Rendszer-teszt: Az ATLAS és az aRTK
A következő leírás rendhagyó a maga nemében, ugyanis nem egy eszközt, hanem egy rendszert mutat be.
Természetesen, nem mehetünk el szó mellett a rendszer teszteléséhez használt Stonex S800A RTK vevő mellett, de cikkben a hangsúly az ATLAS-on és az aRTK-n lesz.
Az ATLAS egy RTK korrekciókat sugárzó, több mint 200 földi állomással rendelkező műholdrendszer. Használatával a Világ bármely pontján geodéziai megbízhatóságot érhetünk el, mindenfajta földi korrekció (GSM/NTRIP/URH) igénybevétele nélkül.
Az ATLAS-hoz kapcsolódó másik szolgáltatás az un. aRTK.
Ez azt teszi lehetővé, hogy ha egyszer már történt inicializálás a vevőnkben földi korrekciókkal, a szolgáltatás kiesése esetén akár 20 percig FIX megoldással dolgozzunk (<6-7cm) tovább. Természetesen, a földi korrekció újbóli vételével, a fázist-többértelműség feloldása újra azokra fog történni, a továbbiakban.
Ez az, amit bárki elolvashat a neten, ha szemezget kicsit a brosúrák között. A „GPS-t akarok!” Szerkesztősége azonban szeretett volna belesni a bársonyfüggöny mögé is.
Az ATLAS jelvételi lehetőség a Stonex vevők sajátja itthon. Amelyek típusjelzésében szerepel az „A” betű, az mind képes ATLAS követésre és aRTK szolgáltatásra. Ilyen az S10A és a korábban már itt bemutatott S800A is. Persze, a vezérlők szoftvereinek is ismernie kell az LBand funkciót.
Ezt a kérdést mind a 3rd party szoftverek, mind a gyártó saját fejlesztésű alkalmazása is gyorsan abszolválták.
Ennek megfelelően a FieldGenius, a SurvCE és a CUBE is alkalmas az „A” vevők kezelésére, kihasználandó az ATLAS-ban rejlő lehetőségeket.
Jómagam a tesztelést Stonex S4HII terepi vezérlőn (Windows Mobile) futó SurvCE-n és Stonex T3 (Windows10) tableten CUBE alkalmazással hajtottam végre.
A bőség zavara egyébként úgy hozta a gyártónál, hogy operációs rendszerek (Android/Windows) szerint is választhat a felhasználó – lehet variálni ízlés és fejforma szerint.
Mivel az ATLAS korrekció sugárzása globális, így először némi „súrlódást” okozott a DATUM transzformáció kérdése, a Világ ezen tektonikus lemezén.
Ezért is fontos, hogy a felhasználói szoftver ne csak „bután” az NMEA-t értelmezze, ami kijön a fejezetből, de „helyén is tudja kezelni” az információt (a szó szoros értelmében).
Az ATLAS mellett szól az is, hogy NAVSTAR+GLONASS mellett BeiDou korrekciókat is sugároz, ami a legtöbb földi szolgáltatóról egyelőre nem mondható el.
Így megvalósulhat akár a hármas konstelláció követése és korrekciós felhasználása is. A Stonex vevőkben a többlet műholdrendszerek és frekvenciák alapból fel vannak szabadítva, így ha az ATLAS fejleszt, az „A”-s vevők egyből le tudják kezelni a változást.
Node, beszéljünk a tesztről!
Több mérést végeztem, amikben belefutottam saját bénaságaimba – végül kitaláltam egy saját munkamenetet. Az itt közölt adatok már a letisztult végeredményeket szemléltetik.
Folytattam volna, mert van még egy-két jó ötletem, ám tudományoskodásom egybe esett a forgalmazó akciójával, így a megnövekedett érdeklődés miatt a nálam lévő eszközt is ki kellett csavarnia a kezeim közül.
Szóóóval, létesítettem egy kontrollpontot, környezetét tekintve közepesen kitakart helyszínen.
Ezt többször megmértem a FÖMI NTRIP hálózatából a VRS GLONASS Mountpoint-ra támaszkodva, először kontrollként egy Stonex S9III PLUS RTK vevővel, majd az S800A RTK fejezettel is.
Mindkét vevőben a mérések és rögzítések után fizikailag kikényszerítettem az újrainicializálást, úgy hogy egy „taktikai” alumínium tálcával letakartam a fejezeteket.
Meg is van a kontrollpont koordinátája.
Ezt követően váltottam az LBAND szolgáltatásra. A gyártó fél órás inicializálási időt mond…ennyi idő alatt a kijelzett középhiba értékek tényleg elérték a <10 cm értéket. Elkezdtem a tesztméréseket.
A képernyőn várva várt ~5cm/7cm Hz/V értékek azonban csak kb. 1 órányi LBAND használat után jelentek meg.
Kicsit meg is riccentem, hiszen egy órányi inicializálás már túl sok éles helyzetben.
Az igazság, mint kiderült odaát van, illetve a SurvCE középhiba kijelzésében keresendő. Azt figyeltem, meg, hogy a kijelzett értéknél a ténylegesen számított pozíció csaknem háromszor nagyobb pontosságú.
Azaz attól, hogy a mérés közben kimutatott középhiba 10-11 cm-ként jelenik meg a kijelzőn, a felmért pozíció 3-4 cm-re volt „jó” az adott pontban.
Ökölszabályként, a tesztekből leszűrt tapasztalatok alapján, azt lehet állítani, hogy a SurvCE-ben mért pont pozíció megbízhatósága legalább a duplája, a mérés közben kijelzett értéknél.
Érdekes módon, a Stonex CUBE alkalmazás esetében, ami a gyártó saját fejlesztése, ezek az értékek jobban konvergálnak egymáshoz. A CUBE is óvatos duhaj, de a kijelzett középhibák csak kb. másfélszer rosszabbak, mint a tényleges pozíciók HZ/V értékei.
A tisztán ATLAS-szal mért értékeket, illetve ellentmondásokat az alábbi táblázat tartalmazza.
5 cm-nél nagyobb eltérés a kontrollpont koordinátáitól csak egy mérésben keletkezett, ez ki van emelve.
Az aRTK szolgáltatásra is végeztem tesztet.
A gyártó leírása szerint, ezzel a módszerrel minden földi korrekció nélkül, 20 percig vagyunk képesek FIX megoldással (aRTK FIX) dolgozni, 6-7 cm megbízhatósággal, ha egyszer történt már inicializálás.
A tesztmódszerem hasonló volt a korábbihoz: meghatároztam egy kontrollpontot a FÖMI rendszeréből, NAVSTAR+GLONASS VRS streammel, legalább 3 egymástól független inicializálásból.
Ezt követően megszakítottam a kapcsolatot a földi NTRIP szolgáltatóval.
A 20 perc alatt 13 mérésrögzítést végeztem, azaz kb. 1.5 percenként egyet-egyet, az aRTK FIX megoldással. A legnagyobb eltérést az első 15 percet követő három mérés mutatja.
Azokon kívül egy kivételével, valamennyi ellentmondás 5 cm alatt maradt. 20 perc után az aRTK, másodpercre pontosan lekapcsolt s a pozíció megoldás „Stand Alone”-ra változott.
Úgy gondolom, az aRTK módszer is jól vizsgázott.
Aki egyszeri inicializálás vesztést követően 20 percig sem talál földi korrekciót terepen, jobban teszi, ha elcsomagolja az RTK-t és előkapja a jól bevált mérőállomás technológiát.
Havária jellegű korrekcióvesztés esetén is van még 20 perc fórja, hogy leverjen pár karót hátrametszéshez, azokkal szemben, akik nem ATLAS képes vevővel dolgoznak!
Összességében mit lehet elmondani az ATLAS tesztje után a szolgáltatásról?
Számomra – a kezdeti ETRS transzformációs „stresszek” után – meggyőző eredményeket produkált.
Külföldön sokat dolgozók számára szinte kötelező darab, s ha az itthoniaknak az ATLAS – a többféle hazai CORS szolgáltató mellett – úri huncutságnak is tűnhet, az aRTK nagyon hasznos kis megoldás lehet.
Végül elfilozofálgatva kicsit a műszaki fejlesztések - jogszabályi környezet "versenyén": a jogalkotó kezdheti nyálazni a tintaceruzáját! Az ATLAS nem az első fecske a korrekciósugárzó műholdrendszerek sorában s nem is az utolsó!
Az árak egyre jobban csökkenni fognak, néhány év és az égi rendszerek könnyedén alternatívái lehetnek a földi NTRIP szolgáltatóknak - hiszen az ATLAS-nál már most is kedvezőbb az egy éves előfizetés, mint pl. az éves átalány a hazai, állami CORS-nál! Idővel pedig a jogszabálynak is követnie kell az idők szavát - ha nincs műszaki-szakmai indok ellene, a versenyt csak lassítani lehet, de megállítani soha!
Úgy tájékoztattak, hogy a Stonex forgalmazó mostani akciójában az első 1 éves ATLAS csomag benne van az Stonex S800A árában, így mindenkinek van ideje kipróbálni. Meggyőződésem, nem lesz nehéz rákapni a földi korrekcióktól mentes, illetve az „örökké FIX” felmérési lehetőség ízére.Az ATLAS tesztjéhez a műszereket a Geotools Europe GNSS Kft. biztosította, amit ezúton is szeretnék megköszönni!
Néhány kép a végére:
