GPS-t akarok!

Az Ashtech-ről annyit mindenképpen illik tudni, hogy alapítása az 1987-es évben, a Trimble-t elhagyó Ashee Javad nevéhez fűződik.
Bizony, így történt, hogy a 1989-ben az Astech cég nevét fémjelzi a világ első NAVSTAR+GLONASS vevője. Puff, a szakmatörténeti kirakat!

 

No, de a történelmet azok írják, akik felakasztják a hősöket, így inkább térjünk vissza a ProMark 220-hoz...Az eszközcsomagot a GPSCOM Kft., illetve Érsek Ákos úr bocsátotta rendelkezésemre. 

Nekem újdonság volt, hogy a cég Budapesten saját L1L2 NAVSTAR+GLONASS bázisállomással rendelkezik, a Hármashatár-hegyen.Ennek kb. 40km-es sugarú körzetében 2-frekvenciás FIX RTK megoldást remélhetünk, illetve általa országosan a GIS feladatokhoz szub-méteres korrekciók biztosítottak. Ez a szolgáltatás a forgalmazó partnerei számára díjmentes. Nem volt kérdés, hogy a fővárosi teszthez, ezt a permanens állomást alkalmaztam.

 

A műszercsomagot egy puhafalú hordzsákban kaptam, melyből egy robosztus Spectra Precison feliratú kék-szürke kézivezérlő és egy nem különben erőteljes Ashtech feliratú passzív L1L2 GNSS antenna került elő.

Az utóbbi jellemzése az egyszerűbb, kezdjük azzal! Lapos, szürkésfehér kb. 20cm átmérőjű, az oldalán ütődést elnyelő, kék gumiborítással rendelkező, klasszikus GNSS antenna, "made-in-USA" felirattal.

Alján, érdekes módon oldalra mutató antennacsatlakozóval látták el megálmodói (feltételezem pilléres-bázis kialakításhoz), melybe derékszögű adapterrel csatlakozik a vezérlővel összekapcsolódó antennakábel.

 

Lehet, hogy ezzel most le is lőttem a poént, de ez az igazság: a csatlakozás az integrált, GNSS vevővel, adatátviteli egységgel egybeépített vezérlőegységbe a passzív GNSS antennával, ebben a konfigurációban kábeles.

 

Mint mindig, - az én megítélésem szerint - itt is a vezérlőegység az érdekesebb.

 

Használat közben a 806MHz-es Marvell PXA 320-s proci, a Windows Mobile 6.5 szépen és gyorsan muzsikál.A 3.5”-os, TFT kijelző tényleg jól látható mindenféle fényviszonynál, a tükröződésmentes fólia is jól szuperál. Mondjuk képernyőt fényképezni ezeken rémálom, de azért bízom benne, a mellékelt fényképeken átjön a lényeg.

Az eszköz rendelkezik egy 3Mp-s kamerával, így a méréskori állapot fényképekkel is rögzíthető. A gombok kevesen vannak, jól áttekinthetők, kellemes vezérlési élményt nyújtanak.A terepi kezelő természetes alkalmas kábel nélküli kapcsolatra is: Bluetooth-szal egyéb aktív antennával is működni képes. WLAN kapcsolattal továbbá pedig bármilyen számítógépes hálózatba kapcsolható.256MB belső memóriája SD kártyával tovább bővíthető. Igazán brutális a cserélhető belső akkumulátor teljesítménye: 6600MAh. Ezzel több, mint 8 óra folyamatos GNSS mérésre képes.

 

Az adatátvitelhez vagy alkalmazzuk a kábel nélküli megoldásokat,  – melyek közül akár az e-mailküldés is opció – vagy a dokkolóegységébe helyezzük. Ebben a bölcsőben történik az akkumulátortöltés, az RS232 és USB kábeles adatátvitel.

 

Azért a tényleges teszt előtt, persze, nem feledkezhettem el sem a Manitou-s sipkámról, sem a teljes műszercsomag mérlegeléséről. Ez utóbbi, botostól, vezérlőstől, antennástól, madzagostól nem érte el a 2.5kg-os össztömeget.

 

No de, mi is a ProMark 220 és mire képes?

 

Egy olyan vezérlő méretű eszköz, mely 2-frekvenciás NAVSTAR+GLONASS RTK GNSS vevő, beépített L1 NAVSTAR+GLONASS antennával.

 

Az RTK L1L2 RTK GNSS méréshez és geodéziai megbízhatóság eléréséhez éppen ezért van szüksége egy L1L2 RTK GGD antennára. Egy ilyen külső antenna nélkül, saját tapasztalataim alapján, a kb. 13km-es bázishosszon, 30-70cm-es megbízhatóságot szolgáltat. 
Természetesen, futtaható rajta a DigiTerra Explorer. Jó megoldás lehet, ha valaki L1 képes, differenciális korrekciók vételére alkalmas GIS vevőt keres, de azért „továbblépésre” számít. 
Ebben az esetben a vezérlőjében már benne rejlik egy későbbi fejlesztés, az L1L2 geodéziai RTK GNSS vevő lehetősége is.

 

Ám, de vajon mit tud azonnal geodéziai megbízhatósági igénnyel?Először is, a „Trimble családi” korrektséget mutatja, hogy minden gyári prospektusában utolérhető az OTF inicializálás vállalt konfidenciaszintje: 99.90%. Ez a fajta őszinteség kevés 
nagy gyártóról mondható el.

 

Nem lehet nem megemlíteni, hogy az antenna-vezérlő összeköttetése „madzagot” igényel, így csak annyira távolíthatóak el egymástól, amennyire azt az antennakábel engedi.

 

Persze, a vezérlőhöz Bluetooth-szal aktív, integrált vevő is kapcsolható.

Ám egy olyan műszerkonfiguráció már nem feltétlen költséghatékony, ahol a vezérlőben is és a fejezetben is kifizettük az L1L2 NAVSTAR+GLONASS GNSS vevőt.

 

A ProMark 220 eszköz elindításakor két GNSS szoftverrel is lehetőségünk van beleturkálni az égiek dolgába. Az egyik –az alap-, illetve konfigurációs szoftver – a GNSS Toolbox. Itt például beállítható a korrekciók forrása, az NMEA kimenet, ill. a gyártó és forgalmazó által beharangozott un. Z-Blade technológia veleje: a GPS-GLONASS L1, GPS-GLONASS L1L2, GLONASS L1 és GLONASS L1L2 lehetőségek.

A legutolsót kiválasztva rábírhatjuk műszerünket arra, hogy csak az orosz műholdrendszer holdjaira végezzen inicializálást, csak azokból szolgáltasson geodéziai megbízhatóságú pozíciót.

 

Naná, - gondoltam -  jó, hogy ezzel folytatom, ha összejön a „normál” FIX, a kertben!

 

A fent említett másik program, maga a vezérlőszoftver, mely FastSurvey elnevezése megtévesztő lehet. Elindítva, a jó öreg és bevált SurvCE program köszön vissza a kijelzőről. 
 

Sebaj, így a műszervizsgálat – a korábbiak tanulságai szerint - nem okozott problémát.Az első L1L2 NAVSTAR+GLONASS FIX a GPSCOM 13 km-es bázisán 72 másodperc alatt meg is jött. Méregettem kicsit, de az igazi bulira, a CSAK GLONASS FIX-re voltam kiváncsi. 

Anélkül, hogy kiléptem volna a FastSurvey-ből, a multitask-nak köszönhetően módosítottam a GNSS Toolbox-ban a lehetőségeket.

A vevő rendesen küzdött, hogy csak az orosz holdakból adjon nekem centiméteres megbízhatóságot. 5-6 db, 13km-re lévő bázissal közös műholdakról, fővárosi környezetben csak FLOAT-ig jutottam. Gondoltam egyet és felhívtam Nagy Géza Urat, a Geotrade Kft. műszaki vezetőjét.

Mivel korábban kaptam Tőle teszt-hozzáférést a Geotrade GNSS permanens hálózatához, engedélyt kértem arra, hogy ezúttal a versenytárs vevőjét tesztelhessem az Ő hálózatuk felhasználásával.

Nagy Géza úr is szakmai kihívásnak gondolta ezt a próbát, így beleegyezett abba, hogy a budapesti állomásukat használjam GLONASS referenciaként. A FastSurvey néhány perc alatt átkonfigurálható volt egy másik IP címre és hálózatra.

 

Az új, 7 km-re lévő bázisállomás műhold konstellációja jobbnak bizonyult és így sikerült FIX megoldást elérni.

 

Úgy gondolom, ezek után hangot kell adnom véleményemnek: példaértékű az a fajta szakmai hozzáállás és tisztelet, mely ebben a történetben a versenytárs eszközének és a szakmai kihívásnak szólt.

 

A mért eredményeket, persze később NAVSTAR+GLONASS-szal ellenőriztem és a vízszintes megbízhatóság az EOV koordinátákban 1 centiméter alatt, a magassági 6 centiméter alatt maradt.  

Ezek után, ismerve már a vezérlőszoftver sajátosságait, túl sok eszközkezelési probléma nem leselkedett rám. Hogy ne érjen a túlzott engedékenység vádja, próbáltam bemenni extrém helyekre, lebillenteni az antennát – de, mit csináljunk?Ott ahol kilát az égboltra egy olyan nagyvárosi környezetben, ahol dübörög a mobilnet, az újrainicializálás az EDGE-képes modemmel nem lépte túl a 18 másodpercet.

 

Kipróbáltam még azt, hogy kirángattam a külső antenna csatlakozót. Nagyon üdvös volt, hogy erre a műszer figyelmeztetett – méghozzá addig nem engedett tovább mérni, míg le nem „okéztam” és így egyszer-s-mint elfogadtam, hogy átáll belső L1 antennára.

 

Ez mindenképpen hasznos, mivel került kezemben más gyártó hasonló kiépítettségű, korábbi gyártású műszere, ahol a külső antennáról – belső antennára való átállás semminemű jelzéssel nem járt. Így ott rövid bázishossz, vagy VRS bázis esetén előfordult, hogy a vevő egy darabig még vidáman matekozott belső L1 antennát alkalmazva, FIX pozíció kijelzéssel.

Ez ad-absurdum matematikailag helyes megoldást adhat, de – véleményem szerint –ilyen helyzetben azért nem árt egy rendszerüzenet.

 

Összességében úgy gondolom, a ProMark220 egy jól kezelhető, megbízható és könnyű geodéziai L1L2 RTK GNSS eszköz. Sajnos, a vezérlő-antenna közti kábeles megoldás némileg szűkíti a terepi lehetőségeket – ám a centiméteres megbízhatóságot GIS felől 
közelítő felhasználók számára egyértelműen egy kiváló, modulárisan bővülő megoldás.

 

Végezetül, ezúton szeretném megköszönni Érsek Ákos úrnak, és a GPSCOM Kft.-nek a kipróbálási lehetőséget.

 

 

Képgaléria (a galéria alján, a "Show More"- ra kattintva további képek érhetők el!):