Ruide R2 mérőállomás
A belépő szintű mérőállomások rétege szerintem gyártótól függetlenül, mindig is a műszerpiac vékony jegének minősült.
Nem csak a felhasználókat teszik próbára, hanem a konstruktőreiket is.
Mi lehet az a programozottság, ami egy „entry-level” műszerben még helyet kell, hogy kapjon, a megcélzott piac vajon milyen logika mentén halad terepi munkavégzése során?
Milyen legyen az interfész, mennyire „érezze jól magát” a műszer kezelője?
(Emlékszünk még pl. a Leica 2003 tájékán megjelenő TC300/400-as szériáira? Azok az eszközök olyan szinten képviselték a „belépő kategóriát”, hogy még csak teljes billentyűzetük sem volt…mintha a gyors és könnyű adatbevitelnek is egyfajta fizetős szolgáltatásnak kellett volna lennie.)
Persze, mondhatjuk, hogy a belépő műszerek mára tényleg kis befektetést igényelnek, mára elsősorban alsó geodéziára, építőiparra, egyszerűbb mérések végrehajtására vannak kitenyésztve. Ha viszont innen nézzük, pont emiatt kellene jól eltalálni kezelhetőségüket, hogy ne csak a feladat legyen egyszerű, hanem a megoldása is!
Erre tett kísérletet a kínai RUIDE és – egy-két apróságtól eltekintve – egész jól meg is ugrotta a feladatot.
Az R2 sorozat igazából két tagból áll. A sima R2-ből és az R2 Pro-ból.
Mindkettő 2”-es(!!!), ám a Pro változat 400 m helyett 800 m-ig mér távolságot prizma nélkül, illetve fel van cicomázva kitűző fénnyel is.
Én a ForGeo Kft.-től az előbbit kaptam meg.
A műszer távcsövét tekintve erősen Topcon fajtajelleget mutat. Képe ennek megfelelően kristálytiszta, szürkületben megvilágítható szálkereszttel.
A mérőállomás klasszikus kötőcsavaros kialakítású és a gyártó RiS, illetve RCS családjaitól eltérően, hiányzik róla a gyors mérés gomb.
Billentyűzete ujjbegy szúrós kivitelű, egyébként teljes, alfanumerikus. Sajnos, nem háttér világítható.
Hiányzik róla a manapság már minden műszernél megszokott és elvárt „*” (csillag) funkciógomb.
Általában itt szokás váltani a P és NP távmérési mód, a prizmák típusa között, itt kapcsolható ki/be a lézervetítő, a kompenzátor, illetve a pointer, stb.
Nos, ezek nagy részére a RUIDE külön gombokat dedikált az R2-nél. Így például a prizmás távmérést a MSR1, a prizma nélkülit az MSR2 megnyomásával indíthatjuk. Ez vegyes használatukkor, valóban gyorsítja és egyszerűsíti a mérést!
A szabadon definiálható prizmák elérése szintén saját billentyűt kapott. Igazából ez a fajta „minden funkció egy gombnyomással” elérhető attitűd jellemzi az egész műszert...és ez nagyon is szimpatikussá teszi!
A programok is csoportokba rendezve egy-egy billentyűre vannak kiosztva, pl.: álláspont meghatározások, kitűzések, külpontosságok, adatkezelési műveletek, stb.
Egyébként a gyártó két saját magunk által felprogramozható USER gombot is biztosít. A műszeren érződik, hogy tervezői tényleg igyekeztek minél jobban leegyszerűsíteni annak kezelését.
Minden funkció persze nem kaphatott külön gombot, így nekem eltartott egy ideig, míg pl.: a billentyűhang állítást, lézervetítő és pointer kapcsolót az e-libellánál megtaláltam, a kijelző világítás billentyűt megnyomva.
A műszer képernyője kontrasztos, jól áttekinthető. Az egyes programok mellett magyarázó ábrácskák is megjelennek.
Az ATMOSense érzékelőnek köszönhetően, az R2 méri a hőmérsékletet és légnyomást, illetve ezekből folyamatosan számolja a PPM-t és javítja észleléseinket.
Az adatátvitelre három lehetőség kínálkozik: SD-kártya használat, miniUSB és RS232 kábeles.
Ez utóbbihoz a gyártó CD-n drivert is mellékel. A kiolvasás desktop oldali eszköze a RUIDE RTS Transfer nevű alkalmazás, mely az adatcserét követően, akár DXF-be is konvertálni képes a mérési eredményeket.
A felhasznált anyagok minősége jó, az egész műszer kompaktságot és „üthető-vágható” robosztusságot sugall – ami az egyik megcélzott piaci szegmensben, az építőiparban bizony nem hátrány.
Saját kis mérőpályámon elvégeztem a szokásos mérési rutinomat. Sajnos, a hátrametszés program nem ad lehetőséget a megmért adatokkal való iterálásra, így vagy elfogadjuk a maradék ellentmondásokat, vagy kezdjük elölről. Ha az előbbit választjuk, álláspontunk tájékozása is megtörténik, az általunk kijelölt, meghatározásba bevont irány valamelyikére.
A felmérés és kitűzés jó ütemben végezhető, egyrészt a gyors távmérőnek, másrészt a valóban egyszerű kezelhetőségnek köszönhetően. Az alapprogramok mellett, a mérőállomás besorolásához képest elég szép számmal kapunk még alkalmazásokat. Visszaköszönnek a jól ismert COGO-k a területszámítástól, a referenciavonalig.
Ezek mellett megemlíteném az úttervezés modult, melyben vízszintes és magassági vonalvezetést tudunk kézzel bevinni, illetve kitűzni.
Az mérőállomás energia ellátásra nem lehet panasz. A két 3.000 mAH-s Li-ion akku 16-17 órát is elketyeg. Érdekes, hogy az egy-egy akkuhoz egy-egy akkufedél is jár, szóval a „tárcserénél” nem kell feltétlen kiszedni a tartóból a telepet, egyszerűen közvetlenül betehető a másik a helyére, az akkukamrába.
A RUIDE R2 kezelése végtelenül egyszerű és szerethető. Igazi, egész napon át hajtható igásló.
Bizonyos tulajdonságai alapján akár középkategóriásnak is nevezhetném, ám más megoldásaiban mégis megmarad a belépőszintnél. Az mondjuk elvitathatatlan, hogy néhány éve még a szakma is mást értett ezeken a kategóriákon – melyek határai kezdenek összemosódni!
Mai RTK GNSS használatban elkényelmesedett világunkban, szeretnénk mindent műholdas vevőkkel megoldani. Ez a technológia fejlődésének köszönhetően, a feladatok nagy részénél működik is.
A RUIDE R2 arra a gyakori nekem szegezett support kérdésre a válasz, hogy „Több, mint 40 perce állok itt és nem jön a FIX, csak lebeg. Mit csináljak?”
Az R2 pontosan az a ritkábban használt, kis befektetést igénylő back-up megoldás, amit első 10 perc RTK „lebegés” után kell elővenni a csomagtartóból és máris áthidalható vele a kitakarás/mobilnet kiesés/CORS lefedettséggel járó terepi probléma.
<700.000 Ft nettóért pedig tényleg ott is lehet a helye a csomagtartóban!
Végezetül ezúton köszönöm meg a tesztlehetőséget a ForGeo Kft.-nek és Forgó Zoltán Úrnak.
