2024. év Karácsony előestéjén publikáltam cikket a STEC AXIS10 mérőállomásról.
Már ott is megemlítettem a Stonex R180 Robotot. Nem véletlenül, hiszen a műszerkorpusz és a vezérlőrendszer letagadhatatlanul egyezik a két eszköz esetében. Éppen ezért meglehet, hogy itt-ott óhatatlanul is összehasonlításokkal fogok élni jelen leírás során.
Mint már arról értekeztem, a Geotronics (ma: Trimble) által még a ’90-es években útjára bocsátott Robot technológia, az egy-emberes mérőállomások gyártása, fejlesztése hosszú ideig hagyományosan a „nagy gyártók” privilégiuma volt.
A Stonex 2019 júliusában jelentette meg az R80-t ebben a versenykategóriában.
A gyártó a hagyományos szervó vezérelt, Windows CE operációs rendszerű műszert elsősorban monitoring feladatokra szánta.
Erre utal a 35°/mp fordulási sebesség. Egyértelmű, hogy ez már akkor is elmaradt a „hagyományos” geodéziában használatos konkurens mérőállomások 45°/mp, 85°/mp, sőt 115°/mp sebességeitől.
Ugyanakkor a 0.5”-es szögmérési és 1 mm + 1 ppm távmérési pontosság különleges torzulásvizsgálatok elvégzésére, monitoring prizmák automatikus irányzására és folyamatos észlelésére predesztinálta a mérőrendszert.
Az R80 visszavonultatását követően, 2023 márciusában jelent meg mai alanyunk az R180. Esetében a szélső pontossággal extrém gyorsaság is együtt jár.
Nevében a szám ugyanis a 180°/mp fordulási teljesítményre utal.
Ezt a T-drive technológia teszi lehetővé, mely a hagyományos fogaskerekes kialakítás helyett hangtalan és súrlódásmentes mozgást biztosít. Ez nem csak kizárja az érintkező alkatrészek kopását, ezzel csökkentve a meghibásodás lehetőségét, de ténylegesen gyorsabb prizmakövetést és -feltalálást tesz lehetővé terepen.
Honnan olyan ismerős ez az egész? Ne legyünk álszentek, hiszen elég nehéz nem párhuzamot vonni az először 2006-ban megjelent Trimble S6 Robot MagDrive – elektromágneses levitáció elvén működő – technológiájával!
De ez ennyi idő távlatából talán elnézhető.
Ami pedig a pontosságot illeti, a Stonex R180 – az R80-hoz hasonlóan – elérhető 0.5” és 1”-es kivitelben, illetve hozza annak 1 mm + 1ppm távmérési pontosságát is.
Elmondható tehát, hogy ezekkel a paraméterekkel az R180-nal ténylegesen lefedhető a geodéziai munkák teljes spektruma, alsógeodéziától a mérnökgeodéziáig.
Az álló dobozban érkező esztétikus megjelenésű mérőállomás nem egy könnyű darab: akkuval és műszertalppal együtt meghaladja a 9 kg-ot. A felhasznált anyagok minősége kiváló, valóban robosztus jószág. Ezt támasztja alá, hogy por- és vízállósági besorolása IP65, mely kategóriájában kifejezetten jónak mondható. Sőt, speciális igény esetén IP66 besorolásban is elérhető, feltételezhetően kíméletlenebb munkakörnyezetbe. Működési hőmérséklet tartománya -20°C - +50°C között van.
I. távcsőállásban jobb kézre eső, egymás felett elhelyezett irányító csavarjai természetesen végtelenítettek és nagyon finom mozgatást tesznek lehetővé.
Köztük található egy mérés vezérlő piros gomb, mely úgy is lehetővé teszi a rögzítést, hogy elvennénk szemünket az okulártól. Emellett megnyomása rezgés-mentesebb észlelésre ad lehetőséget, mintha a tasztatúrán matatnánk.
Kijelzőből egyébként kettő is akad, mindkét távcsőállásban egy.
Sajnos, fizikai billentyűzet címén csak a bekapcsoló gombot és a hangerő szabályozókat kapjuk I. távcsőállásban a vezérlő oldalán. Ezekkel átellenesen USB és micro-USB konnektorok segítik az adatátvitelt. A kábel nélküli megoldást a Bluetooth, valamint a WiFi kapcsolat, illetve egy alaposan elrejtett, lecsavarozott gumifül alatti integrált 4G modem képviseli.
Ez utóbbi a mérési eredmények irodával való közvetlen megosztását (is) támogatja a mobilneten keresztül.
A távcső felett integrált képalkotó kamera és kitűzőfény található.
Valahol megbújik még egy hőmérséklet és légnyomásmérő egység is.
A műszer energiaellátásáról cserélhető 6 400 mAh-s Li-ion akku gondoskodik, melyből kettőt kapunk. Egy üzemideje egy töltéssel kb. 6 óra.
A Stonex R180 3 GB RAM-mal és 32 GB ROM-mal rendelkezik.
Operációs rendszere természetesen Android, melyen futó minden alkalmazás szinte válaszidő nélkül teljesíti parancsainkat. A 6” kétoldali LCD kijelzők ellenfényben is jól látszanak, élvezetes kezelést biztosítva.
Terepi szoftverként a gyártó saját fejlesztésű CUBE-A TS-GPS programja jár a mérőrendszerhez. Ez a mérőállomás fedélzeti alkalmazása, illetve ez fut a távirányítóként használt Android-os vezérlőn is.
Sajnos, e kettő adatbázisai teljesen függetlenek egymástól, így a mérőállomásban, valamint a vezérlőben létrehozott munkaterületek között – az AXIS10-hez hasonlóan – itt sincs kapcsolat, vagy átjárás.
Én a teszthez egy Stonex S55-t vezérlőt kaptam.
A 43 gombos, teljes QWERTY billentyűzetes könnyű kézi számítógép jól kézre áll, össz-méretéhez képest jókora 5.5”-os érintőképernyőjén pedig minden terepi információ jól szemlélhető, átlátható.
Persze, a Stonex portfólióban számos phablet, tablet megtalálható, így mindenki saját ízlése szerint választhat közülük.
A távvezérlő és a mérőállomás itt is automatikusan, Long Range Bluetooth-on keresztül teremt egymással kapcsolatot. Itt tennék egy személyes kis kitérőt!
Őszintén szólva, noha egyre több gyártó alkalmazza, ez számomra nem túl szimpatikus megoldás. A LR BT hatótávolságát eléggé behatároltnak, bizonytalannak érzem. Dolgoztam nagynak titulált gyártó Robotjával, ahol már a 296 m adatátviteli távolság is gondot jelentett, ugyanakkor éppen az említett AXIS10 még 360 m-en is jól teljesített a LR BT technológiával. Személy szerint a szórt spektrumú, klasszikus rádiós megoldás híve vagyok, ami 800-1000 m „prizma – műszer” távolságot is áthidalhatóvá tesz.
A műszervizsgálat során a prizmával 40-50 m-nél messzebb nem távolodtam el a mérőállomástól. Ebben a tartományban a távvezérlés kifogástalanul működött.
Egész pontosan azt figyeltem meg, hogy volt két olyan irány, amerre a műszer egyszerűen nem volt hajlandó végrehajtani a mérés parancsot. Ez azért érdekes, mert a korábban ugyanitt próbálgatott AXIS10 is kísértetiesen ugyanezt a hibajelenséget produkálta erre a két irányra.
Akkor ezt elkönyveltem bug-nak, de így már úgy tűnik valamiféle helyi rádiós zavarásba, vagy elektromágneses anomáliába futhattam bele mindkét Robottal.
A műszer mögül végezve a mérést, két dologról mindenképpen megelégedéssel kell szólnom.
Az egyik a 45 mm-es szabad optikai átmérőjű távcső kristálytiszta és nagy fényerejű képe. Ezt már az AXIS10-nél is méltattam. Ahogy ott, az okulár nem központos helyzete itt is arra enged következtetni, hogy nagyszerű japán optikával van dolgunk.
A másik a képalkotással történő mérés, melynek használhatóságára és testre szabhatóságára láthatóan nagy hangsúlyt fektetett a gyártó.
A videó stream-en megjelenő fényviszonyoknak megfelelően állítható méretű és színű, sőt villogtatható szálkereszt nagyban segíti a munkát. Mivel a kamera nem koaxiális, a mérendő aktuális távolságok függvényében kalibrálni kell a kamera és a távcső képet. Ilyenkor hagyományos módon megirányzunk egy jellegzetes részletet, majd egy finom szálkereszt eszközzel átazonosítjuk a videó képen.
Utána az irányzás és mérés a képernyőn koppintva történhet. Az így megmért részletekről képet is letárolhatunk, illetve „Fotó&Vázlat” módban a mért koordinátákat, megjegyzéseket is dokumentálhatunk a felvételekre.
Sajnos, a videó stream-en nincs lehetőség zoom-olásra, így az 5cMpx-es kamera felbontása behatárolja a felhasználhatóságot. Mindenesetre a képalkotás kiválóan alkalmazható meredek irányzásnál, a műszerfogantyú leszerelése után akár zenitmérést is végre tudunk hajtani vele, pl. prizma nélküli távmérési módban.
Prizmás módban a képernyőn a reflektorra koppintva az automatikus irányzás, illetve a prizma befogása is megvalósítható.
Kár, hogy egyelőre még a Stonex sem oldotta meg, hogy a távcsőképet átküldje a terepi vezérlőre.
(Ezt egyébként először a Trimble tette meg 2007-ben az un. VX 3D-szkenner – Robot – képalkotó mérőállomás megalkotásakor.)
A CUBE-A a vezérlő oldalon is jól teljesít. Egyértelműen látszik, hogy a gyártó nagyon ráment a OnePole-nak nevezett szolgáltatásra. Így nevezi a Stonex a Robot mérőállomás és az RTK GNSS vevő közös, integrált mérési módszerét. (Hahóóó! Az un. Integrated Surveying is Geotronics találmány, még 1998-ból!!!)
A módszer használata során a munkaterület jellegének függvényében váltogathatunk a távvezérelt Robot észlelési mód és a prizma fölé rögzített, GNSS-szel megvalósuló mérés között, illetve rögzíthetjük ezek eredményeit közös adatbázisba.
Ehhez a gyártó portfóliójából bármelyik integrált fejezetét alkalmazhatjuk.
Persze, kényelmi szempontból érdemes kisméretű és -tömegű vevőt választani. Amennyiben az RTK vevő tartalmaz IMU-t, a teljes mérőrendszer alkalmazni fogja annak dőlés kompenzátorát az észlelésekkor.
Ezen extrákon túl, a CUBE-A az alap mérőállomás és Robot funkciókkal is jól boldogul.
Áttekinthető, logikus és egyszerűen kezelhető.
Nagyon szimpatikus például, a prizma jelvesztés utáni folyamatok konfigurálhatósága.
Egy szolgáltatási listából választhatunk, mely sorainak sorrendjét szabadon állíthatjuk, illetve kapcsolhatjuk ki-be egyes tételeit. Pl.: kapcsolja be a kitűzőfényt, utána indítson egy gyors-keresést, majd ha az eredménytelen, álljon vissza a távcső az utolsó mértpontra, vagy éppen abba az utolsó pozícióba, ahol még volt vizuális kapcsolat a prizmával, stb.
Jómagam nagyon fontosnak tartom, hogy egy mérőállomás a koordináták exportján túl, általános formátumban is biztosítson lehetőséget az irodai utófeldolgozásra. A CUBE-A esetében a nyers mérési adatok kiolvasására RW5 formátumban kerülhet sor.Természetesen, ezen kívül számos formátumban történhet még adatcsere a ki/beolvasásra szánt adatok jellege szerint.
Alapvetően magukról a Robot funkciókról is csak pozitívan tudok beszámolni.
A műszer nagy fordulási sebessége a gyorsan, vagy a közelében mozgó prizma követését is lehetővé teszi. Jelvesztés esetén egy koppintással 90°-ra lehet állítani a távcső zenit szögét, majd a gyors kereséssel egy fordulással újra megtalálja a reflektort.
A befogott prizmáról pedig nem hagyja magát lefordítani: hiába próbáltam kézzel kimozdítani a célról, rugalmasan visszaállt annak optikai középpontjára.
Bug-okat nem tapasztaltam a teszt során.
Annyi, hogy az R180 a kiállítótermi pörgős-forgós funkciót nekem nem engedte elindítani.
Emellett pedig egyszer sikerült teljesen lemerítenem a mérőállomás akkuját „robotolás” közben, ami így leállt. Visszasétálva hozzá, ugyan cseréltem telepet, ám a műszer újraindítását követően az S55 már csak GNSS módban volt hajlandó dolgozni és BT-on a nem létező RTK vevőt reklamálta. Végül azt is újraindítva, manuálisan kellett a műszerhez csatlakoztatnom.
Összességében a Stonex az R180-nal és a CUBE-A alkalmazással egy igényes, jól kiforrott kész megoldást szállít, nagy hangsúlyt fektetve a Robot + RTK GNSS kooperációra. Árával a középmezőnyt célozta meg, ugyanakkor teljesítményével igencsak a felső kategóriában van a helye.
Nem maradt más hátra, mint hogy megköszönjem a Geotools Europe GNSS Kft.-nek és Nagy Géza műszaki vezető Úrnak, hogy a mérőrendszert tesztelésre a rendelkezésemre bocsátotta.
Galéria
Comments