Drónok háborúja: Aibotix X6
Nos, most persze felmerülhet a következő kérdés: hogy kerül egy "robotrepülős" cikk a GPS-t akarok! digitális hasábjaira.
A válasz nagyon egyszerű: egyrészt ezek a rendszerek is alkalmaznak GPS megoldást. Másrészt úgy gondolom, ez a technológia egyre inkább magára vonja hazai szakma figyelmét!
Akkor miért ne szülessen ebből is egy jó kis cikksorozat!
Mi is az a drón? Hogyan nevezik még?
A kifejezés az angol eredeti drone, azaz méh (hereméh) szóból származik. Szoktak még rá UAS (Unmanned Aerial System - Ember v. Pilóta nélküli Légi Rendszer), UAV (Unmanned Aerial Vehicle - Ember vagy Pilóta Nélküli Légi Jármű), illetve a - magyar szaknyelvben terjedő - PNR (Pilóta Nélküli Robotrepülők) rövidítésekkel is hivatkozni.
A drón ötlete a '60-as évekből származik, a fejlesztés célja –mint majd’ minden technológiai újításnak- hadijellegű volt: felderítés, tüzérségi tűz helyesbítés, rádiózavarás, rádióátjátszás, sőt csapásmérés.
Egyébként a drónok nem összekeverendők a harci robotokkal, ahol is maguk a repülőeszközök számítanak fegyvernek, azaz intelligensen megkeresik a célt, majd annak elpusztításakor maguk is megsemmisülnek.
Maradjunk abban, hogy a polgári alkalmazása ennél békésebb célú lenne: légifelvételezés, szkennelés, szerkezetinspekció, stb.
A feltételes mód nem véletlen: jelenleg hazánkban az UAV-kra nem húzható rá igazán egyik légügyi szabályozás sem. Kategóriája egyértelműen új jogalkotást igényel, mely a polgári oldalról már kialakítás alatt áll. A jelenlegi szabályozásokat egyébként az NKH LH (Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala) honlapján lehet fellelni (http://www.nkh.hu/Repules/jogszabaly/Lapok/default.aspx)!
Nem szabad elfeledkezni továbbá a légi távérzékeléskor betartandó jogszabályokról sem! Egyrészt minden levegőből készített távérzékelt adatot minősítési eljárás céljából a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek meg kell küldeni. Másrészt, ha a felmérés részben vagy egészben közpénzből valósult meg, az eredményterméket át kell adni földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek.
No, de ennek a cikknek célja a drónnak, mint műszaki bigyónak a bemutatása!
A drónoknak alapvetően két típusát különböztetjük meg: a merevszárnyúak és a kopterjellegűek.
Itt, ebben a cikkben egy kopterjellegűről esik szó, nevezetesen a Leica Aibotix X6-ról.
A gép típusjelölésében szereplő "hatos" szám a rotorok számára utal, a rendszer ugyanis egy hexakopter. Ezekkel emelkedési sebessége 8 m/s, végsebessége 60km/h.
A hat rotor nagyfokú stabilitást biztosít, sőt egy meghibásodása esetén a jármű még repképes marad. Ám a sok rotoros meghajtásnak ára is van: a jelentős energiafogyasztás.
Így a levegőben tartózkodása –függően a cipelt terhétől– fele, vagy akár egyharmada is lehet, mint merevszárnyú társainak.
Azonban a kopterjellegnek köszönhetően az Aibotix képes függeszkedésre, függőleges tengelyű magasságváltoztatásra, pozíciótartásra.
Felszállása épp’ a függőleges emelkedési képességének hála nem igényel biztonsági zónát, illetve csak akkorát, amekkora maga a gép teljes átmérője.
Maximális repülési magassága elképesztő: 3.900m.
Reptethető „szabadon”, azaz folyamatos távirányítással, vagy egy adott, előre definiált repülési terv mentén. Ez utóbb tervezéséhez az un. AiProFlight szoftver használatos.
A „Coming home” („Térj haza!”) funkcióval, a Leica Aibotix X6 bármikor visszahívható a felszállási helyére.
Kamera felfüggesztése automatikusan kompenzálja jármű billegését, így biztosítva stabil és elmosódás-mentes felvételeket. A repülés közben a kamera tengelye függőleges állapotból, vízszintessé fordítható ki. Ezzel a funkcióval lényegében odarepülve egy objektumhoz, függeszkedve annak oldaláról is képes vizsgálatokat végezni.
Videokamera alkalmazása esetén a rendszer folyamatos képet biztosíthat a földi vezérlésnek. A felhasználó egy speciális videoszemüvegen keresztül akár azt láthatja közvetlenül, amit a drón „lát”, mintha a felhasználó repülne a terep felett, vagy végezne inspekciót objektumok mentén.
A jármű anyaga szénszálas, így az 1 méteres átmérőjű és majdnem 0.5 méter magas szerkezet súlya nem éri el a 2.5 kg-ot.
Szellemes megoldás a rotorok körkörös védelme, mely kisebb ütközések esetén, megvédi a hajtóműveket.
Ez nagyon hasznos lehet mikor inspekciós méréskor, függeszkedés közben egy erősebb szélroham nekiveri az Aibotixet az ellenőrzendő objektumnak!
Szenzorként, kb. 2.5kg teherig magával tud vinni gázérzékelőt, hő,- és multispektrális kamerát, sőt LIDAR szkennert is. (Ez utóbbi a Velodyne HDL-32E, mely a műszaki lapja szerint 700.000 pontot tud másodpercenként, kevesebb, mint 2 kg és a hatótávolsága 80-100m.)
Azonban, ahogy azt korábban említettem a hordozott rendszerelemek súlya nagyban befolyásolja a repülési időt: ez 2 kg felett negyed órára redukálódik.
Hamarosan a merevszárnyú UAV-k közül is bemutatok egyet! Frissítés: a Trimble UX5 cikk elérhető: ITT>>>
Addig is az Aibotix rendszerről az érdeklődők részletesen a gyártó hivatalos honlapján tájékozódhatnak: http://www.aibotix.com/
Rövid, animációs videó érhető el itt:
