A Robot technológia megalkotása a kilencvenes években a svéd Geotronics (ma: Trimble) műszergyártó nevéhez fűződik. Az azóta eltelt több, mint egy emberöltőnyi időben az egy-emberes mérőállomások a „nagy gyártók” privilégiumát és versenypályáját képezték.
Így ezek a mérőrendszerek mindig is a magasabb befektetést igénylő kategóriát jelentették, amik sajnos a költségérzékeny piacokon kevésbé voltak megugorhatók a szűkebb pénztárcájú felhasználók számára.
Nem csoda, hogy az alacsonyabb árú, ugyanakkor kifejezetten jó minőségű eszközeik – elsősorban a GNSS vevők, de a kis,- és középkategóriás mérőállomások – előretörésével sokan vetették vigyázó tekintetüket a kínai gyártók felé.
Évek óta reppentek fel hírek, jelentek meg videók a távol keleti fejlesztésekről, sőt nemzetközi kiállításokon is pörögtek-forogtak eszeveszetten már egy ideje.
Fizikai valójában az első kínai Robot Hazánkban a FORGEO termékpalettáján lett elérhető.
Jöjjön tehát a STEC AXIS10 sztori!
A Robot egy profi, álló hordládában érkezett. Már a kinyitása előtt feltűnik jókora tömege, ami nem csoda. Csak maga az IP65 por- és vízállósági besorolású műszer 9.3 kg-ot nyom. Ezzel talán nincs gond, hiszen Penge Borisz is megmondta, hogy „a súly a megbízhatóság jele”. (Blöff, Columbia pictures, 2000)
Az AXIS10 formailag és hardver tekintetében egy-az-egyben a 2023. márciusában, kékben megjelent Stonex R180. Amarról is már előkészületben van egy cikk!
A műszer mindkét oldalán jókora, 6”-os érintőképernyős LCD kijelző terpeszkedik, első távcsőállásban oldalt USB és microUSB konnektorokkal. Billentyűzetként sajnos csak a bekapcsoló gombbal, a hangerőszabályzókkal és a jobb műszeroszlopon található nagy piros mérés indítóval kell beérnünk.
A jobb műszeroszlopon egymás alatt találjuk mindkét végtelenített irányzócsavart, tehát ez a kialakítás a mérőállomás egykezes vezérlését teszi lehetővé.
Érdekesség, hogy a paránycsavarok szoftveresen kikapcsolhatók, ebben az esetben nem reagálnak a tekerésre. Ennek a távirányításkor lehet jelentősége.
A mérőállomás műszaki paraméterei egyébként elképesztőek. Elérhető 0.5" és 1” szögpontosságban, távmérési pontossága prizmára 1 mm + 1ppm.
Prizmás hatótávolsága 3 500 méter, míg a prizma nélkülié 1 000 méter. Én csaknem 720 métert tudtam mérni vele szabad felületre, ami városi, kitakart környezetben szép teljesítmény.
A műszer változtatható fényerejű lézervetítővel van ellátva és természetesen lézerpointerrel is rendelkezik. Az energiaellátásért 6 400 mAh-s cserélhető Li-Ion akku a felelős. A csomag kettőt is tartalmaz, melyekkel összesen kb. 8 óra munka végezhető.
A műszer ugyan nem rendelkezik GSM/GPRS modemmel, de WiFi-vel igen. Így telefonunkról megosztott neten keresztül akár azonnal képesek vagyunk adatátvitelre az iroda és a terep között.
(Helyreigazítás: a cikk megjelenését követően a hazai forgalmazó jelezte, hogy lezárt gumifül alatt fellelhető LTE modem a mérőállomásban! Ez elkerülte a figyelmemet, illetve a gyártói datasheet-ből is kimaradt ez a műszaki tulajdonság. Ennek megfelelően a műszerből mobil neten keresztül, közvetlen módon is tudunk adatot küldeni, illetve fogadni.)
A távcső szabad optikai átmérője 45 mm, nagy fényerejű képe kristálytiszta. Ez, valamint a belegravírozott végtelenjel, illetve az okulár eltolt, nem koaxiális helyzete mind arra enged következtetni, hogy bizony japán optikával van dolgunk.
Erre a vonalra erősít rá, hogy a nyers mérési eredményeket a műszerből SDR33 és GTS-7 formátumba lehet exportálni.
Tudom, mostanában nem divat az utófeldolgozás, de jelen ionoszféra állapotnál óva intenék bárkit is, hogy RTK GNSS mérésből a terepen hevenyészetten kiírt alappontokra támaszkodva végezzen optikai koordinátás észleléseket.
A műszer szervo-vezérléséről sokat nem árul el a gyártó, szerényen csak Torque drive-nak (nyomaték meghajtásnak) nevezi.
Nagy a gyanúm, hogy fejlesztésekor a Trimble S-mérőállomás széria un. MagDrive, elektromágneses levitáció elvén működő megoldását vették alapul.
Ez mindenesetre elvileg 180°/mp sebességű hangtalan fordulási teljesítményt kölcsönöz a műszernek. Úgy vettem észre, hogy noha képes rá, a látványosan pörgő demó módon kívül ezt a maximális sebességet az olyan érdemi munkában, mint pl. a prizmakeresés, nem használja ki. Ami pedig a követést illeti, nekem nem sikerült olyan gyorsan futnom előtte, hogy a műszer komolyabban „rákapcsoljon”.
A mérőrendszer távvezérlő egysége egy 8”-os érintőképernyős tablet. A műszerrel a kapcsolatot Long Range Bluetooth technológiával teremti meg. Ennek vállalt hatótávolsága 400-450 méter. Én 25 -30 méternél messzebb ugyan nem távolodtam el a műszertől, de a hazai forgalmazó saját tesztjeiben 360 métert igazolt – nagyobb összelátás neki sem ment városi környezetben.
Ha már szóba került, térjünk rá a Robot műszerek legfontosabb kérdésére, a prizmakeresésre és -követésre.
Ezek mind kizárólag optikai és passzív úton valósulnak meg az AXIS10-nél. A keresésnél számtalan beállítást eszközölhetünk. Ilyen pl. az adott ablakban való keresés. Ez pl. monitoring munkáknál működhet jól, ahol a mozgásvizsgálati prizmák klaszter helyzete állandó, így jelvesztéskor nem kell teljes körben keresgélni azokat. Az általam alkalmazott megoldás a sima "körbefordulásos"keresés volt. Itt jön jól a nagy sebességű szervo! A műszer „tesz egy kört” az állótengelye körül és amennyiben a prizma a látómezejébe kerül, pillanatok alatt „befogja”. Ez a gyors keresési mód 300 m hatótávolságon belül működik hatékonyan, ha a reflektor a távcső felett elhelyezett keresőablak 40°-os nyílásszögében van.
Ha nem sikerül a prizma feltalálása, a műszer visszaáll az kiindulási pozícióba. Ilyenkor a távvezérlő oldaláról bekapcsolva a kitűzőfényt, virtuális, több sebességes joystick segítségével kell magunkra forgatni a mérőállomást és újra „befogatni” a prizmát. Vagy, ha látjuk még a távcsövet a prizma felől, egyszerűen csak igazítunk rajta magasságilag és indítunk egy újabb 360°-os keresést. A prizma felismerés kb. 1 000 méterig működik.
Persze, a jelvesztést követő műveletek is többféle módon konfigurálhatók. Pl.: meddig extrapolálja a műszer a célpont mozgását, visszatérjen-e az utolsó mért pontra, álljon-e meg abban az irányban, ahol még utoljára látta a prizmát, stb. Ezeket a beállításokat mindig az adott feladat jellege, illetve a felhasználó egyéni karaktere határozza meg.
A műszeren és a terepi tablet-en azonos gyártói alkalmazás fut. Ezek adatbázisa teljesen független egymástól, így a munkaszervezéskor érdemes odafigyelni, hogy melyikben hozunk létre job-ot, melyikben dolgozunk, hová rögzítünk.
A két eszköz távoli csatlakozását be lehet állítani automatikusra. Ez egyrészt nagyon kényelmes, mert nincs gondunk rá a munka megkezdésekor – néhány másodperc és kezdődhet az egy-emberes észlelés. Másrészt viszont, amit nehezményeztem, hogy ilyen esetben a vezérlőoldali alkalmazás csak úgy lesz mérés kész, ha a mérőállomás LR Bluetooth-on ténylegesen csatlakozik hozzá. Így a tablet-ben tárolt adatok irodai kiolvasásához a mérőállomást is be kell kapcsolni, különben a távvezérlő csak homokórázik és várja a LRBT műszerkapcsolatot.
Maga a szoftver egyébként nagyon egyszerűen kezelhető, kifejezetten letisztult.
A nagy fényerejű kijelzőn a virtuális gombok, feliratok, grafikák jól olvashatók. A logikája nagyon hasonló a RUIDE RNS Android operációs rendszerű mérőállomáséhoz.
Bármelyik programrészben vagyunk is, az oldalról beúszó eszköztárban mindent megtalálunk, ami a hatékony munkavégzéshez kellhet.
Olyasmikre gondolok, mint a távmérési módok közötti váltás, lézerpointer, kitűzőfény, prizma keresés-követés beállításai.
A műszer minden menüpontján megjelenik egy aprócska „i” betű. Erre koppintva hint ad tájékoztatást, milyen funkció van mögötte. Ez egyelőre angol nyelvű, de lehet a cikk megjelenésekor már elérhető lesz a teljes magyar nyelvű rendszerszoftver.
Tulajdonképpen az összes funkciónál találunk grafikus felületet.
Mérés közben ez nagyban segíti a tájékozódást. Emellett van lehetőség kódolásra és vonalhúzásra is. Ehhez – ha nem folytatólagosan szeretnénk kötni – akár legördülő menüből választhatjuk ki a linkelt pontokat.
A kitűzési programba DXF is beolvasható, amiben a rajzelemek egy nyíl segítségével kényelmesen kijelölhetők kitűzéshez.
Persze, Robottal a kitűzés minden formája egyszerű és gyors, felülete leginkább egy RTK GNSS-ére emlékeztet. Az állandó adatszolgáltatás titka a prizma folyamatos mérése, melynek csipogását egy pár perc múlva kikapcsolja, vagy legalábbis jócskán lehalkítja az ember.
A tesztek során a műszer már kb. két méteren stabilan befogta és követte a csomag részét képező klasszikus Leica 360°-os prizmát.
Ha a műszer mögött állva nem szeretnénk a távcsőbe pillantani, az irányzást a képernyőn is végrehajthatjuk. Ugyanis az AXIS10 képalkotó mérőállomás is.
A képernyőn megjelenő a videostream-en az adott pontra bökve a műszer elvégzi az irányzást. Sajnos, ezt nem tudtam iparszerűen kipróbálni, mert a nálam lévő műszernél ez a funkció „beakadt” és a szálkeresztet a kijelző bal felső sarkába száműzte. Ezek után valamiért a kamera kalibrációt sem volt hajlandó elindítani.
Néhány kisebb bug-gal találkoztam még a tesztek során (pl.: a szoftver kiválasztott kinézete – skinje – magától egy másikra váltott át), de ezek jó része a menet közben befutó frissítések telepítésével eltűnt. Ez egyébként nagyon nagy előnye az Android 9.0 operációs rendszernek: egy jó gyártói – forgalmazói support-tal ezek gyorsan orvosolhatók.
Nekem is csak el kellett indítani az e-mailen kapott APK-t és néhány perc alatt megoldódott a javítás.
Nos, ez hát röviden a helyzet most a kínai Robot mérőállomás fronton.
Úgy gondolom, a speciális meghajtásának köszönhetően a STEC AXIS10 sebességben, prizma keresési és -követési teljesítményben hozza, sőt leelőzi a hagyományos szervoval rendelkező mérőrendszereket. Az mindenképpen látszik, hogy az állandó fejlesztés és fejlődés töretlen és az idő a kínai gyártóknak dolgozott/dolgozik már ebben a műszerkategóriában is.
Tehát az AXIS10 a monitoring projektek mellett a klasszikus, illetve nagyobb pontosságigényű mérési és kitűzési munkákra, COGO feladatokra is kiváló választás. Ráadásul most a <5 millió Ft-os nettó bevezető árával ledönteni látszik a „drága Robot” mítoszát...de kísértetiesen hasonlót élhettük már át a kínai elektro-optomechanikai mérőállomások, a felsőrendű digitális szintezők, az IMU képes, majd képalkotó, valamint lézertávmérős RTK GNSS vevők kapcsán is.
Végezetül nem maradt más hátra, mint hogy megköszönjem a FORGEO Kft.-nek és Forgó Zoltánnak a lehetőséget, hogy újabb műszerteszt lehetőséget biztosított a számomra.
Képgaléria:
Comentarios