Ruide RiS Pro képalkotó mérőállomás
Talán kevesen tudják, hogy a Topcon GPT-7000i sorozat volt az első elektro-optomechanika képalkotó mérőállomás család 2005-ben.
Talán azt még kevesebben tudják, hogy a képalkotás alapötlete ennél már jóval korábban, a Sokkia tervezőiben fogalmazódott meg először – de a tervek a fiókban végezték, megvalósításuk sajnos valahogy elmaradt.
Az igazi nagy-bada-bumm a Trimble-nél következett be, 2007-ben, mikor is elsőként megjelent a VX, mely Robot mérőállomásként nem csak (mérő)képet alkotott, szkennelt, de a távvezérlőjét böködve az irányzás és mérés a már felmért adatokat is tartalmazó, valósidejű videó stream-en valósult meg.
Ezek a funkciók köszöntek aztán szépen vissza a 2008-ban debütáló Robot Topcon IS-ben, illetve 2013-ban a Leica MS-ben is.
Azt gondolhatnánk tehát, hogy a képalkotó technológia a felső-kategóriás műszerek sajátja.
Nos, erre rácáfolt a hazánkban méltatlanul ismeretlen Pentax! Ami nagyon érdekes, hogy náluk ez a megoldás pont a dot-mátrix kijelzős, egyszerűbb mérőállomásokat szolgálja ki, méghozzá hosszú (!!!) évek óta. A kameraképet nem a grafikus LCD kijelzőn, hanem az okulár feletti pici képernyőn szemlélhetjük, a mérési adatokat tároló digitális felvételeket pedig külön olvashatjuk ki.
Akárhogy is, a mérőállomásokat támogató képalkotás már egy ideje a spájzban van.
Idén, az alig 23 éves kínai Ruide vette fel a kesztyűt a témában s ifjonci lendülettel megalkotta a RiS műszercsaládot, melynek Pro tagja már képalkotásra is alkalmas.
A hazai forgalmazó jóvoltából szinte a műszer itthoni debütálásával egy időben, kézhez is kaphattam egy példányt tesztelésre.
Mivel is kezdjük? Beszéljünk elsőként a külcsínyről!
Tetszetős, saját dizájn, tehát már nem kegyelmeséktől kis láboskában licencelt házazás.
Tapasztalataim alapján csak a South-nál sárgában köszön vissza ez a kinézet – ami nem csoda, hiszen a Ruide a South csoport tagja, 2008 óta.
A felhasznált anyagok minősége nagyon jó, ebben a feketével-szürkével ízlésesen kombinált szín összeállításban pedig, a kékes-zöld Ruide-szín sem olyan hivalkodó.
A színes érintőképernyő mérete és fényereje kiváló, a direkt erős fény kifejezetten olvashatóbbá teszi.
Az alfanumerikus billentyűzet háttér-világítható. A gombok jól vannak elhelyezve, igaz amolyan ujjbegy szurkálós fajtából valók. Ezt enyhítendő kapcsolható virtuális billentyűzet s akkor a képernyőn böködve történik az adatbevitel.
A billentyűzet része a „*” (csillag) gomb, mely a gyors funkciókat van hívatva előhozni. Érdekes, hogy a fedélzeti szoftver képernyőn is mindig szerepel egy csillag szimbólum, amire koppintva, annak funkciója teljesen azonos a valódi gombéval! A kínaiak nem bízták a véletlenre a dolgot!
A jobb oldali műszeroszlopon van egy mérés indító gomb, így sorozatos felméréskor nem kell elvennünk szemünket az okulártól, hogy a képernyőre/billentyűzetre tekintsünk, csak simán nyomogathatjuk a „triggert key”-t (illetve ahogy a gyártó hívja „Q-MEAS”-t).
A tasztatúra kétoldali, I-távcsőállásban a (kötőcsavaros) paránycsavarok jobb kézre esnek.
Stylus-ból csak egyet kapunk, ám az jó fogású, fém „markolatú” s hegye szerencsére nem az a képernyő karcolgatós fajta.
A paránycsavarok megnyugtatóan precíz, finom hajtást tesznek lehetővé.
A bal műszeroszlopon egy elhúzós-kihajtós ajtó mögött lapulnak a csatlakozók: USB (pen drive fogadásához), miniUSB (kábeles kiolvasáshoz), illetve SD-kártya slot. Mindegyik a 160.000 pontos belső memória kiolvasását, adatok beolvasását támogatja. Ennek a műszeroszlopnak átellenes oldalán található az optikai vetítő.
Máshol eldugva lelünk még egy RS232 konnektort is, de ez a szerviznek van fenntartva. Emellett a műszer Bluetooth kapcsolattal is rendelkezik.
Ha pedig alánézünk, egy fordított cilinderhez hasonló bütyköt látunk. Ezt az „ATMOSense” érzékelő, mellyel a RiS(Pro) a környezeti hőmérsékletet és légnyomást méri. Ebből aztán a mérőállomás automatikusan számítja a PPM-t.
A szép felbontású képet adó távcső szabad optikai átmérője 45 mm. Felette figyel a képalkotó kamera. Ez, noha 0.8 Mpx-es felbontásán még dolgozni kellene a gyártónak, jó fényviszonyok mellett egész jó képeket készít.
A műszer energiaellátását 3.900 mAh-s Li-Ion akkumulátor biztosítja, melyből természetesen 2 db-ot kapunk. Töltésük közvetlenül rájuk csatlakoztatott töltőcsúccsal, egyesével történik.
Most tekintsük át belbecset!
Maga a RiS Pro a műszercsalád nagyobb testvéreként 800 m-es prizma nélküli távmérési hatótávolsággal bír. Az általam legnagyobb mért hossz 720 méter volt.
A távmérési idő meglepően gyors volt, még ilyen nagy PN távolságokra is.
Természetesen, a lézer jelölőjével egy szerkezeten, falon is meg tudjuk jeleníteni, hová mutat a szálkeresztünk.
A műszer 2”-es szögmérési megbízhatóságú, így lényegében magasabb pontosságigényű munkánál is bevethető.
A RiS család fedélzeti szoftvere a gyártó egyedi fejlesztése. Az ilyeneket én mindig nagy várakozással és kalandvággyal szemlélem. Ezt is, mint bármelyiket jó móka volt fel fedezni!
Maga a logikája gyorsan átlátható, kezelése egyszerű. A mérésindító gomb, a virtuális és valódi billentyűzet egyidejű használata gyorssá teszi a vele való feladatvégzést.
A mérési ablakokban mindig három fül szerepel a képernyőn: maga a mérési adatok (Meas), az eredmények (Dat) és a grafikus felület (Grp). Az egyéb bevitt adatok, valamint a COGO számítások végeredménye is mind szemlélhetőek térképen.
Ahol a helyzet megkívánja, készíthetünk fotót is a megmért ponthoz, mely funkciót egy fényképezőgép piktogramra bökve indíthatunk el. A képernyőn ekkor a fényképen megjelenik a szálkereszt, a pontszám, kód és a koordináták. Első lépésként a mérést kell elvégezni, majd jöhet a fényképkészítés.
A képeket, csak úgy, mint a nyers mérési adatokat, a koordinátákat később is visszanézhetjük az adat menüben.
A képalkotás egyébként a kitűzést is segíti: az élő képen egy piros csík mutatja merre fordítsuk a műszert vízszintes irányba. Mikor a csík elfogy és csak egy „pálca” marad, akkor kitűzendő pont irányába néz a mérőállomásunk. Ha a „hagyományos” útját választjuk a kitűzési procedúrának, akkor sincs okunk panaszra: a sima grafikus képernyő is jól áttekinthetőre sikerült.
Persze, végigcsináltam a GeoEdu-s oktatás programját a Ruide RiS Pro-val a kihelyezett célpontokra.
A szabadálláspont koordinátái 2 mm-re visszahozták a kiinduló adatokat.
Kódolással mód van vonalhúzásra is. Igen egyszerűen legördülő menüből választhatjuk ki, hogy melyik ponthoz kötjük az éppen mérendő pontunkat. Ha nem választunk ilyet, azaz a mező üres marad, a mérés pontszerű lesz, tehát nem történik vonalhúzás.
A RiS Pro programja sok egyéb nyalánkságot is tartalmaz: oszlop tengelypontjának meghatározását, terület,- térfogat számítást, metszéseket, útkitűzéshez vízszintes,- és magassági vonalvezetés tervezését, stb.
Elég sok funkciót tartalmazó kalibrációs menüt is kapunk a műszerhez, melyekkel az eszköz otthon, házilag is beszabályozható.
Hogy milyen magának a fedélzeti szoftvernek a kinézete? Nos, nekem kicsit Windows 3.1.
Szó se róla mindent hoz, amit színesben tőle elvárunk, de manapság kezdünk hozzászokni, hogy attól mert valami funkcionálisan jó, még lehet akár szép is.
A munka végeztével a mérési adatokat, koordinátákat kiírhatjuk belső memóriába, vagy a fent leírt médiákra. Érdekes módon a szokásos TXT és a DXF mellett a (Topcon) GTS7 és a (Sokkia) SDR33 formátum választható még ki. Ezeket aztán simán megeszi a Topcon/Spectrum Link/Tools irodai szoftver.
Persze, annak sem kell megijedni, akiknél ezek a programok nincsenek kéznél! A gyártó nem engedi el a kezünket: a műszer saját „job” fájlját, saját, díjmentes irodai szoftverében is megnyithatjuk. Ebben is szemlélhetők a mérések, koordináták, rajzok és elérhetőek azok a kiírási lehetőségek, amik a fedélzeti alkalmazásban.
Akár a műszerben nézünk rá, akár kiolvassuk a méréskor rögzített JPG-ket, azt kell látnunk, hogy nem magára a képekre írja rá a mérőállomás a pozíció adatokat. Azonos fájlnévvel generál ugyanis egy XML fájlt, amiben ezeket tárolja.
Egy másik irodai program segítségével, automatikusan egyesíthetjük a képi és mért információkat. Ezt követően látszik a felvételeken, hogy mit mértünk és hová.
Hogyan jellemezném röviden, összefoglalva a Ruide RiS Pro-t?
A vas tökéletesen sikerült, minden adott egy időtálló közép-felső kategóriás mérőállomás státuszhoz.
Ha egyelőre úgy tekintünk a képalkotásra, mint kiegészítő, terepi dokumentálhatóságot segítő, illetve a kitűzést vizuálisan támogató funkcióra, akkor a kamera kicsi CCD felbontása elfogadható (bár ezt érdemes lenne mielőbb feltornászni).
A teljesen saját szoftver mindent kínál, amire egy geodétának szüksége van. Mivel látszik, hogy a Ruide gőzerővel fejleszt, lesznek itt még kellemes meglepetések. A díjmentes frissítésekkel a terepi alkalmazás sokáig up-to-date marad s talán kinézetén is csiszolnak még a kedvemért.
Ha pedig mindehhez hozzávesszük <1 milliós nettó bevezető árát, mindenképpen figyelemre méltó műszerkonfigurációt kapunk.
S mivel a képalkotással, mint piaci tünettel kezdtem, hadd zárjam is azzal!
A kínaiak nem először lepik meg a műszervilágot gyors és egyre jobb minőségű fejlesztésekkel. Ha tehát úgy döntenek, hogy a képalkotás jó móka, akkor nagyon hamarosan, nagyon jó áron beviszik ezt a technológiát abba a piaci szegmensbe, ahol otthonosan mozognak. Ez pedig kiváló előnnyé és eladási érvvé válthat a hasonló eszközkategóriákkal, sőt a magasabbakban is mozgó versenytársakkal szemben is.
Végezetül ezúton szeretném megköszönni a ForGeo Bt.-nek és Forgó Zoltánnak a lehetőséget az eszköz kipróbálására.
Képgaléria:
