Trimble R8 RTK GNSS vevő
Úgy alakult, hogy a következő tesztalany a Trimble R8-as GNSS vevő lett, TSC2 terepi vezérlővel. Az aktuális műszerkonfigurációt a Trimble hazai, -immáron negyed évszázada a magyar piacon jelenlévő- forgalmazója, a Geotrade Hungary Kft. bocsátotta rendelkezésemre.
(Mindenféle szakmatörténeti okoskodás nélkül meg kell jegyezni: annak idején Charlie Trimble nem csak, hogy ott bábáskodott a GPS technológia születésénél, de ügyesen ismerte fel az abban rejlő polgári felhasználási lehetőségeket!)
A Trimble R8 egy többgenerációs GNSS vevő sorozat, csak úgy, mint a TSC, mely a cég saját gyártású vezérlőcsaládja. Tesztelésre kapott mérőrendszernek mind a vevője,- mind a kezelőegysége, eggyel korábbi széria, mint a legutolsó, piacon elérhető.
De nézzük, "mi van a Csemege kosarában":
Egy keményfalú, robosztus hordláda rejti a teljes konfigurációt, közte a klasszikus formájú integrált vevőt. A pufók ufó minden-az-egyben fejezet különlegessége a "púp" a tetején, mely lehetővé teszi a horizont közeli műholdak biztos követését is. Ez az R8 RTK példány, köszönhetően a Trimble R-Track technológiának 72 csatornán alkalmas a NAVSTAR, GLONASS, L2C, L5, valamint az SBAS jelek vételére. Az időközben megjelent R8 a számháborúba már 220 csatornával szállt be. (A GNSS vevők csatornaszámáról, azok valódi jelentőségéről, a GNSS cikkeknél ide kattintva olvashatnak!)
A beépített 11 Mb belső memória nyers, statikus adatok rögzítésére alkalmas.
Az adatátviteli egység választható, ill. cserélhető a fejezetben: a korrekciók vételére alkalmazható GMS/GPRS modem, vagy URH rádió.
Nagyon fontos, hogy a vevők szabadon konfigurálhatók akár bázissá, akár roverré. Esetünkben, a tesztelésre kapott rendszer -lévén rádiós vevőpár egyik tagja- URH modemet tartalmazott.
Azonban, hogy a saját bázison kívül, permanens állomást is tudjon használni, másodlagos átviteli egységként, a TSC2 vezérlőben elhelyezésre került, egy SIM kártyát tartalmazó modemkártya. Ez, valljuk meg, nem a legszerencsésebb megoldás rádiótechnikai
szempontból, hiszen a modem derékmagasságban van, ahelyett, hogy a fejezetben lenne, 2 méter magasan...de ott esetünkben, most egy URH rádió foglalt helyet.
Viszont az is igaz, hogy a GNSS vevő aljából így "nem lóg ki" GSM/URH antenna.
A doboz tartalmaz még egy hálózati töltőt a vezérlőhöz és intelligens duáltöltőt a fejezet akkuihoz. Ez utóbbi a hálózati mellett, szivargyújtós adapterrel autóban is képes tölteni a 2.4Ah-s GNSS akkukat, párhuzamosan, a terepi munkavégzéssel.
Most nézzük a TSC2-t!
Hasonlóan a vevőhöz, ez is igazán robosztus darab - az embernek az az érzése, hogy karót is le lehetne verni vele - ezt a teszt során nem próbáltam ki.
A vezérlőn a Trimble saját fejlesztésű Trimble Survey Controller vezérlőszoftvere fut. A magyarnyelvű, logikailag jól felépített program kezelése nem okozott különösebb problémát.
Az érintőképernyőkön történő bevitel, a kopogtatás világában, kifejezetten üdítő volt a teljes, 52 gombos billentyűzet használata. A TSC2 egyébként rádiómodemmel kiépíthető Robot mérőállomás vezérlésére is.
Noha, azóta a Trimble továbblépett a TSC3-ra, a TSC2 felhasználónak sincs oka panaszra: USB host és kliens, 2db CF kártya, SD kártya, soros port, WiFi.
A tesztkor, az egyik CF slotban elhelyezett kártyamodem, mindössze GPRS képességű volt, mely a Edge, 3G, stb. világában már nem számít a legkorszerűbbnek.
Az összerakott műszerkonfigurációt, a kalibrálatlan fürdőszoba mérlegre helyezve, a mutató valamivel több, mint 3kg-ot mutatott.
Kikocogtam hát a terepre, mely ezúttal városi környezet volt: tekintve, hogy a vevő elsősorban URH rádiós kiépítésű, érdemesebbnek gondoltam a fejezet kitakarásra való érzékenységet, semmint a GPRS képes kártyamodem képességét vizsgálni.
A tesztet a Geotrade kft. bázisállomásaira támaszkodva végeztem, a budapesti GLONASS képes állomást használva.
Az első hidegindításnál, a vevő bekapcsolástól számított 93 másodpercre adott FIX pozíciót, kb. 7km-es bázishosszon, csak NAVSTAR holdakra.
A teljes kapcsolódási procedúrát egyébként, maga a vezérlő szoftver végezte, tehát a Windows-ban semmiféle előzetes internetes csatlakozásra, külön nem volt szükség.
A TSC szoftver egyébként végig láttatja a folyamatot: kiírja, mikor csatlakozik rá az internetre, utána a bázisok szerverére, stb.
Érdekes módon, ebben a majd másfél perces "felállásban" a legtöbb időt az internetes, ill. szerverkapcsolat kiépítése és a forráslista letöltése vette el, ami a modemkártya sebességének róható fel.
Előre aggódtam a korábbi teszteket is megkeserítő ionoszférikus hibahatások miatt. Ezúttal sem volt másképp, a geodéziai nagyságrendű vízszintes pozíció 17 mm és a 34 mm között mozgott, sajnos túlnyomó részt az utóbbi irányába lengve.
A témában a www.geomentor.hu honlapon jelent meg nagyon jó cikk "A napfolttevékenység hatása a földmérő lelki világára" címmel, Varga Zoltán úr tollából!
A lefordítások után, a vevő, az újra inicializálást NAVSTAR+GLONASS holdak használatával 8 és 16 másodperc alatt végezte el, ami szintén arra utal, hogy ha stabil a GPRS kapcsolat, a Trimble gyors GNSS megoldásra képes.
Újabb hidegindítást végeztem, ezúttal NAVSTAR+GLONASS holdakra, ekkor a FIX pozíció eléréséhez 66 másodpercre volt szüksége a rendszernek.
Próbálgattam a kitakart helyeken végrehajtott méréseket szimulálni.
Persze, csodák továbbra sincsenek: ahol a műszer jól "kilátott" déli irányba, ott meg sem kottyant neki a mérés.
Váltogatva a szolgáltatásokat, természetesen az is bebizonyosodott, hogy NAVSTAR+GLONASS rendszerkövetéssel kevésbé érzékeny a FIX pozíció, a 14-16 darabos műholdszám csökkenésre, mint csak NAVSTAR-t használva a 6-8-as darabszámnál.
A Trimble Survey Controller szoftver mellett a gyártónak már jó ideje elérhető az új generációs Trimble Access terepi szoftvere. Noha, "távolról már láttam", tesztelésére még nem volt módom. Bízom benne, hogy hamarosan erre is sor kerül!
Végezetül, ezúton szeretném megköszönni a lehetőséget, Nagy Géza címzetes adjunktus úrnak, aki a Geotrade Kft. képviseletében, a bemutatott mérőrendszert, tesztelésre rendelkezésemre bocsátotta.
Képgaléria:
