHT átszámítás.

Ígértem, hogy mesélek a Bluetooth-ról.
(Persze, most nem Kékfogú Harald történetéről lesz szó, aki „jó szóval” egyesítette az északi népeket és az állandó áfonyaevés színezte fogait kékre.)


Az RS2 másik különlegessége az NMEA Output – méghozzá Bluetooth-on keresztül. Ezúttal a hangsúly az NMEA kiküldésének kábel nélküli jellegén van.
A GNSS gyártók ugyanis általában csak soros kábelen keresztül közlik az NMEA-t kvázi 3rd party szereplőknek.
A Bluetooth-on csak a saját vezérlőik számára érhető el.

Ezzel a gyakorlattal (is) szakít az RS2. Így lehet az, hogy ha beállítjuk a BT NMEA Output-ot, akár egy Windows Mobile operációs rendszerű vezérlőt is használhatunk hozzá, pl. FieldGenius-szal vagy SurvCE-vel.

Én ez utóbbival megtettem és működik.
Érdekes, hogy a SurvCE már ismeri az EMLID gyártót, ám egyelőre csak az RS+ verziót. Így az RS2-hez egyszerű „NMEA vevőt” kell beállítani és külön megadni a fejezet adatait (pl.: antenna offset: 134 mm).
Ha valakit mélyebben érdekel a téma, az EMLID honlapján komoly irodalom érhető el vevőik SurvCE-vel vagy FieldGenius-szal való összefütyüléséről.
Bármelyiket is választjuk, a fent említett VITEL kérdés megoldódik.

 

Egy apróság, ami viszont még fejlesztésre szorul. Jelenleg a fejezet nem küldi ki az RTK bázis adatokat, amire a SurvCE figyelmeztet is minden egyes pontmentéskor.

Egyébként végig a teszt alatt az volt az érzésem, hogy az egész EMLID univerzum ráment az egyszerű kezelhetőségre, illetve a részletes háttértámogatásra.
Úgy hozta a sors, hogy konzultálva a forgalmazóval, én frissíthettem le a nálam lévő műszer firmware-t. Nem igényelt különösebb hókusz-pókuszt, vagy szervizes szakembert, mindössze egy felhasználóbarát desktop szoftver letöltésére volt szükség.
A művelet számozott lépései részletesen le voltak írva, sőt kis videó mutatta, mit hová kell dugni, mikor mit kell megnyomni.  

Mit lehet összegzésként elmondani az EMLID Reach RS2 RTK GNSS vevőről?

Roppant tetszetős eszköz, számos fiatalos és jól átgondolt, paradigmaváltó megoldással. Látszik, hogy nagy jövő előtt álló brand-del van dolgunk.


Első körben olyan felhasználóknak lehet érdekes, akiknek nem okoz gondot az EHT irodai használata 2020 elejéig.

Az NMEA kimenet miatt jól kapcsolható bármilyen speciális eszközhöz, pl. a forgalmazó által szintén itthon képviselt Riegl 3D-szkennerekhez.


Tény, hogy a díjmentes Reach View felhasználói program még komoly fejlesztésekre szorul, viszont a mindössze 600 ezer Forint nettó környékét karcolgató csomagár mellett lehet, hogy megéri használat közben várni a frissítéseket.

Ezúton szeretném megköszönni Körösvölgyi Tamás ügyvezető úrnak, illetve a RoaData Kft.-nek, hogy az EMLID Reach RS2 RTK GNSS vevőt rendelkezésemre bocsátotta, kipróbálásra.

Képgaléria: