Mai cikkem a MATRIX II-ről fog szólni.
Na, nem a 2003-as akciófilmről, ami egyfelől kétségbeesetten próbálta megmagyarázni az első kultusz rész misztériumát, másfelől igyekezett túltenni annak látványvilágán, illetve bevezette a trilógia harmadik epizódját...
Most egy sokkal jobban sikerült darabról, a FORGEO ALFA MATRIX II RTK GNSS vevőről lesz szó.
A Hazánkban néhány hete debütáló műszer 2024 május első hetében futott be a Szerkesztőségbe, de a leírás kóros időhiányom miatt csak mostanra készült el róla.
A mérőrendszer aprócska keményfedeles hordládában érkezett. Az első fejtörést mindjárt ennek kinyitása okozta, ugyanis a nyitócsatot egy speciális rugós zár teszi még biztonságosabbá.
Kiemelve az integrált fejezetet, meglepett annak aprócska mérete. A marketing és műszaki anyagokban valahogy nagyobbnak tűnt, mint a valóságban.
Az eszköz gyártója egyébként ugyanaz az α-GEO, akinek a hasonló piros-szürke színösszeállítású ALFA-Y Android-os mérőállomást is köszönhetjük.
Járjuk körbe a MATRIX II-t!
Homlokpanelén mindössze egy bekapcsoló gombot találunk színes információs LED-ekkel (BT, adatátvitel, műholdállapot, akkumulátor státusz) körbevéve.
Ennél viszont sokkal izgalmasabb a vevő átellenes oldala! Itt foglal helyet egy optikai ablak, mely egy lézertávmérőt és egy kamerát rejt. Ezek segítségével tudunk külpontos észlelést végezni, de erről majd később!
A műszer alján egy újabb, lefelé néző kamerába botlunk, ami pedig majd a kitűzésben fog segíteni bennünket. Erre szintén visszatérünk még!
Itt találjuk továbbá a műszer fizikai csatlakozóit is, pedánsan gumifülek alá rejtve.
Az első egy USB-C konnektor a 7.000 mAh-s belső Li-ion akku gyors töltésére. Emellett helyezkedik el a 4G modem nanoSIM kártyafoglalata.
Korrekciós adatátvitelhez a MATRIX II rendelkezik továbbá integrált Tx-Rx URH rádióval is, melynek antennakimenete szintén itt lelhető fel.
A műszer pl. párban való alkalmazáshoz rádiós bázisként telepíthető, illetve 64 GB-os belső memóriájának köszönhetően egy ültő helyében évekig képes statikus nyers adatok rögzítésére is.
Ilyen munkameneteknél jöhet jól külső energiaforrás használata, amihez a lehetőséget az 5-tűs LEMO csatlakozó teremti meg.
Meg kell még említeni a hangszórókat is. Munka közben innen érkeznek a hangos, angol nyelvű státuszjelentések.
Maga a magnézium ötvözet műszerkorpusz katonai szabványnak is megfelel, illetve IP67 por- és vízállósági besorolású. Ez a robosztusság kézbe véve azonnal jól érződik rajta.
Körbe is értünk, nézzük a műszer belbecseit is!
Az integrált akkumulátorról már volt szó, a korrekció adatátviteli megoldásokat és a belső memóriát is említettem már.
A MATRIX II 1408 csatornás, multi-konstellációs (GPS+GLO+GAL+BDS+IRNSS+SBAS) és -frekvenciás UniCoreCOMM UM980 GNSS lapkával rendelkezik. Így – a korábbi cikkeimben már részletesebben bemutatott – UGypsophila RTK feldolgozásra képes.
A műszer WEB UI-ja bármilyen Wifi-képes okos eszközzel megszólítható, azon keresztül konfigurálható.
Emellett további fontos szerep hárul a kliens/hotspot képes Wifi-re, mivel a kamerakép használatakor az információcsere ezen keresztül történik.
Térjünk rá a kamerákra!
A lefelé néző 5 MPx-es AR kamera a kitűzést van hivatva támogatni. Bekapcsolásakor a vezérlőnk kijelzőjén valós idejű videostream-en jelenik meg a kamerakép, a kitűzési méretekkel, navigációs nyilakkal és információkkal, illetve közelebb érve a kitűzendő ponthoz, annak jelkulcsozott képével.
Látványos és hasznos kis funkció, ráadásul meglepően pontos is a kiterjesztett valóság képi megjelenítése szempontjából.
A műszercsomag részét képező S-POD vezérlő képernyője, a méRTéK szoftverben egyébként jól szemlélhető, éles képet biztosít a funkciónak. Verőfényes napsütésben erre rásegít, hogy a kamera lefelé néz, így a képe nem ég ki. Szürkületben, megvilágítás nélkül nyilván nehezebben, vagy egyáltalán nem használható, de ilyen esetekre marad a hagyományos kitűzési megoldás.
A másik kamera valójában a fejezetbe integrált, külpontos észlelést támogató lézertávmérő irányzókamerája. A távmérő és a kamera tengelye itt merőleges a mérőrendszer állótengelyére, azaz „előre néznek”.
A külpont célzása és mérése kétféle módon is megvalósulhat.
Egyrészt kamera nélkül, csak a kivetített piros lézerjelölővel. Ez azért nem olyan egyszerű, a fényviszonyoktól és a mérendő objektum színétől függően én kb. 7 méterről már nem igazán láttam a lézerpontot.
A másik megoldás az irányzó kamera használata. Ezt bekapcsolva, a kezelőszoftver mérési képernyőjén felugrik egy videó ablak, szálkereszttel. Ezzel már könnyebb elvégezni az irányzást és a mérést. Mivel a lézer mérőjel ebben az esetben is kivetíthető a célra, a két módszer nagyon jól ötvözhető.
Ugyanakkor azt meg kell említeni, hogy míg a verőfényes környezet a lefelé néző AR kamera esetében kifejezett előny, addig az előre irányított kameránál hátránynak bizonyul. Sajnos, ez utóbbinál a Nap irányába simán kiég a kép, amit az említett felugró kis méretű ablakban így elég nehéz szemlélni.
Ezektől eltekintve, illetve ezekre figyelve terepen, a lézeres külpontos felmérés kifejezetten hatékonyan működik.
Több tesztet is végeztem GNSS észlelés szempontjából közepesen kitakart helyszínen, földön lévő pontjelre, épület lábazati sarokpontra, illetve kb. mellmagasságban található részletpontra. A multi-frekvenciás GPS+GLO+GAL+BDS RTK VRS korrekciókat minden esetben a CORRIGO CORS szolgáltató biztosította.
Mindet megmértem először „hagyományos” IMU-val támogatott GNSS módszerrel, majd külpontos észleléssel is, minden egyes pozíciórögzítés után fizikailag újrainicializálva. A távmérések hossza nem haladta meg 5 métert.
Mind a módszereken belüli, mind a módszerek közötti szórás a középhez nagyon meggyőző volt.
Mindössze a mellmagasságban mért egyik külpontos mérésbe szaladt bele egy nagyobb hiba, de az egyértelműen egy rossz célzás eredménye lehetett. Az eredmények táblázatos formába öntve a képek között megtalálhatóak.
A mérési eredmények számtalan formátumban kiírhatók. Aktualitására tekintettel említésre érdemes a HTML alapú mérési jegyzőkönyv. Ez ugyanis rögzíti, hogy melyik pont mérése valósult meg lézeres külpontként.
A legmesszebbre ténylegesen irányzott célpont a vizsgálódásaim során egy kb. 20 x 20 cm-es házszám tábla sarka volt, nagyjából 13.8 méterre. Ebben a távolságban azért már rendesen szorítani kell az antennarudat a kijelzőt figyelve.
A jobb célzás elérése érdekében kipróbáltam hát, hogy az antennabotot vasfiguránsba illesztettem a teszthelyszín közepén és mint egy mérőállomással körbefordulva beméregettem néhány épület és kerítéssarkot. Ez persze a tripód rögzített helyzete miatt csak a műszermagasságban lévő élekre működött, de egy nullára letett magasságú rajznál még akár működhet is.
Ugyanakkor az IMU-nak nem tesz jót a hosszabb tétlenség, szóval ez az észlelési módszer túl sok részletpont esetén kevésbé hatékony.
Ha pedig már belekevertem az IMU-t, a folytatásban néhány szót erről is szólnék!
A MATRIX II-nél a gyártó az kalibrációt nem igénylő, inerciális elmozdulásmérő egységen alapuló dőléskompenzálási megoldását szerényen csak SUPER IMU névvel illeti.
Azt el kell ismerni, hogy tényleg nagyon stabil, nagyon gyorsan inicializál a tétlenségből (ha azt a GNSS FIX lehetővé teszi), azonnal reagál a legkisebb fejezetmozgásra, a bot döntésével pedig szépen tartja a kijelzett vízszintes és magassági koordinátákat.
Mondjuk kell is neki, mivel a precíz lézeres külpont meghatározáshoz a megbízható dőlési adatok alapvetőek. 30°-os botferdeség esetén 1 cm + 5 mm/m-es pontosságot vállal a gyártó ennél a mérési módszernél. Úgy tűnik a rögtönzött teszteredmények, melyek a távmérésből és magából a GNSS észlelési módszerből adódó bizonytalansággal is terheltek, ezt a gyári adatot igazolni látszanak.
N.B.:
Az IMU-k kapcsán mostanában az a – szerintem sajnálatos és hibás – marketing(fel)fogás ütötte fel a fejét a gyártók körében, hogy úgy reklámozzák azok teljesítményét, mint amik akár 120°-os antennadőlést is kompenzálnak.
Megmondom őszintén, én maximum 45°-ig érzem szakmailag indokoltnak bot bedöntését a gyakorlatban. Ezzel még be tudunk „nyúlni” egy autó alá aknát mérni, vagy mellette a szegélyt megfogni az észlelési ökölszabályok betartásával.
Nekem a piacon már a korábban vízszintes rúdtartással mutogatott „terepes” marketingképek is erőltetettnek, életszerűtlennek tűntek. Nem értem, hogy az ilyen frázisoknál, hogy nem jut a szakemberek eszébe a GNSS észlelések nagy ellensége a multi-path jelenség, azaz a többutas jelterjedés. Ez ellen fizikai védelem az antennák alján található.
Emellett alapvető szögszámítási matematikai módszerekből is az jön ki, hogy egy 120°-ban bedöntött, 10° kitakarási szögbeállítású vevő GNSS mindössze 50°-os kúpban lát ki az égboltra, azon belül is a horizont közeli holdakra, melyeket pont a jelgörbület miatt szokás kizárni…pontosan erre való a vágási szög beállítás.
Szóval, lehet, hogy maga az IMU tud ilyen, gyakorlatilag lefelé fordított botállást is kezelni, de meglátásom szerint GNSS észlelés szempontjából ez teljesen hibás megközelítés.
A FORGEO méRTéK vezérlő bemutatásába most különösebben nem mennék bele, hiszen több korábbi cikkben volt már róla szó.
A forgalmazó saját márkás, jól áttekinthető, kezelhető és testre szabható, számos hasznos funkcióval rendelkező, most már Android op.rendszerű mérőállomásra is elérhető, kifejezetten Geodéta szemlélettel elkészített terepi alkalmazása. Már a terepen lehetőség van rajzi állomány előállítására, CAD kezelésre, térfogatszámításra, gyorskódolásra, mindenféle COGO műveletre, illetve közvetlenül a CORRIGO szolgáltató ionoszféra információinak lekérdezésére.
Ahogy kerülnek be a forgalmazó portfóliójába az újabb és újabb GNSS megoldások, a szoftver folyamatosan leköveti azokat, fejlődik, kap új funkciókat.
Mivel újdonság, ezért néhány szót szólnék a FORGEO új terepi vezérlőjéről, a STEC S-POD-ról is.
Én kedvelem a fizikai billentyűs megoldásokat, így kifejezetten üdvözöltem az új, nagy teljesítményű eszközt.
5.5”-os, 800 nit fényerejű érintőképernyőjén jól szemlélhetők a MATRIX II képalkotó információi. 9.000mAh-s telepe egy töltéssel 15 órás üzemidőt biztosít. Töltése és a kábeles adatátvitel USB-C konnketoron keresztül valósul meg.
64 GB-os tárhelyére bőven fér adat, a 2 GHz-es, nyolc magos processzor és 4 GB-os RAM szinte válaszidő nélkül üzemelteti az Android 11 operációs rendszert és alkalmazásait. Por- és vízállóság szempontjából IP67-es besorolású, működési hőmérséklet tartománya tekintélyes, -30°C - +65°C között van.
Apróság, de azért külön kiemelném az S-POD-hoz kapott botra rögzítő szettet. Tényleg jól kézre áll, nagyon profi, strapabíró kialakításnak tűnik.
Hogyan is összegezhetném frappánsan mai publikációmat?
A FORGEO ALFA MATRIX II egy jól átgondolt és terepen jól használható mérőrendszer, néhány igazán hasznos mérési és kényelmi funkcióval. A mérőrendszer pillanatok alatt inicializál újra a négyes konstellációban, az IMU-ja elismerésre méltóan gyors.
Képalkotása az AR-rel támogatott kitűzésnél hibátlan. A lézeres bemérés támogatására alkalmazott kamera képén lehetne még csiszolni, gondolok itt a becsillogások, kiégések szűrésére.
Ugyanakkor a lézerpointer és célzókamera közös használatával ezek az apróságok is kiejthetők.
Ne feledjük el, hogy GNSS észlelések szempontjából is hozza a teljes repertoárt: URH rádió, 4G modem, belső memória, stb. tehát gyakorlatilag bármilyen észlelési módszerre befogható!
Nincs más hátra, mint hogy megköszönjem a FORGEO Kft.-nek és Forgó Zoltánnak, hogy tesztelésre a műszercsomagot rendelkezésemre bocsátotta.
Képek:
Comments