Stonex S850A RTK GNSS vevő, UT30 tablettel
A hazai Stonex forgalmazó év eleje óta azzal a marketing üzenettel nyomul, hogy a „2020, a fejlesztések éve” Náluk.
Alapvetően igaza van, ám igazság szerint én nem is értem, hogy a UniStrong csoport olasz tagja miért nem osztotta el az újdonságait legalább az idei év feléig, sőt kétharmadáig.
Merthogy február közepéig kijöttek olyanokkal, mint az R80 műszer, mely 0.5” és 1”-es kiépítésű Robot mérőállomás Android vezérléssel, ami akár monitoring célokra, akár az un. OnePole TS+GPS integrált megoldásra is használható.
De idei a vadiúj S700A RTK GNSS, illetve a korábban már itt a blogon bemutatott S900 család megújult, IMU-s változata is.
…és persze 2020-ban mutatkozott be jelen cikkünk főszereplője is, az S850A.
Az S850A képezi egyébként a OnePole rendszer műholdas, prizma oldali részét is, de természetesen önálló GNSS roverként is megállja a helyét.
Járjuk hát körbe a Szerkesztőségbe befutó újdonságot!
A Stonex S850A egy aprócska sárga, keményfedelű dobozban érkezett. Túl sok kegyszer nem tartozik hozzá, tekintve integrált 6.900mAh-s akkumulátorral rendelkezik.
Azt figyeltem meg, hogy a GNSS vevők esetében (is), képes két szekértáborra szakadni a szakmai társadalmunk. Az egyik nem kedveli a belső akkumulátort, felvetve, hogy mi van, ha idővel ezek a telepek kezdenek veszíteni a teljesítményükből. Bezzeg a cserélhetők bármikor után rendelhetők.
A másik oldal erre azt mondja, hogy ezeknek az integrált telepeknek a kapacitása eleve a duplája a cserélhetőknek, azaz szemben azokkal, egész álló nap sem kell megállni/leállni és az akkukat cserélgetni.
Hol az igazság?
Nos, mindkét vélemény védhető és támadható. A sajátom az – függetlenül, hogy támadunk, vagy menekülünk –, hogy egy szépen gondozott Li-ion akkumulátor 4+ évet simán elketyeg. Egy töltéssel egy belső 6-8 órát, egy cserélhető 3-4-et.
A cserélhető akkuk esetén valóban beszerezhető új, ám nem egy helyen spórolnak azzal, hogy után- gyártottat vesznek – kétes eredménnyel. Olcsóbb a nem eredeti, viszont lehet, hogy csak 2 órát bír – aztán ha ügyes, idővel kinyírja az alaplapot is.
Az is tény, hogy egy integrált akku cseréje, 4 év múlva valóban szakszervizt igényelhet. Ám védelmében elmondható, hogy a teljesítményeséskor egy sima, antennarúdra rögzített, „bolti” power bankkal még sokáig tovább táplálható terepen. Ami az S850 esetében a USB-C csatlakozó miatt nem is jelent különösebb kihívást.
Node, mivel vadiúj mérőrendszerről beszélünk, korai még azon polemizálni, mi lesz ha majd évek múlva elkezd kiöregedni!
Az S850A vevő méretére és súlyára nem lehet panasz.
A felhasznált anyagok minősége kiváló.
A műszer homlokpanelén a szokásos, többszínű LED világított ikonokat (műholdhelyzet, adatátvitel, WiFi, Bluetooth) és bekapcsoló gombot találjuk. Tarkóján lelünk rá az említett USB-C konnektorra.
Alján futunk bele a TNC csatlakozóba, a nanoSIM kártya slot-ba, illetve a külső akkumulátor,- és rádió csatolására, valamint NMEA közlésre is alkalmas LEMO csatlakozóba. Ezeket mind vízhatlan lezárókupak védi.
A csatlakozók leírásával le is lőttem a poént!
Az S850A ugyanis LTE modemével hálózati RTK vevőként használható, ám emellett opcionális felszabadítható benne az URH, mellyel így több vevő alkalmazásakor rádiós bázisként (Tx) vagy roverként (Rx) is alkalmazható.
A belbecs taglalásakor meg kell említeni a statikus észlelésekkor használt 8 GB-os belső memóriát, amit WebUI-n keresztül, operációs rendszertől függetlenül, bármilyen WiFi képes, internetböngészővel rendelkező okoseszközzel elérhetünk, konfigurálási, mérésvezérlési, adatátviteli célokkal.
A Stonex S850A nevében árulkodó az „A” jelzés. A vevő ugyanis – előfizetés ellenében – alkalmas az ATLAS műholdas korrekcióvételre. Ennek használatával nem vagyunk kötve semminemű földi NTRIP szolgáltatóhoz, mégis rövid inicializálást követően a Világ bármely pontján geodéziai nagyságrendű megbízhatósággal dolgozhatunk.
Persze, a hazai CORS hálózati szolgáltatások mellett (pl.: FÖMI, GeoNET, GeodétaNET) felesleges tűnhet előfizetni rá, ám külföldi misszióknál jól jöhet ez a lehetőség. A forgalmazó egyébként most 3 hónapos díjmentes ATLAS kipróbálási lehetőséget is biztosít a vevő mellé, amit viszont szerintem érdemes kihasználni.
