FORGEO E-100 ORION és Oukitel WP6
A következő leírás egy E-100-t mutat be.
Persze, ez az elnevezés ne zavarjon össze senkit!
Nem egy Panzerkampfwagen tank prototípust kaptam kölcsön a
FORGEO Kft.-től, hanem portfóliójuk legfrissebb darabját, a saját márkanévvel címkézett E-100 ORION RTK GNSS vevőt.
Maga a műszercsomag helyes, kisméretű hátizsákszerű hordtáskában érkezett. A mérőrendszerhez egy Oukitel WP6 phablet tartozott.
Erre a vezérlőre már azóta kíváncsi voltam, hogy megjelent itthon a forgalmazó kínálatában. Nagyon bejött, de erről majd kicsit később!
Kézbe véve az E-100 fejezetet, az jutott eszembe, hogy a gyártók tényleg sportot űznek abból, hogy kié a legkisebb, legdizájnosabb vevő!
Nem egészen 15 cm átmérőjével és mindössze 900 grammjával ez a műszer is simán beszállhatna ebbe a versenybe.
A sárga-fehér műszerházat szép letisztult formavilág jellemzi. Elején a FORGEO felírat az egyedi, hazai megrendelésre történő gyártást sugallja.
A homlokpanel négy színes információs LED-et tartalmaz: műholdhelyzet, adatkapcsolat, BT, akkuállapot.
Ezek alatt, a vevő alján találjuk a bekapcsoló gombot.
Ha már megfordítottuk a vevőt, szemlélődjünk körbe, mi van itt!
Lepattintva a fedelét, feltűnik a 4G modem microSIM kártya helye. Ezzel átellenesen a gumifülek alatt feltűnik egy 5-tűs LEMO konnektor, ahová külső rádió, vagy energiaellátás csatlakoztatható. A másik gumizáró alatt egy USB-C csatlakozó van. Ezen keresztül tölthető az E-100 integrált, 6.800 mAh-s telepe.
Nézzük, milyen belbecsre számíthatunk a FORGEO E-100 ORION esetében!
Természetesen, a kor kihívásainak megfelelően, mindenféle földrajzi- és jelvételi korlátozásoktól mentes működésre.
Multi-konstellációs eszköz, azaz bármely felettünk jelenleg működő navigációs műholdrendszer holdjait követni képes. Ezeket egészíti ki az ATLAS korrekciós rendszer jeleinek vételi lehetősége.
Úgy gondolom, hiba lenne lekicsinyelni a magyar Geodétákat azzal, hogy „úgysem jutnak ki külföldre dolgozni”, így az E-100 – Hemisphere P20 board-jának köszönhetően – igenis teret enged az expedíciós lehetőségeknek.
Márpedig, ha valaki akart már a Világ túl felén helyi SIM kártyát vásárolni munkájához úgy, hogy a közös nyelv a mutogatás volt, az bepárásodott szemmel gondol az olyan RTK korrekciós megoldásokra, melyek az égből jönnek és nem függnek a helyi mobilnet és CORS szolgáltatótól (már, ha az utóbbi egyáltalán létezik)!
Persze, az ATLAS jelvételnek nem csak ebben a „konstellációban” (hehehe) van jelentősége.
Az E-100-nál is visszaköszön az aRTK.
Ez arra hivatott, hogy földi korrekciós szolgáltatás használata esetén, annak megszakadását követően még
20 percig „tartsa” a FIX-et. Ha ez idő alatt visszatér a mobilnet, a vevőnk visszaáll annak vételére.
Ez a megoldás természetesen nem váltja ki pl. a helyi CORS és mobilnet szolgáltatás használatát, azaz RTK vevőnknek onnan inicializáltnak kell lennie, viszont ha az megvan, az aRTK nagyon sokszor segíthet a szolgáltatások ingadozásakor. Ami meg a legjobb az egészben, hogy ráadásul teljesen ingyenes, kapjuk a vevővel.
A Felhasználó egyébként nem különösebben érzékeli ezeket a módszer váltásokat, annyi, hogy a szoftver fejlécében a „FIX” helyett az „aRTKFIX” felirat jelenik meg.
No, de beszéljünk kicsit kicsiny szakmánk egyik roppant neuralgikus pontjáról, a GNSS vevő dőlésérzékeléséről.
Örömmel jelenthetem, hogy az ORION IMU-val is fel van szerelve. Ennek köszönhetően alkalmas dőlésérzékelésre, sőt dőléskompenzálásra is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 60° dőlésig javítja, ha csámpásan tartjuk a botot.
Gondolom, ennek terepi előnyeit nem kell különösebben részletezni: épületsarkok, mélyen lévő átereszek, nehezen vagy biztonságosan nem megközelíthető helyek ferde rúdtartással történő hatékony megmérésére igazán kiválóan.
Könnyű egyébként hozzászokni a jóhoz, nagyban meggyorsíthatja a terepi munkavégzést.
A tesztek során, tulajdonképpen a vevő indításait és inicializálásait követően azonnal, folyamatosan és hiba nélkül működött a kompenzáció, a rovert menet közben tai-chi mozdulatokkal lengetni és kalibrálgatni egyáltalán nem kellett.
Még úgy sem, hogy először direkt nem ebben az észlelési módban dolgoztam a vevővel, csak később kapcsoltam be a funkciót.
Ezek szerint az IMU „normál” vertikális bottartást igénylő mérési módszernél is be van kapcsolva és „figyel”, mert a módszerváltás nem járt problémával. Alaposan be kellett döntenem a cuccot, hogy a zöld virtuális mérésindító gomb pirosra váltson – jelezve, hogy marhaságot művelek. Visszabillentve ésszerű tartásra, a gomb is visszazöldült. Ez kifejezetten meggyőző volt az IMU képességeit illetően.
Picit még hadd térjek vissza a vevő navigációs műholdrendszer jelvételi képességére. Ahogy egyre inkább elérhetőek a négyes konstellációs műszerek, egyre inkább nem lesz mindegy, hogy a két újabb műholdrendszer hányadik generációs műholdjeleit veszik! Megnyugtatásul: az ORION E-100 érti pl. a B3 BeiDou holdakat, illetve az Galileo-s E6-okat is.
A tesztek során természetesen a GeodétaNET valós idejű korrekcióit használtam.
Döbbenetes, hogy mennyire zongorázható a különbség a hagyományos megoldásokkal szemben.
Gyorsabb inicializálás, olyan erdős-bozótos helyeken is FIX, ahová tényleg csak azért másztam be, hogy a műszernek rossz legyen. Ezt saját bőrömön megtapasztalva nagyon remélem, hogy vagy az állami CORS szolgáltatás jut el nagyon hamarosan erre a szintre, vagy a korszerű(bb) magán megoldás(sok)nak engednek nagyobb felhasználási teret a szakmánkon belül.
Mit mondjak még a FORGEO ORION fejezetről? Persze, van benne statikus mérés rögzítéséhez még egy 8 GB-os SSD memória, aminek WebUI-ját WiFi-n keresztül piszkálhatjuk.
Térjünk akkor át a vezérlésre, illetve a hozzá kapott terepi számítógépre.
Ahogy mondtam, a műszercsomag egy Oukitel WP6 phablettel érkezett. A phablet kifejezés egy angol szófacsarás a phone és a tablet közötti átmenetre utal, ami egyébként nagyon jól jellemzi a W6P-t: képátmérője 6.30″.
Igazi terepre való kezelőegység, mellyel kalapács híján szeget is leüthetünk. Legalábbis ezt az érzést kelti ütésálló fém házazása. Tényleg brutálisra sikeredett.
Zord külseje egyébként nagyon kihegyezett belsőt takar.
8 magos processzor, 6 GB RAM, 128 GB ROM, ami még ugyanennyivel microSD kártya segítségével tovább tuningolható. Dual-SIM, integrált 1-frekvenciás GPS/GLO/GAL/BDS GNSS, számtalan szenzor (iránytű, barométer, stb.).
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy mit lehet kihozni egy 13 Mpx-es vezérlő kamerából a képalkotás, pontfelhő generálás terén….nos, biztos vagyok benne, hogy a WP6 48 MPx-es (!!!) hátlapi AI kamerájával, egészen elképesztő dolgokat lehet művelni ebben a sportágban. Ezúttal nem mentem bele a földi digitális fotogrammetriába, de tervezem, hogy kipróbálom ezzel az eszközzel is.
A phablet energiaellátását egy 10.000 mAh-s belső akkumulátor szolgáltatja. Ez 25 órányi folyamatos munkát, illetve 30 napnyi készenléti időt biztosít.
A WP6 operációs rendszere Android 9. Ezen gond és szinte válaszidők nélkül fut a SurPAD 4.0 vezérlő szoftver.
Nem kell pánikba esni, ez a program a beköszönő képernyőn kívül lényegében teljes egészében a már itt is többször bemutatott SurvX alkalmazás.
Sosem rejtettem véka alá, hogy a SurvX, izé… a SurPAD benne van nálam az első három terepi kezelőben. Szóval most használhatnék rá olyan divatos behívó szavakat, hogy intuitív, vagy innovatív, de nem teszem. Egyszerűen csak a saját véleményem szerint tud mindent, amire egy gyakorló Geodétának szüksége van.
Alaposan meg van tűzdelve COGO funkcióval, amik értelmezését leírással és móriczka-ábrákkal is szemlélteti.
A pontmérés mellett választhatunk számos alakzat közül (pl.: kör, négyszög), de mérhetünk vonalszakaszokat, polyline-okat és poligonokat is. Ha valamit elfelejtettünk meghúzni, simán átléphetünk a CAD funkcióba.
A SurPAD-nek van ugyanis egy kiváló rajzolós, méregetős grafikus CAD alprogramja is, aminek 3D nézetében már az évekkel ezelőtti megjelenésekor is mód volt térben megjelenteni, forgatni a rajzi tartalmat. Ez tényleg nem újdonság….már ami a RUIDE háza táját illeti.
A Galériába feltett képek magukért beszélnek. Felmerülhet, hogy a virtuális mérésgomb, miért van mindig máshol a kijelzőn. A válasz egyszerű: munka közben szabadon pakolható a képernyőn, hogy a legkevésbé legyen útban.
Ezúttal szántam kis időt a kiolvasásokra is.
A beégetett listaszerű és rajzi formátumok mellett természetesen, mi magunknak is összeállíthatunk saját szöveges fájlokat. A KML/KMZ kiváló vizuális tájékoztatás lehet a megrendelőknek, amit akár egyből a terepről e-mailen is megküldhetünk nekik.
De JPG képként kiírhatóak a pontokhoz kapcsolt vázlatok, feljegyzések, fényképek, amit mérés során a Fotó&Vázlat funkcióval pontleírásként készítettünk. Ha pedig gyorsan és elegánsan akarunk mérési jegyzőkönyvet gyártani, arra is van lehetőség, HTML formátumban.
Azt hiszem, ennyi volt, amit hirtelenjében a FORGEO ORION E-100 és Oukitel WP6 műszer konfigurációról eszembe jutott.
Hogyan is foglaljam össze?
Tetszetős és terepen nagyon könnyen használható mérőrendszer…ezt a kis tömegre, méretre és hardver, valamint SurPAD szoftver adta lehetőségekre egyaránt értem.
Néhány éve azt jósoltam, hogy nagyot változnak majd a piaci erőviszonyok, ha a kínaiak elkezdenek profi GNSS cuccokat gyártani, ráadásul a korábban drágának és rakétatechnológiának kikiáltott IMU-val, a náluk megszokott kedvező árakon.
Hát, ez látszik igazolódni az E-100-assal is, hiszen válasszunk is hozzá bármilyen vezérlőt a forgalmazó portfóliójából, a másfél millió nettót az összár akkor sem éri el.
Ezúton szeretném megköszönni Forgó Zoltán Úrnak és a FORGEO Kft.-nek, hogy a műszer konfigurációt kipróbálásra biztosították számomra.
Galéria:
