top of page

Az Android előretörése: CUBE-A és SurvX

CUBE-A & SurvX logo

Milyen könnyen tud elszaladni egy évtized?

Nos, 2008-ban jelent meg az első Android operációs rendszerű okos telefon! Noha kezdeti fogadtatása nem volt túl lelkes, mára ez a mobil operációs rendszer teljes egészében életünk részévé vált.

Persze, csak idő kérdése volt, hogy a „polgári” életből előbb-utóbb beszivárogjon szakmánkba is.

Érdekes módon a „nagyöreg” gyártók mai napig ódzkodnak az Android bevezetésétől, ám e mögött bizonyára nem a hozzá-nem-értés, vagy átállási nehézség áll.

Lehet találgatni, vajon mi a jelenség oka! Talán az, hogy az irodai feldolgozás nagy része még mindig Windows alapú, s így a terepi adatok „visszaállíthatósága”sérülhet a konverziók során? Vagy egyszerűen bizonytalannak érzik a működését?


Egyébként ugyanez a kép igaz, az ismertebb 3rd party fejlesztő cégekre: noha ígérgetik, de egyelőre sem a SurvCE, sem a FieldGenius nem ugrotta meg az új platformot.

Akárhogy is, de ez a halogatás a kis szoftverházaknak, illetve ifjabb, kisebb hírverésű gyártóknak kedvez. Ők ugyanis a fent említett univerzális alkalmazások háziasított verzióinak értékesítése közben, szépen fejlesztgették saját, Android-os programjaikat. 
Lássunk hát csodát: ezek most beértek. A felhasználók pedig örömmel üdvözlik a telefonjaikon, tabjaikon megszokott, mutatópálcás böködés nélküli, kényelmes munkaeszköz kezelést.

Egy korábbi cikkemben már bemutattam a HiTarget cég HiSurvey Road terepi vezérlőszoftvert, mely szintén Android-on fut, más leírásomban pedig a Spectra Precision ilyen irányú törekvéseibe pillanthattunk bele.

Ezúttal két másik gyártó, két különböző alkalmazásáról fogok írni párhuzamosan. Teszem ezt egyrészt azért, mert mindkettőt szinte egyszerre kaptam meg hazai forgalmazójától és így nem látom sok értelmét eltolva publikálni cikket róluk. Másrészt, noha nem is egy földrészen íródtak, sok hasonlóságot mutatnak. Meglátásom szerint ennek oka az azonos fejlesztői KIT használatában keresendő.

Az itt leírtak véletlenül sem tekinthetők összehasonlításnak, a bemutató végén nem lesz első vagy második hely hirdetve. Már csak azért sem, mert a szoftverekkel felhasznált RTK GNSS vevők kiépítettsége eltérő.

Az egyik vizsgált műszerkonfiguráció a Stonex S900A, a másik a Ruide R6i, mik sokban hasonlítanak: multi-konstelláció, 3-frekvencia, URH+GPRS, belső memória, WiFi-n megszólítható WebUI, stb.
Az olasz eszköz alkalmas az ATLAS jelek vételére, aRTK szolgáltatásra, rendelkezik e-libellával, ám dőlés kompenzátorral nem. A kínai műszer nem tudja az L-Band-ot, ám az e-libella mellett kompenzálni is képes a ferde rúdtartást.

A fentiekből is látszik, hogy teljesen ugyanazokat a funkciókat kipróbálni nem lehetett bennük.

Mindkét programot, azaz a Stonex CUBE-A-t és a Ruide SurvX-et egy teljesen átlagos AllView X4-es okos telefonra telepítettem.

Kifagyásról nem tudok beszámolni egyiknél sem. Az egyik lépett ki mindössze egyszer a hosszú tesztek során önkényesen, de semmiféle adatvesztés nem történt. A másiknál meg megtörtént, szintén egyszer, hogy „nem hozta át” a koordinátarendszer beállítást az előző Job-ból, így kézzel ki kellett újra választani azt. Feltehetőleg mindkét esetben a telefonom agya telt be...

Itt álljunk is meg egy pillanatra!
A telefonos használat kapcsán két gondolatot le kell szögezni.

 

Sokan gondolhatják úgy a felhasználók közül, hogy az Android geodéziai szoftverek díjmentesek, csakúgy, mint a Google Play-ből letölthető programok.
Nos, azért ez nem ilyen egyszerű!
Ezeknek a mobilon futó vezérlőszoftvereknek, licenceiknek éppúgy megvan az áruk a műszerkonfigurációban, mint egy Windows Mobile-os kiépítésben. Lehetséges, hogy LINUX alapjuk miatt kisebb befektetést igényelnek, de attól még ezek kész és fizetős termékek.

A másik megjegyzésem a hardverre vonatkozik. A tesztek erejéig, ideális környezetben jól elboldogultam a mindennapjaimban használt okos telefonnal. De bizony mindkét program igénybe vette azt! A szoftverfutás, a folyamatos Bluetooth kapcsolat, az adatkártya forgalma, sőt a sokszor bekapcsolt WiFi rendesen habzsolta lefele az akkumulátor töltöttségét. Éppen ezért, illetve a hideg,- meleg,- és terepállóság okán, óva intenék mindenkit, hogy a vezérlő hardveren próbáljon meg „spórolni” azzal, hogy pár-tízezer forintos telefonon, tableten futtatja ezeket a szoftvereket! Vannak erre kifejezetten terepálló (IP68) telefonok, tabletek, úgy a GNSS forgalmazóknál, mint némi utánajárással néhány spéci mobilgyártónál!   

No de, vissza a startmezőre!

Mind a CUBE-A, mind a SurvX képes lekezelni a vezérlő okos eszköz belső GPS-ét. Mindkettő alkalmazásra igaz továbbá, hogy különösebb beállítás nélkül kontrollálja saját gyártója bármelyik GNSS modelljét: a Bluetooth kapcsolat felépülése után felismeri az adott fejezetet és kihasználja annak aktuális tulajdonságait, annak megfelelően jeleníti meg a lehetőségek.

Mindkét alkalmazás jól áttekinthető, logikus felépítésű. Sok helyen – elsősorban az alapbeállításoknál, „kötelező” elemeknél – felfedezhető a hasonlóság közöttük, míg máshol érződik a fejlesztők teljesen eltérő gondolkodásmódja.

A CUBE-A felületén a visszafogott kék-fehér-fekete színek dominálnak, míg a SurvX sokkal színesebb.

Az előbbi egyébként már magyarításra került, az utóbbi fordítása folyamatban van. Mindkettő VITEL transzformációval érkezik, amit a projekciós listából tudjuk kiválasztani.

Látható, hogy a SurvX fejlesztésénél nagyon rágyúrtak a felület kinézetének testre szabhatóságára. Rendezhetjük az színes ikonokat listaszerűen, hálózatosan, elrejthetünk nem használt menüket, sőt az egyes almenüket, megjelenő eszköztárakat is kedvünk szerint állíthatjuk össze.

Érdekes közös funkció mindkét szoftvernél a mérésrögzítés előtti „Fotó és Vázlat” opció. Erre koppintva vázlatot rajzolhatunk, vagy akár foto-dokumentációként lefényképezhetjük a mért pontot, vagy környezetét. A képre készíthetünk szabadkézi rajzot, gépelhetünk rá információt, helyezhetünk el rá nyila(ka)t, vagy éppen automatikusan feliratozhatjuk rá a pontszámot, koordinátákat. 

Mindkét szoftvernél – megfelelő terepi mobilnetes sávszélesség esetén – módunk van on-line térképet a mérési képernyő alá behívnunk. A SurvX-nél ez a Google Map.

A CUBE-A-ben még emellé választható az OpenStreetMap, illetve egyéb „WMS” (Web Map Service) szerverről letölthető on-line térkép. Sőt, ha telepítve van a vezérlőre a Google Earth, helyzetünket, illetve méréseinket megtekinthetjük benne, azt közvetlenül a CUBE-A-ből indítva.

Mindkettő alkalmazás tartalmaz szenzor kalibrációs alprogramot, így ha olyan GNSS modell van hozzákapcsolva, ahol erre szükség van, kalibrálhatjuk a speciális érzékelőket (pl.: kompenzátor). 

 

A felmérési képernyők dizájnja már eltérő képet, eltérő logikát mutat.

Az mindkettőre igaz, hogy itt érhetőek el egy helyen, felugró ablakként a mérendő alakzatok (pont, vonal, kör, négyszögek, stb.) listája. A CUBE-A esetén a mérési módszerek is itt, egy helyen választhatók ki: folyamatos mérés, sarokpont mérés, Stop and Go, stb..

Egyébként igazán jó móka a felmérés egy Android-os szoftverrel! A ZOOM KI/Be, mancsolás (pan) piktogramokra abszolút nincs szükség, hiszen az ujjaink összecsippentésével, illetve szétnyitásával tudunk kicsinyíteni, nagyítani a képernyőn.

A SurvX ezt nagyon kimaxolta: van egy plusz CAD nézet funkciója, melyben 2D-ben könnyedén szerkeszthetünk, míg 3D-ben is szemlélhetjük, forgathatjuk, barangolhatjuk mérési vázlatunk.

A kiolvasáskor mindkét szoftvernél összeállíthatunk saját néven, saját tartalommal export formátumot, illetve jó néhány előre beégetett közül is választhatunk (pl.: DXF, KML, CSV,…).
A CUBE-A esetén szimpatikus, hogy tudja az RW5-t, mely így belesimulhat az eddig megszokott Windows Mobile platformos Stonex nyers adat kezelési munkafolyamatba.

Noha sok mindenről szó esett, innen kettéválasztva őket, külön-külön mesélek még a szoftverekről.

Kezdjük a CUBE-A-jel!

A CUBE terepi és irodai alkalmazások univerzumának kiépítésével régóta adós már a Stonex. Az „A” (Android) jelzésű terepi megoldás mellé párhuzamosan készült el a klasszikus vezérlőkre írt WindowsMobile-os (CUBE-M), illetve a tabletekre fejlesztett Win10-es változat (CUBE-T) is. Úgy gondolom, hogy az Android-os változat lesz a legnépszerűbb.

A szoftver magyar nyelvű, ám maradtak benne angol menüpontok. Ez abszolút nem zavaró, sőt mulatságos, mikor - bekapcsolt rendszerhangok esetén-, a magyar ajkú szintetizátor hölgy az angol szavakkal birkózik. Ugyanez igaz a SurvX-re is...

A Stonex részéről a nyelvfrissítés a közeljövőben várható.  

A CUBE-A igazán visszafogott, mérnöki szemléletű grafikus dizájnnal rendelkezik.

A gyártó mindenképpen „nagyban” gondolkozhat vele kapcsolatban, mivel a GPS és GIS modulok mellett elérhető a TS (mérőállomás) kialakítás is. Feltételezem a Bluetooth-os Stonex műszerek szólíthatók meg, vezérelhetők vele.

Az egyes képernyők jól áttekinthetők, bárhová bökünk, minden aktív rajtuk. A program szépen és könnyedén konfigurálható, legyen szó a vevőben elhelyezett SIM kártyáról, a telefon valamely internetelérésről (SIM, Bluetooth, WiFi), vagy akár az L-Band beállításokról.

A mérési képernyőbe ügyesen beszuszakolták valamennyi, éppen használt GNSS vevővel végrehajtható mérési módot. Ezek, ahogy írtam már fejezetenként interaktívan változnak.

Az S900A esetén megjelenik pl. a 3-dőlt antenna rúdállással végrehajtható módszer, illetve a folyamatos „botkörzéssel” töténő un. sarokpont mérés. Mindkettőt – lévén ebben a vevőben nincs kompenzátor, csak dőlésérzékelő – olyan esetben alkalmazhatjuk, mikor nem tudjuk a botot függőlegesen tartani. Ilyen tipikusan egy épületsarok, egy áteresz, vagy egy akna fedlap felmérése, amire pont ráparkoltak. Ezek a módszer egyébként ismerősek lehetnek a FieldGenius-ból is.

A CUBA-A térképi megjelenése gusztusos, kontrasztos. Sajnos, a pontokra, vonalakra „direktben” rámutatni nem tudunk, ezekhez egy „előválasztó” ikont kell megnyomni. Meglehet tudatos volt ez a megoldás, hogy ne ugorjon fel lépten-nyomon a szerkesztés, ha véletlenül egy zsúfolt vázlathoz ér az ujjunk.

Ami nagyon szimpatikus, hogy amennyiben okos eszközünk rendelkezik iránytűvel, azt a CUBE-A használja, kijelzi. Ez különösen jól jön a kitűzési műveleteknél.


Ezúton áttérve a kitűzésre, itt is számos kijelzési módot kapunk. Nekem kifejezetten a Napálláshoz való tetszett a legjobban (ennek inverze az árnyékhoz való tájolás). A kitűzési ellentmondásokat színes nyilak egészítik ki.

 

Az S900A esetében természetesen kipróbáltam az ATLAS és aRTK módszereket. Csakúgy, mint az NTRIP módnál felmerülő lehetőségekét, ezek állapotát is jól áttekinthetően jeleníti meg a fejlécben. Mind az ATLAS, mind az aRTK esetében is látszik, ha FIX a megoldás - sokkal áttekinthetőbben, mint pl. a SurvCE-ben.

Persze, a mérési menün belül elhelyezetteken felül, kapunk még egy külön COGO menüt is. Itt a szoftver rövid leírással és ábrákkal illusztrálja a számítási lehetőségeket.

Áttérve a SurvX-re, sok tekintetben színesebb képet mutat a CUBE-A-nél. Egyrészt, mint említettem, ikonjai mindenféle színben játszanak. Másrészt, ha minden eszköz elem és menüpont meg van jelenítve, rengeteg műszaki megoldás között mazsolázhatunk. Van itt toronykitűzéstől kezdve, felsővezeték mérésen át vasútkitűzésig minden. Ezeken természetesen nem mentem végig...

Maradjunk azoknál, mely a hozzám hasonló átlag felhasználó számára talán érdekes lehet!

A felmérési képernyő egyszerűen kezelhető. Szellemes megoldás, a jókora mérési gomb, mely, hogy ne legyen útban pl. a térkép szemlélésekor, szabadon odébb húzható-tolható a kijelzőn.

Ha olyan GNSS vevőt használunk, mint a Ruide R6i, - azaz kompenzátorral rendelkezőt,- bekapcsolva az IMU-t , a felmérési gomb e-libella alakot vesz fel. Egyrészt ez jelzi, hogy a kompenzátor be van kapcsolva, másrészt a buborék színével láttatja, hogy munkatartományán belül vagyunk-e.

Minap néztem egy szakértők által készített YT kisfilmet, melyben bemutatják, hány „egyszerű” koppintással juthatunk el terepi szoftverükben a dőlési értékek kijelzéséhez. Nos, ez a SurvX esetében simán rá van írva (!) az e-buborékra, így mindig szemlélheti, aki erre kíváncsi.
Ugye, ugye, hogy néha a kevesebb több!

 

Egyébként a kompenzátorral rögzített pontok adatlapjába ezek a dőlésértékek, - csakúgy, mint a CUBE-A-ben - szintén mentésre kerülnek.

Ha van kedvenc – na jó, inkább gyakran használt – COGO funkciónk, hozzárendelhetjük magunknak a mérési képernyő felbukkanó eszköztárához. A teljes koordináta geometriai étlapot természetesen önálló menüből érhetjük el.

A SurvX-ben a kitűzés is jól áttekinthető, térképi és kompasz megjelenítési lehetőségekkel. Csakúgy, mint a másik szoftvernél, a kezelőegység iránytűje (ha van neki) itt is aktív szerepet játszik a munkafolyamatban.

 

A felvezető nyilak itt jóval hangsúlyosabbak, mint a másik alkalmazásban, igény esetén, a grafika jobb láthatósága érdekében akár el is rejthetők.

Mint írtam korábban a SurvX rengeteg terepi programrészt és megoldást tartalmaz, tényleg megdöbbentően sokat. Jelenleg, az általam próbálgatott verzióban minden szolgáltatás elérhető volt. Hogy aztán a gyártó kívánja-e ezek egy részét fizetőssé tenni, arról nem tudok nyilatkozni. Első blikkre, - ismerve a RUIDE eddig piackezelési szemléletét - azt mondanám, hogy nem. Akkor pedig egy verhetetlen terepi vezérlőszoftver rendszer születésének lehetünk tanúi.

Összességében mit lehet elmondani az itt bemutatott szoftverekről?

Először is, mindkettő kész terméknek tekinthető, a mindennapos hazai és külföldi munkavégzésre alkalmas kiépítésben.

Természetesen, mindkettő mögött dübörög még a fejlesztés, tehát verziófrissítésekre az elején még számítanunk kell.

Mindkét szoftver áttekinthetősége, kezelhetősége, konfigurálhatósága magával ragadó. Azt kell mondanom, az alkalmazások válaszideje, így az eszközhasználat gyorsasága ráver a Windows Mobile platformon megszokottaknál.

További részleteket, árat a forgalmazók tudnak majd mondani, akiknek ezúton is köszönöm a lehetőséget a tesztelésre.
Stonex CUBE-A: Geotools Europe GNSS Kft.
Ruide SurvX: ForGeo Bt.

 

Néhány fénykép és képernyőkép:

bottom of page