A vevő „A” jelölése utal továbbá az aRTK szolgáltatásra. Ez nem előfizetés függő, azaz az S850A alapszolgáltatása.
Lényege, hogy inicializálást követően, RTK korrekcióvesztés esetén (pl.: mobilnet lefedettségi probléma, vagy URH bázis kiesés) az S850 még 20 percig képes tartani a FIX megoldást. Természetesen, ha menet közben „visszajön” a földi korrekció, automatikusan visszaáll annak vételére.
Hirtelen ennyit az IP67 por- és vízállósági besorolással, valamint -30°C - +65°C között is működni képes S850 vevőről.
Térjünk át egy kicsit a vezérlésre!
A UniStrong fúzióval a Stonex nem csak az ATLAS/aRTK képes arizonai HempiShere GNSS alaplapokkal járt jól, hanem a kínai gyártó extrém terepálló tableteivel is.
Márpedig ezek a katonai felhasználásra szánt eszközök GNSS vezérlőként is remekül megállják a helyüket!
Én a műszerteszthez ezúttal egy UT30-at kaptam.
Megmondom őszintén, engem ez a cucc azonnal levett a lábamról. Kifejezetten keskeny és könnyű, mégis robosztus kialakítású, 8” képátmérőjű terepi számítógép. „Rajta, csak rajta! Törhetetlen fajta!”
Mint minden ilyen, lényegében egy hatalmas, nagy fényerejű kijelző, mely néhány fizikai gombbal egészül ki.
Az Android 8 operációs rendszer a 2.2 Ghz-es procival és a 8 Gb-os RAM-mal zökkenőmentesen fut, a parancsokat szinte válaszidő nélkül, azonnal hajtja végre.
Tele van mindenféle szenzorral, melyből szerintem a földmérők számára a kompasz a fontos: az iránytű kiváló segítséget biztosít kitűzéskor.
Rendelkezik LTE modemmel, így téve duálSIM-es mérőrendszerré az S850-t, amihez természetesen Bluetooth-on keresztül csatlakozik.
Kábel nélküli adatátvitelhez ott van még a WiFi is, így „hot spot” módba kapcsolt telefonról is képes venni korrekciókat (harmadik mobilszolgáltató lehetőségként), illetve az S850 WebUI-s elérése is megoldott ilyen módon.
Futtatva rajta a Stonex saját fejlesztésű CUBE-A Android-os szoftverét kifejezetten színes, szélesvásznú terepi élményt kapunk.
Némi képet ad a sebességről, hogy az S850+UT30 kombó első bekapcsoláskor a kertben, hidegindítással 62 másodperc alatt érte el a FIX megoldást.
A vezérlő botra való rögzítéséhez pókszerű szorítót kaptam, ami gömbcsukló-szerűen forgatható, tekerhető a leginkább kézreálló pozícióba.
A CUBE-A egy folyamatos fejlesztés alatt álló, modern terepi alkalmazás.
Kihasználja az Android kínálta lehetőségeket (pl.: nagy sebességű on-line háttér térkép kezelés), illetve az alkalmazott GNSS fejezet tulajdonságait.
A Stonex S850 esetében most a dőlésérzékelésre és az E-buborék-ra gondolok.
Éppen a minap beszélgettem egy kollégámmal-barátommal erről az érzékeny témáról. Mindketten úgy láttuk némi kavarodás van szakmánkon belül a fejekben ezzel kapcsolatban.
Most megpróbálom összefoglalni egy saját tematika szerint dőlésérzékelős problémát, amit mindenki úgy implementál, ahogy akar.
I. Dőlés ÉRZÉKELÉS és E-libella/E-buborék:
Ebbe a csoportba tartoznak azok a GNSS vevők, melyek dőlésérzékelővel vannak ellátva. Ezek nem KOMPENZÁLJÁK a ferde rúdtartást, mindössze jelzik, hogy a vevő nem függőleges, emellett a kijelzőn számokkal és grafikusan (ez az utóbbi az E-libella, vagy E-buborék) mutatják meg a dőlés mértékét.
Amennyiben a funkció be van kapcsolva, tiltja is a mérést, amíg a botot nem sikerül függőlegesen tartanunk
– ez magunk közt szólva nagyon idegesítő tud lenni.
A dőlés ÉRZÉKELŐVEL rendelkező vevőkkel jellemzően végrehajtható pl. a 3 döntött antennarúd állással történő mérés.
Ezt akkor alkalmazzuk, mikor nem tudjuk a rudat függőlegesen tartani (pl.: épületsarok, aknamérés, amire jármű parkolt), ám a mérőrendszer támogatja azt, hogy megdöntsük a vevőt három irányba s a ferde észlelésekből, az antenna magasság ismeretében hátrametszéssel kiszámítja a tényleges pozíciót.
Ezt a matekot tudja a CUBE-A, a FieldGenius, a SurvX, stb.
II. Dőlés KOMPENZÁLÁS és IMU:
A dőléskompenzálás annyival tud többet a fentiekhez képest, hogy nem csak megmutatja a dőlést, hanem javítja is azt.
Ennek megfelelően nem szükséges folyton a bot függőlegességére törekednünk észleléskor.
Mikor megjelentek az első ilyen GNSS vevők, megindult a hiszti, hogy maga a dőlésérzékelés/kompenzálás milyen elven működik.
Az gyártók egyik felénél az első eszközök magnetométerrel dolgoztak, míg a barikád másik oldala szerint ezt a megoldást saját fészkében kell eltaposni.
Érvelésük szerint egy elektromos viharban, atomvillanáskor vagy egy transzformátor állomás objektumai között keletkező elektromágneses erőtér megzavarja a magnetométert, ami így hamis függőlegest ad…s gondolom mivel a geodéta már úgyis leitta a libelláról az alkoholt, analóg buborék híján bizonyára nem tudja függőlegesen tartani a botot.
Így születtek meg az IMU-n, azaz az inerciális elmozdulásmérőn alapuló kompenzátorok.
Ezek előnye, hogy jöhet az elektromos vihar, atomvillanás, császkálhatunk a transzformátor állomás elektromágneses erőterében, a rúdferdeség kompenzálva lesz s így tényleg leiható a szesz a libelláról.
Ööö…vagy mégsem?
Nos, az IMU apró hibája az, hogy – ahogy neve is mutatja – elmozduláson alapul.
Hosszabb álló helyzet esetén borul a mutatvány.
Hogy melyik gyártónál mi fér bele a tényleges kompenzációs állásidőbe, azt nem tudom, de hogy pl. a 15/2013-ban emlegetett minimum 120 másodperc egyiknél sem, azt azért simán el tudom képzelni.
Szkeptikusnak tűnök a témában?
Meglehet.
Eddig illett egy részletpontot 3 vagy 5 epochával megmérni.
Nem azért mértünk ennyit, mert a botot nem tudtuk függőlegesen tartani, hanem mert a geodézia alapja az a hitetlen tamáskodás, hogy „egy mérés nem mérés”.
Ezt lecsökkenteni pl. egyetlen másodpercre (ami 1 Hz-es hálózati mérésnél, egy epcoha) egy folyamatosan mozgást igénylő IMU miatt, az meglátásom szerint szembemegy mindennel, amit eddig tanultunk.
Zárszóként a fejtegetéshez elmondható, hogy dőléskompenzátor lehet magnetikus és IMU-s is, az elvük más, ám így vagy úgy, automatikusan javítani képesek az antennarúd ferdeséget.
Node, eltértem a tárgytól, térjünk vissza az S850-hez.
A leírtak szerint a Stonex új eszköze a I. csoportba tartozik.
Ennek megfelelően dőlésÉRZÉKELŐVEL és E-libellával bír.
Így a CUBE-A láttatja a dőlést, de nem javítja. Viszont lehetővé teszi pl. az un. épületsarok,- illetve a fentebb már leírt 3 pontos döntött mérést.
A CUBE-A-t nem kell már újra bemutatnom, igaz rendszeres újításai minden kipróbálásnál meglepnek és abszolút jó értelemben.
Sajnos, a kitűzéskori pontmentéskor a pontszámozásnál leltem benne egy bug-ot: kézzel kell növelni az új pontok számozását. Jeleztem a forgalmazónak, aki továbbította a gyártónak a feljegyzést.
Ez azonban úgy gondolom, semmit nem von le a CUBE-A profizmusából: jól használható, logikus kezelhetőségű, ugyanakkor ízléses, áttekinthető felülettel bír.
Korábban már szóba került a SureFIX. Ez a Stonex egy, a megszokottnál szigorúbb számítási módszere a ciklus többértelműség feloldására. Jelen műszerteszt során ezt is megtaláltam a CUBE-A-ben. Nagy pontosságú mérésekhez alkalmazható, de használata természetesen megnövekedett inicializálási idővel jár.
A hidegindítás sebességét már említettem. A vevő lefordítását követő újrainicializálás 4-6 mp volt.
Mit mondhatnék zárszóként a Stonex S850A+UT30 kombóról? A Képgalériában található fotók magukért beszélnek.
Igazán jól kezelhető, kis össztömegű, a szó valódi és átvitt értelmében is jól kiegyensúlyozott rovercsomag.
A terepálló tabletek és az Android előretörésével egyre inkább divat lesz a "nagyképernyős" GNSS vezérlés is. Ahogy hallom, a kedvező eszközárak miatt pedig újra vonzóak lehetnek a szolgáltató független mérőrendszerek, így a rádiós megoldások kezdik reneszánszukat élni a műszerpiacon. Ha így van, az S850A-ban felszabadítható URH még fontos alternatíva lehet.
Ezúton szeretném megköszönni Nagy Géza Úrnak és a hazai hivatalos Stonex képviseletnek, azaz az Geotools Europe GNSS Kft.-nek, hogy lehetőséget biztosított ennek a műszerrendszernek a kipróbálására.
Képgaléria:
