top of page

HiTarget Qbox20 GIS GNSS vevő

Qbox20_elokep-removebg-preview.png

Mielőtt belevágnánk mai cikkünkbe, mindenképpen érdemes tisztáznunk pár apróságot.
Léteznek a piacon geodéziai, avagy geodéziai célú GNSS készülékek, illetve geodéziai nagyságrendű pozíciót biztosító GPS/GNSS vevők.

Az előbbiek természetesen a nagy(obb)pontosságigényű földmérési munkáknál használatos célműszerek.

Most azonban a második csoportról lesz szó. Ez az elsősorban GIS adatgyűjtésre kitenyésztett eszközök köre, melyeket a térinformatikai szakemberek különböző méteres, vagy szub-méteres megbízhatósági igényű feladataikban alkalmaztak, alkalmaznak.


 

Ám a gyártók ezt a műszerkategóriát is  - a szakági határvonalak elmosódásának, a feladatok növekvő pontossági igényeinek és a hardverköltségek rohamos csökkenésének köszönhetően -  egyre inkább képessé teszik a centiméteres megbízhatóságra.


Szeretném jelezni, hogy ebben az önkényes fejtegetésben a hangsúlyt kifejezetten a terepi kézi adatgyűjtőkre helyeztem, hiszen a geodéziai megbízhatóság mára pl. a drónok, precíziós mezőgazdasági eszközök, önvezető járművek sajátja is.


Sajnos be kell ismerni, hogy a geodéziai pontosság manapság már nem csak a Geodézia privilégiuma. Ez persze magával hozza azt is, hogy előbb-utóbb saját szakmánk Világban elfoglalt szerepét is újra kell definiálnunk.

No, de kanyarodjunk vissza a kézi terepi adatgyűjtők történetéhez!

Mivel ezek a jellemzően egy-frekvenciás, eleinte csak NAVSTAR, majd később több konstellációs térinformatikai adatgyűjtő GPS-ek kézi (handheld) eszközök voltak  - és az ezeket használó szakágaknak tökéletesen megfelel a mai napig ez a kialakítás - , a fejlesztésük is elsősorban ebbe az irányba haladt tovább.


Az egy-frekvenciás térinformatikai GPS-ek felhasználói eleinte az ingyenes WAAS/EGNOS (kb. 1-2 méter), vagy a fizetős OMNI-STAR-os (szub-méter) műholdas korrekciók vételére hagyatkoztak pozíciójuk javításához.

A későbbi modellek aztán már külső telefonnal, vagy integrált modemmel alkalmassá váltak egy-frekvenciás korrekciók letöltésére mobilneten keresztül. Ezek használatához persze szükség volt a földi korrekciószolgáltatói infrastruktúra kiépülésére (pl.: hazánkban FÖMI DGPS/DGNSS MountPoint indulása), illetve az eszközökben az NTRIP kliens szoftverek fejlesztésére.


(Amiről egyébként végképp hajlamosak vagyunk elfeledkezni, hogy egy-frekvencián is létezik a RTK FIX megoldás, ha betartjuk a GPS észlelés ide vonatkozó ökölszabályait.)

Aztán ~10 évvel ezelőtt megjelentek a már két-frekvenciás vevővel és két-frekvenciás integrált antennával rendelkező kézi vevők, illetve terepi vezérlők (pl.: Stonex S7-G 2012-ben, Spectra SP20 2018-ban), majd a különböző tábla PC megoldások (pl.: South S560P 2018-ban, RUIDE N80T és Stonex S70G 2020-ban).
 

Ezeknél maga az RTK műholdas helymeghatározás módszere, feltételei (pl.: vett jelek, vett frekvenciák, korrekciók) megegyeznek a klasszikus geodéziai vevőknél használtakkal.


A GPS motorról, a jelek filterezéséről, vagy az alkalmazott antennák érzékenységről, pontosságáról lehetne vitatkozni, de az igazi probléma nem ez! Ettől még lehet centiméteres nagyságrendű megbízhatóságot biztosító vevőkként hivatkozni rájuk.


A klasszikus geodéziai észlelések pontszerű felmérést és kitűzést feltételeznek. Ehhez pedig a GNSS antenna fáziscentrumának helyzetét meg kell tudnunk „jelölni” a terepfelszínen. Mindehhez függőleges merev vetítőt használunk, ami nem más, mint az antennarúd.

A 2 méteres bot másik szerepe, hogy a fejünk felett tartsa az antennát, azaz, hogy a pontosabb pozíció meghatározás érdekében legalább mi magunk ne takarjuk ki az égboltot.
(Kivéve a 2+ méteres kollégák… ők a botot húzzák ki maguk helyett!)


A gyártók a fentieket úgy szokták orvosolni, hogy rudat és külső, 2-frekvenciás passzív antennát, valamint antennakábelt kínálnak a kézi GNSS egységhez.


Ám nem minden gyártó választotta ezt az utat a GIS és Geodézia szakágak összeegyeztetésére…és akkor végre el is érkeztünk cikkünk alanyához, a HiTarget QBox20-hoz.

Itt a feje tetejére áll az eddig bemutatott kézi GIS vevős doktrína, mivel ebben az esetben, még ha picike is, mégiscsak egy integrált GNSS fejezetről beszélünk.

 

Ez a mindössze 120 grammos, 6 x 10 x 2.5 cm méretű, két-frekvenciás, multi-konstellációs, 184 csatornás önálló vevő tényleg újraértelmezi a „tenyérnyi” kifejezést. Ha ez nem volna elég, ennek a teljes értékű műszernek cserélhető az akkumulátora (2.800 mAh), sőt saját belső LTE modemmel rendelkezik. Por- és vízállósági besorolása IP65.

A csomagban kapunk egy dokkolós töltőt, amibe egyszerűen csak bele kell állítanunk a vevőt. Egy teljes töltés kb. 3 órát vesz igénybe, amivel aztán az eszköz több, mint 8 órát dolgozik a terepen.

A műszer interfésze nincs nagyon túlbonyolítva (nem is nagyon lehetne): két LED van rajta és egy bekapcsoló gomb. Mivel alapvetően GIS vevő, ezért van rajta egy csíptető, így övre, kobakra, vagy éppen munkásmellényre erősíthető. Ha pedig antennarúd tetején szeretnénk használni, egy kehelybe kell pattintani, melynek az alja 5/8”-os csatlakozóban végződik.


Ha ezt a „kvázi geodéziai rover” kialakítást választjuk, lényeges előnye a mérőrendszernek, hogy sehol nincs benne kábel!
A Qbox20 ugyanis Bluetooth-on keresztül csatlakozik vezérlőjéhez.
Ez lehet bármilyen Android-os eszköz, melyen a gyártó már több cikkemben is bemutatott Hi-Survey alkalmazása fut. Már ha geodéziai műszerként gondolunk rá. Térinformatikai szakemberek, kifejezetten GIS adatgyűjtéshez választhatják hozzá a topoXpress szoftvert is.

Én a tesztekhez terepi vezérlőként egy HiTarget QMini5-t kaptam.

Ez azért vicces, mert ez a kézi számítógép önmagában szintén egy fenn tárgyalt egy-frekvenciás, differenciális észlelésre képes, 72 csatornás, multi-konstellációs kézi GIS vevő. Ám a műszervizsgálatban a Qbox20 kezelőegységeként vett részt, biztosítva a mobilnetet is mérőrendszerhez.


Egyébként igazán robosztus kézreálló jószág. 5.5” érintőképernyője jól szemlélhető napsütésben is. USB-C konnektorról tölthető, 5.500 mAh-s telepe 10-12 óra folyamatos munkát biztosít. Összességében mindent tud, amit egy strapabíró kézi számítógéptől elvárunk.

A HiTarget Hi-Survey Road geodéziai alkalmazást már többször bemutattam a blogon. Kiforrott, jól áttekinthető terepi program, számos hasznos és logikus funkcióval. Tekintve, hogy a Qbox20-t inkább a GIS piacra szánja a gyártója és a hazai forgalmazója, ezúttal nem mennék bele mélyebben.

A tesztet is igazából a vevő megbízhatóságának ellenőrzésére hegyeztem ki. Éppen ezért több közös ponton végeztem független észleléseket felváltva a FORGEO PULI geodéziai kontroll vevővel, a közepesnél kicsit rosszabb kitakarású helyszínen. A mérések során a valósidejű korrekciókat és a homogén pontosságot most is a CORRIGO hálózat 4-konstellációs VRS szolgáltatása biztosította.

Megmondom őszintén az eredmények kicsit felül is múlták a várakozásaimat.

Mind a vízszintes koordináta-, mind a magassági eltérések 4-5 cm-en belül maradtak, ami bármilyen geodéziai vevők összehasonlításánál elfogadható eltéréseknek mondható. Az eszköz újrainicializálása soha nem haladta meg a 30 mp-et.


A sima „roveres” mérés nagyon kényelmes, hiszen kis tömegének köszönhetően, a bot tetején nem is érződik, hogy lenne GNSS fejezet. Tény, hogyha valaki már elkényelmesedett az IMU terepi használatától, az hiányolni fogja a dőléskompenzálást a Qbox20-ból.

Ez valóban nincs benne, de újfent hangsúlyoznám, hogy alapvetően egy GIS vevőről beszélünk, mely képes a geodéziai megbízhatóságú észlelésre is.

Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az IMU lesz a következő fejlesztés ebben a szériában.

Összességében mit lehet elmondani a HiTarget Qbox20-ról?


Nagyon jópofa és előremutató fejlesztés. GIS szakági terepi adatgyűjtéskor felcsíptetve pl. ruházatra, a vezérlő telefont zsebre dugva két szabad kezet biztosít a felhasználójának.

Geodéziai oldalról megfogalmazva pedig egy olyan térinformatikai, centiméteres nagyságrendű pozíció meghatározásra képes eszköz, mely kvázi roverként alkalmazva nem igényel kábelt, egész napos hordozása nem megterhelő.


Ára is nagyon csábító lehet, hiszen maga a vevő <500.000 Ft nettó, teljes kvázi geodéziai kiépítésben, vezérlőstől, szoftverestől is csak 800.000 Ft nettó körül mozog.


Én nem vagyok közgazdasági szakember és távol álljon tőlem, hogy kéretlenül élet,- vagy üzletvezetési tanácsokat osztogassak földmérőknek gazdasági válság idején, de ennyit még back-up műszernek is megér, ami mindig, minden terepen elfér a mellényzsebben!

Legvégül nincs más, mint megköszönjem a tesztelési lehetőséget a GeoMentor Kft.-nek, illetve Varga Zoltán Úrnak.

Képgaléria:

bottom of page